A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-04-17 / 16. szám
Sajtónk és a gyorsítás Talán a csehországi és a szlovákiai újságírók szövetsége e napokban megtartott kongresszusának köszönhetően a korábbiakhoz képest nagyobb teret kapott a sajtó munkája. Ez a kiteljesedő szocialista demokrácia velejárója, a jeienegi politikai, gazdasági körülmények egyenes következménye. A CSKP XVII. kongresszusa óta eltelt évben tagy feladatokat oldott meg a sajtó. Hozzájárult shhoz, hogy a felgyorsult fejlődést a nagyszámú íazai és nemzetközi politikai és gazdasági változást az emberek megismerjék és megfelelően értelmezzék. Hogy társadalmunk az új követel■nényeknek egyre inkább megfeleljen. Az említett kongresszusok tanácskozásain a sajtó munkájáról elhangzott bírálatok azonban figyelmeztetnek arra is, hogy ez a tömeghatás kötelez és nagy politikai felelősséget ró a tájékoztatásra. A tömegkommunikáció valamennyi műhelyét, a publikációkat azonban nem hatja át mindig és mindenütt azonos felelősségtudat. Ezt számos konkrét írás, műsor megnevezésével is llusztrálták. Látni kell azonban azt is, hogy ha a ömegtájékoztatási eszközöknél tapasztatható Dozitiv és negativ jelenségeket összevetjük, akkor a mérleg a pozitívumok túlsúlyát mutatja. A párt a változtatás, a korszerűsítés programét vállalja, ennek végrehajtását sürgeti. Ehhez szükség van a demokrácia fejlesztéséhez Gorba;sov elvtárs megfogalmazása szerint „több szosializmust, több demokráciát" akarunk. A szocialista demokrácia fejlesztése ebben az összefüggésben azt célozza, hogy viták, párbeszéd, a széles körű nyilvánosság keretében kapának teret a társadalom különböző rétegeiben ezajló mozgások és ezek egyeztetésével az älôtérbe kerülő érdekek ténylegesen érvényesüllenek. A társadalom nyitottsága, a politikai és állami ntézmények problémaérzékenysége, az érdekkülönbségek feltárása hozzásegít a konfliktusok feloldásához. A szocialista demokrácia tartalmi és formai fejlesztését azonban nem az a taktika inspirálja, hogy az emberek mondják csak a magukét és ezzel megnyugszanak, feszültségeiket levezetik, azután maradhat minden a régiben. Ellenkezőleg, az a cél, hogy a vitában a lakó- és munkahelyi fórumokon közvetített véleményekből összességében végül is a többség akaratát hűen kifejező elhatározások, döntések szülessenek. A minél több véleménnyel számoló döntések nemcsak azzal az előnnyel járnak, hogy könynyebben megérthető és elfogadható, hanem azzal is. hogy növekszik a mellettük kiálló és végrehajtásukért tenni kész emberek tábora. Ha tudatosul bennük, hogy a mindánnyiunk érdekeivel számoló közös célokon keresztül valósítjuk meg a magunk szándékait, olyan erőtartalékok szabadulnak fel, amelyek megszokszorozzák a társadalom teljesítőképességét. A tudományos kutatásban, a műszaki fejlesztésben, az oktatásban, a közművelődés területén, az egészségügyi ellátásban, a közigazgatásban dolgozók számára sem közömbös, hogy beleszólhatnak-e az őket körülvevő, a munkájukhoz feltételül szolgáló környezet dolgaiba. A beleszólás jogának érvényesítésében pótolhatatlan szerepe van a tájékoztatás eszközeinek. STRASSER GYÖRGY Bratisiavában március 30—31-én ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának Köz ponti Bizottsága. A tanácskozást Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg. A kétnapos ülés fö témája a CSKP XVII. kongresszusán hozott határozatok teljesítése; a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítása Szlovákiában; a gazdasági mechanizmus átalakítása, valamint a CSKP KB 5. ülésének tanácskozásából eredő feladatok meghatározása volt. VISSZAPILLANTÓ MÁRCIUS-ÁPRILIS '87 Moszkvában befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A SZERDA 25 tanácskozás zárónapján a résztvevők közös közleményt és felhívást fogadtak el. Colomboban befejeződött a Sri Lanka-i Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A több mint 500 küldött vasárnap óta tárgyalt az országban kialakult helyzetről, ezen belül a többséget alkotó CSÜTÖRTÖK 26 szingalézek és a kisebbségben levő tamilok közötti konfliktusról, továbbá a dolgozók gazdasági és szociális problémáiról, valamint nemzetközi politikai kérdésekről. Görögország készenlétbe helyezte fegyveres erőit. Rendkívüli ülésre ült össze a kormány annak a válságnak a megtárgyalására, amely azt követően keletkezett. PÉNTEK 27 hogy egy hadihajókkal kísért török felderítő hajó az Égei-tenger azon körzetébe indult, amely vita tárgyát képezi a két ország között. Margaret Thatcher brit minisz terelnök ötnapos hivatalos látogatásra szombaton megérkezett a Szovjetunióba. A Vnukovói repülőtéren a vendéget Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Edu SZOMBAT 28 ard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter és más szovjet vezetők fogadták. A Kreml Györgytermeben a brit kormányfőt ünnepélyesen fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és felesége. A Szlovákiai Újságírók Szövetségének mintegy 2 700 tagját 270 küldött képviselte a szombaton és vasárnap Bratisiavában tartott kongresszuson. Mérlegelték a szövetség és a tagok aktivitását, VASARNAP 29 elemezték tevékenységük eredményességét és meghatározták azokat a feladatokat, melyek szocialista társadalmunkban igényes céljaink megvalósítása során az újságírókra hárulnak. A KGST tagországok tudomá nyos-műszaki haladása 2000-ig terjedő komplex programja kereteben a biotechnológia fejlesztésének meggyorsításáról tanácskoztak a KGST-tagorszagok kép-HÉTFŐ 30 viselői a moszkvai munkatalálkozón A tanácskozáson Csehszlovákiát Miroslav Toman, a szövetségi kormány alelnöke, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter képviselte. Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban fogadta Narajan Datt Tivarit, az Indiai Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Megelégedéssel állapították KEDD 1 meg a baráti légkörű megbeszéléseken, hogy a sokéves hagyományokra épülő csehszlovák—indiai kapcsolatok sikeresen fejlődnek és még számos lehetőség van e kapcsolatok elmélyitésére. HÉTVÉGI LEVÉL Késik a tavasz, nem akar az idő az évszaknak megfelelően felmelegedni, megkésett a rügyfakadás, így természetesen késni fog a rügyek virágba borulása és a szántás-vetés munkája is. Mikor e sorokat írom. a távirati iroda jelentése szerint Szlovákiában még csak ott vetnek, ahol éppen lehet, nem vehetett nagyobb lendületet a munka. Tavaly ilyenkor a tavasziakat már ötvenötezer hektáron elvetették, most meg be kell érnünk a „csak ott vetnek, ahol éppen lehet" jelentéssel. Lakhelyem előtt jókora park terül el. és a fákon, bokrokban most visszafogottabb a nóta, a csicsergő kedv, mintha a madarak sem értenék, mi történik tulajdonképpen, miért késik a föld és a levegő felmelegedése. Március utolsó napján sem öreg, sem fiatal nem szólhat feddöleg a madarakra: Csendesebben, kicsikéim! A hosszú tél mintha mélabúra kárhoztatta volna őket. Bágyadt csicsergésükkel bizonyára a hidegre sikerült tavaszi napokat siratják el. Sándor, József, Benedek nem hoztak meleget, havat szórtak ki a zsákjukból sokfelé, s ha a városi, mezei és falusi madárvilágot nyugtalanítja az igazi tavaszi idő késése, hogyne felhősítené a homlokát azoknak, akiknek a jó termés előfeltételeként vetni kellene, mert hiszen apáról fiúra száll a tapasztalatot sürítő közmondás: „Ha nem kerül márciusban a földbe az árpa, jobb, ha benne marad a zsákba'!" De a tavaszi búza is ravasz búza, azt még az árpánál is hamarább kellene földbe tenni, tanítja az öregek bölcsessége. Ugyanis sem a tavaszi búza, sem az árpa nem bokrosodik már áprilisban, akkor már szárba indul ez is, az is. Nem csodálkozom azon, ha fölöttébb nyugtalanítóak a változatlanul hűvös, hideg tavaszi napok, nem szikkad úgy a föld, csak módjával mehetnek rá a gépek. Az emberek idegesek, tanácstalanok, nem úgy köszöntött rájuk a kikelet, ahogy szerették volna. Régen volt olyan szűkmarkú a tél. mint ötvenvalahányban, amikor a jó mátyásföldiek és a csallóköziek már február közepén elvethették a tavasziakat. Egyszer egyik újságíró kollégámat meg is tréfálta a februári „tavasz". Korán jött, és ő azonnal mozgósított a vezércikkével: Vetni, vetni! Mire azonban rendeltetési helyére eljutott az újság a februári „tavasz" rettenetesen havazott, térdig érő hótakaró borította be a földet. Van olyan mondás, hogy valamilyen magot (zabot?) sárba (porba?), de olyan tudomásom szerint nincs, hogy hóba! A régi korai tavaszok helyére késlekedők érkeznének ? Mit lehet ez ellen tenni? Egy megsárgult fedelű tizennégy es naptárból olvasom ki egy versnek a biztató négy sorát: „József napján, meglásd, beköszönt a tavasz. S bár az április még kedélyesen havaz Ne félj, ez mindennek javára fog válni, A holló György napján búza közt fog bujkálni." Nos, az idén József napján nem köszöntött ránk a tavasz de én remélem, hogy az április földbe tett magvakra havaz; annyira fogytán mezőgazdasági üzemeink türelme, hogy a lehető legrövidebb időbe sűrítve képesek behozni a kényszerű lemaradást. Az éjszakákat is nappalokká téve... 3
