A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-03-27 / 13. szám
Mindannyian tudták — kivéve Mezeinét és Alexandrát —, hogy a furcsa mese több volt a puszta célzásnál, de egyikük sem akart erről tudomást venni. A pillanatnyi csendet a fiatal mérnökember törte meg: — Nem teljes a mese, Erzsikém ? — Ugyanis miért nem? — kérdezte Alexandra kíváncsian. — Azért, kislány, mert ha például az egyik vándorban fellobbant volna a szerelem, annak a tüze megolvaszthatta volna a királylány vasszívét, és akkor egészen más lehetett volna a mese végkicsengése. — Egyetértek — mondta Borbála. — És ha mind a két vándorban lángra lobbant volna a szerelem ? — kérdezte Erzsébet. — Meg kellett volna verekedniök — szögezte le Kiss. — Két jóbarát egy lány miatt? — csodálkozott el az érdeklődő kislány. — Van ilyen — zárta le a vitát Mezeiné —, nemcsak a mesékben, hanem az életben is. Emlékezzetek csak vissza Farkas Bélára, aki egy lány miatt lőtte mellbe a legjobb barátját a vadászpuskájával. Pedig az a tűzrevaló lány volt a hibás, mert mindkettejüket bolondította. — Bánó Julira gondol, mamácska ? — Pontosan őrá. De meg is verte az isten: nyomorék gyereket szült a világra, most is intézetben van, ő meg se élő, se holt, csak a lélek jár bele hálni. Egy pillanatra megfeszültek Borbála arcizmai, de Erzsébeten kívül senki nem vette észre. Bár ő se látta volna meg, mert elkeseredett. Borbála arcáról azt olvasta le, hogy igaz mesét mondott. Annak ellenére védeni próbálta magát is, meg a férjét is. Lehetetlen, hogy a történtek után, valami köze lehet Ferinek a kolléganőjéhez. Vagy mégis? Ki tudja? — Fenébe ezekkel a szomorú históriákkal — háborodott fel a házigazda. — Igyunk inkább! Egészségünkre! Laczkó József témát váltott: — Reggel korán indultok Pozsonyba, Erzsiké? — Hétkor... — Szívesen veletek mennék. — Beférsz. — Fontos ügyet szeeretnók elintézni — mondta, s jelentőségteljes pillantást vetett Borbálára, amit viszont Kiss Ferenc kapott el. Tényleg komoly lehet a kapcsolatuk? Kezdte rosszul érezni magát — Miféle ügyet, Jóska? — Magánügy... Persze csak akkor mehetek el, ha az elnök elvtárs beleegyezik és elenged. — Felőlem vihet a szél! — mondta a házigazda. A-vendégek készülődés közben égre-földre dicsérték az ízletes vacsorát Mezeiné nagy örömére. Kiss Ferenc felajánlotta, hogy kocsival hazaviszi a vendégeket, de Erzsébet közbeszólt, hogy sokat ivott, ne kockáztasson feleslegesen, majd ö elugrik velük. Elkérte a kulcsokat és indult a garázshoz. Ezt a pillanatot használta ki a házigazda és odasúgta Borbálának, hogy holnap délelőtt kilenc és tíz között várja a pincében. Borbála beleegyezően bólintott, ami némileg ugyan megnyugtatta Kisst, de azért sokáig nem tudott elaludni. Folyton azon töprengett, mi lehet Jóska és Borbála között. Történetesen ha Erzsébethez hasonlóan ő is elolvasta volna a levelet, talán minden másképpen alakult volna. (Folytatjuk) Fotó: Z, MináCová LÁSZLÓ a nép művelőihez se háta se köszönet se kenyér — az első virágot megcsípi a dér az első kalász a földre kipereg az első gyümölcsöt hadd vigyék — hisz nekik szántuk — a gyerekek TÖRÖK ELEMÉR Hamleti kérdés a Földről Jól haladunk merre tartunk torkunkig szisszen a bizonytalanság keserűsége pirul a becsület porig alázva szorongás lett életünk újra jójenne végül tudni már elmúlik-e tőlünk a keserű pohár s milyen sors vár bennünket fény koronázza vagy hamufelhő borítja egünket éljünk fényben vagy sötétben melyik esélyt választjuk a bélyeges jövőtlent Tele vagyunk kérdőjelekkel belefáradt elménk a sok miértbe de azért gyűjtjük erőnket bizakodóan a tülekedések zűrzavarában mert rendbetehető még minden itt csak menni menni és tenni kell az ember amíg él nem bújhat el maga elől nincs más esélye csak a folyton küzdés és reménye hogy van Földünknek jövője... számbavéve a vállalható jelent s jövőt készítsük értelmes holnapok jöttét s mondjuk ki naponta megosztható felelősséggel; élni akarunk szép emberséggel! MIHÁLYI MOLNÁR A Föld és szántunk kapálunk nem kéri a föld de tudjuk azt hogy csak így terem s ha sűrű felleget torlaszol a szél jég tarolja le mind hirtelen... áldatlan munkánk néha annyit ér 15