A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 2. szám
ÉLETÉBŐL Horká y László mesél a gyerekeknek (Görföl Jenő felvétele) Minden reggel gond nélkül kelj! így köszönti a belépőt a falvédö felirata a kisráskai (Malá Raška) tájház falán. Köszönt minket a többi tárgy is, a rocska és a maimocska. — Ha nem lenne tájház, ezek a tárgyak a pádon porosodnának és csak az egerek láthatnák, nem mi — mondja Horkay László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke. — A szavakat is össze kéne gyűjteni. Máris akadt három múltba hulló, értelmét változtatott, elveszettnek hitt kifejezés. A rocska fejőedény. Már-már elfelejtettem, pedig egykor nekem is abból szűrték a tejet. — A maimocska pedig a kukorica őrlésére szolgált — magyaráz a házigazda. — Nemrég még használták. A pad pedig ez esetben padlást jelent. — Láttam a leltárkönyvet, 185 tárgyat tartanak nyilván, ez nem kevés ... — Van itt több is. Amit csak nemrég hoztak, az még nincs a nyilvántartásban. Nagyon sok ember adakozott, mások pedig nem örökbe adták néprajzi tárgyaikat, hanem kölcsönbe. A tájházi kiállításra. — Sok érdekes, értékes holmit látok — mondom körülpillantva. — Bár még használható, tehát értékes eszközök is vannak itt, mégsem a pénzben kifejezhető értékük miatt gyűjtöttük egybe. Az eszmei értékük nagy. így, hogy egy helyen bemutatjuk a letűnt falusi élet használati és munkaeszközeit, értékük csak nő és nem csökken. — A maimocskát is még használhatnák, a sertéssel ma is kukoricadarát etetnek. — A daráltatás ma a lakossági szolgáltatások kategóriájába tartozik. Van, aki a földműves-szövetkezettel őröltét, van aki a saját villanydarálóján ereszti le a szemet. A maimocska ideje eltűnt — zökkenünk vissza a mába. Kisráska a nagymihályi (Michalovce) járás legkisebb faluja. A lakosok száma nem éri el a háromszázat. Egyedüli falu a környéken, ahol magyarok is laknak. A lakosságnak mintegy nyolcvan százaléka vallja magát magyarnak. Itt el kell mondanom egy nagyon érdekes adatot. A társadalmi és tömegszervezetek járási versenyébe a Csemadok kisráskai helyi szervezete is bekapcsolódott. A szocialista kötelezettségvállalások értékelésekor járási elsők lettek. Kétezer korona jutalmat kaptak. Szénabegyüjtésben versenyeztek. Munka után jár a pihenés, kikapcsolódás, ezért kirándulásra ment a Csemadok-tagság. Iskola nincs a faluban, 1971 -ben integrálták. Addig is csak 1—5 osztályos magyar tanítási nyelvű iskola volt. A felsőbb osztályokba magyar iskolába Vajánba (Vajany), a szlovák iskolába Budkára (Budkovce) jártak a tanulók. A központosítás óta a gyerekek háromnegyed része szlovák iskolába jár. Reggelente két irányba indulnak a nebulók. Hat órakor 7—8 gyerek Vajánba, a magyar iskolába, hét órakor 30—40 kisiskolás Budka felé veszi az irányt. Az óvoda egésznapos. Nincs helyhiány, sőt, olykor a picit is felveszik. Kenyeret, tejet, egyéb háztartási cikkeket a faluban vásárolhatnak, nincs is panaszuk a kisráskaiaknak. De ruhát, cipőt venni Nagykaposra (Veľké Kapušany) vagy Michalovcébe esetleg Budkára járnak. A nagy bevásárlásokat, mint például az iskolaév elejit vagy a karácsonyit általában Michalovcéban bonyolítják, mondván, ott nagyon jó a boltok árukínálata. Beszélgetőpartneremtől azt is megtudtam, hogy a lakosság túlnyomó része a helyi földműves-szövetkezetben dolgozik, amely több falut összefogó nagygazdaság. — Segíti-e a falufejlesztést? — kérdezem. — Csak a Csemadok helyi szervezete nevében nyilatkozhatom, és mi elégedettek vagyunk. — Kicsi a falu, távol van a fővárostól, a kultúra hogy jut el ide. Például könyvtáruk van-e? — Van bizony. Igaz, egyszerű falusi népkönyvtár, de gazdag. Mivel Michalovcében csökkent a magyar könyvek kölcsönzése, így azokat is ide adták. Michalovcéből inkább szlovák nyelvű új könyveket kapok. A magyar könyveket Kassán (Košice) és Nagykaposon (Veľké Kapušany) vásároljuk. Tavasszal a könyvhónap alkalmából és karácsony előtt árusítással egybekötött könyvkiállítást rendez a Csemadok helyi szervezete. — Hogy zajlik az élet az ilyen kis faluban? Mi megy eseményszámba? — A Nemzeti Front tömegszervezetei nálunk is dolgoznak. A társadalmi és a kulturális évfordulókat mi is megtartjuk. Aki hangadó az egyik szervezetben, arra a másikban is számítani lehet. Aki egyszerűen „csak” tag, az a másikban is tag. A Csemadok helyi szervezetének utóbbi tíz évét krónikában örökítettük meg. — Mi ennek legkiemelkedőbb bejegyzése ? — A CSKP 65. évfordulója alkalmából szervezett vetélkedő országos döntőjében a második helyen végeztünk. Az eseményekről még hadd szóljak: Színjátszás volt nálunk is, ma már sajnos nincs. A feleségem tanítónő, ő tanította be Dávid Teréz: Időzített boldogság című színművét. Azzal nyitottuk meg öt évvel ezelőtt a kultúrházat. — Mit szoktak a tájházban szervezni? — Szeretnénk, ha a régi tárgyak ismerete, rendeltetésük, használatuk bemutatása a korral nem tűnne el. Azt szeretnénk, hogy bármelyik gyerek később kalauza lehessen az ide betérőnek. FISTER MAGDA • Rövidesen tíz éve, hogy Bratislavában, 1977. május 14—15-én megtartotta XII. országos közgyűlését a Csemadok. A közgyűlést Gustáv Husák elvtárs. a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök levélben köszöntötte. Levelében egyebek között ezeket irta: „A jelenlegi időszakban egész társadalmunk, dolgozóink minden rétege, hazánk nemzetei és nemzetiségei arra törekszenek, hogy maradéktalanul valóra váltsák a CSKP XV. kongresszusának programját. Hazánk gazdasági, társadalmi és kulturális eredményeiben más nemzetiségű polgártársaikkal együtt a magyar nemzetiségű dolgozók is jelentős érdemeket szereztek. Nagyra becsüljük magyar nemzetiségű polgártársaink szorgos, eredményes munkáját közös ügyünk, fejlett szocialista társadalmunk további felvirágoztatása érdekében. Ez a példás hozzáállás jó alapot teremt nemzeteink és nemzetiségeink egységének, az együvétartozás és a szocialista nemzetköziség elvének további megszilárdításához ... Elismeréssel értékeljük a Csemadok jelentős szerepét dolgozóink társadalmi aktivitásának növelésében és azt az eszmei, nevelő, kulturális munkát, amelyet a magyar nemzetiségű dolgozók körében végez ... Meggyőződésem, hogy a Csemadok XII. országos közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy szövetségük a jövőben még színvonalasabb munkát végezzen. A magyar nemzetiségű dolgozók körében a kulturális-nevelő munka további fejlesztése, valamint nemzeteink és nemzetiségeink kultúrájának kölcsönös megismerése érdekében tovább bővítik kapcsolataikat a nemzeti bizottságokkal, az általuk irányított intézményekkel és a társadalmi szervezetekkel." A Csemadok XII. országos közgyűlésén részt vett párt-és állami küldöttséget Miroslav Vélek, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztere vezette. • Másfél évtizede, az 1970-es évek elején Rutai Ferenc kezdeményezésére alakult meg Ebeden (Obid) a Csemadok helyi szervezetének keretében a citerazenekar. A tagok közben többször cserélődtek, az együttes azonban folyamatosan dolgozik és rendszeresen fellép a különféle helyi, járási és körzeti rendezvényeken. Szerepelt a Tavaszi szél vizet áraszt versenyeken is. Az együttes arra törekszik, hogy növelje a tagok számát és a rendszeresített próbák eredményeként emelje műsoraik művészi értékét. • A Csemadok járási titkárságai szorosan együttműködnek a járási párt- és állami szervekkel és kulturális intézményekkel. A párt- és állami szervek és kulturális intézmények képviselői rendszeresen részt vesznek a Csemadok plenáris és elnökségi ülésein. A Csemadok nagykürtösi (Veľký Krtiš) Járási Bizottságának őszi plenáris ülésén dr. Lóska Tibor, az SZLKP Járási Bizottságának titkára vett részt. Felszólalásában méltatta a Csemadoknak a járásban végzett munkáját és vázolta, hogy a CSKP XVII. kongresszusa határozataiból eredően milyen feladatok várnak a tagságra a kulturális élet területén a jövőben. 7
