A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 2. szám
AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEK Megkezdődtek a kommunista párt évzáró taggyűlései. A központi bizottság határozata értelmében az eseményre januárban és februárban kerül sor. A párttaggyűlések élénkek, elemző jellegűek, érvényesítik a bírálat és az önbirálat elvét. A kommunisták elmondják, hogy a saját munkaterületükön milyen eredményeket értek el az elmúlt évben és mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy teljesítsék a párt XVII. kongresszusának a határozatait és a 8. ötéves tervet. A CSKP XVII. kongresszusa és az S2LKP legutóbbi kongresszusa határozatainak a teljesítésével kapcsolatos kérdések elemzésekor gyakran szóba került a meggyőzés, a politikai felvilágosítás kérdése. Azok. akik felszólalásaikban ezzel a témával foglalkoznak többnyire azt emelik ki, hogy a meggyőzés, a politikai felvilágosítás igazán csak akkor hatásos, ha a szavakat tettek követik, ha a nemes elveknek érvényt szerzünk a gyakorlatban, ha személyes helytállással is példát mutatunk. A szavak és a tettek egysége nélkül nem lehet hatásos a meggyőzés, nem lehet tettekre mozgósító a politikai felvilágosítás. A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott program a művelődésnek, valamint a tudomány és a kultúra további felvirágzásának is nagyszabású programja. A siker érdekében azonban nehéz feladatokat kellett és kell megoldani. A meggyőzésnek, a politikai felvilágosításnak ma is az a legjobb eszköze, ha a szónak, az ígéretnek érvényt szerzünk a gyakorlatban. Az évzáró párttaggyűlések a legtöbb helyen elvtársi és baráti légkörben folynak. Megtárgyalják, hogy milyen a tagság munkahelyi, politikai és társadalmi tevékenysége. A taggyűlések többségének a vita és az egység is a sajátossága. Az utóbbi, illetve a vita és az egység azért különösen fontos, és azért hívom fel erre külön is a figyelmet, mert még ma is előfordul, hogy egyesek képtelenek a vitát és az egységet egymással szoros összefüggésben lévőnek tekinteni. A mereven gondolkodók körében a kettő elkülönül egymástól. Ám téved, aki úgy véli, hogy a vita és az egység nem egyeztethető össze, hogy e két tényező ellentétben áll egymással, hogy a vita az egység hiánya. A vita és az egység látszólag valóban szembenálló elemek. Sok tekintetben azonban — elsősorban döntések és helyes gyakorlat esetében — a vita és az egység feltételezi egymást. Számos gyakorlati példa bizonyítja, hogy miként az ellentmondások nem azáltal idéznek elő konfliktusokat, hogy feltárják őket. a különböző nézetek kifejezésre juttatása és megvitatása sem veszélyezteti az egységet. A tényleges veszélyt nem a vita, hanem a vélemények elfojtása, az eltérő nézetek elhallgatása és felhalmozása rejti magában. A jó vita elősegíti a problémák megoldását és a valódi egység kialakítását. A valóságos egység viszont lehetőséget nyújt a jó vitára, az őszinte véleménycserére. Az évzáró taggyűlések elvi-politikai alapon folyó vitájában nincs és nem is lehet helye az intrikának, az elvtelen személyeskedésnek, a kérdések cimboraság alapján történő megbeszélésének és lezárásának. Helye van viszont a dicséretnek és a bírálatnak, a különböző vélemények és nézetek szabad kifejtésének, helye van az őszinte szónak, a nyílt és egyenes beszédnek. BALÁZS BÉLA Január 10-én töltötte be 74. életévét Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke. VISSZAPIIIANTO DECEMBER '86 Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben találkozott Kamal Hasszán Manszur líbiai KEDD 16 külügyminiszterrel. A két politikus a mindkét fél érdeklődésére számot tartó kérdésekről tárgyalt. Vasil Biľak elvtárs fogadta Georgiosz Hrisztodoulideszt, a Ciprusi Dolgozók Népi Haladó Pártja KB Politikai Bizottságának tagját és SZERDA 17 Lukisz Aledraszt, a politikai bizottság póttagját, akik a CSKP meghívására rövid munkalátogatáson tartózkodtak hazánkban. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Prágában fogadta Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón megelégedés-CSÜTÖRTÖK 18 sei nyilatkoztak a CSKP és az MSZMP, valamint a két testvéri ország együttműködésének fejlődéséről. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és más vezető személyiségeknek a részvételével Buda-PÉNTEK 19 pesten megnyílt a magyar országgyűlés téli ülésszaka. Gary Hart és Edward Kennedy amerikai szenátorok élesen bírálták az amerikai fegyverek titkos eladását Iránnak. Bírálatukat az-SZOMBAT 20 zal indokolták, hogy a Fehér Ház botránya világszerte aláásta az amerikai kormánnyal szembeni bizalmat. Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke a prágai Hrzánpalotában fogadta az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetségének küldöttségét. A küldött-VASÁRNAP 21 ség tájékoztatta a szövetségi kormány elnökét a háborús veteránok és ellenállók bécsi világtalálkozójáról. Tripoliban tárgyalt a csádi ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) küldöttsége, amelyet Facho Ballam külügyminiszter veze-HÉTFŐ 22 tett, hogy megvitassák az utóbbi időben kiéleződött csádi helyzetet. HÉTVÉGI LEVÉL — Véleményem szerint ma a legfontosabb feladat, megtanítani minden egyes embert arra, hogy másokra is úgy gondoljon, mint önmagára ... — mondotta egy interjú alkalmával Csíngiz Ajtmatov, a népszerű kirgiz nemzetiségű szovjet író. Ez az egyszerűségében is őszinte, hiteles, szép gondolat nemcsak a karácsonyi ajándékozások hetében jut többször eszembe, hanem akkor is, amikor levelet kap a szerkesztőség egy-egy jótékony célú rendezvényről, nyugdíjasok, ötvenévesek, hatvanévesek, házassági évfordulót ün- - neplök találkozójáról. A levelekből szinte érezni az örömet, a meghatottságot és a végén szinte ki nem fogynak a köszönetből. Mindenkit felsorolnak. aki segített, aki megszervezte e szép találkozót, aki énekelt vagy verset mondott. E levelek a múlt év őszétől egyre szaporodnak, sőt olyan helyekről is érkeznek, ahol eddig hasonló közművelődési tevékenységre nem került sor. Egy-egy lelkes müvelődésiotthon-vezetö és a társadalmi tömegszervezetek összefogásának érdeme e nemes hagyomány kialakítása. Mert ma már sok faluban, városban több éves hagyományról beszélhetünk. Kezdem hinni, hogy nem múló divatról van szó csupán. Az emberek, különösen az idősebbek igénylik a közösségi életet, jólesik nekik a törődés, az, hogy fehér asztalnál elbeszélgethetnek napi gondjaikról, örömeikről, egy-egy röpke órára elfelejtik a magányosság nyomasztó érzését. Egy-egy ilyen találkozás hosszú hetekre beszédtéma marad otthon a családi körben is. És már lelkesen készülnek a legközelebbire. Egy időben, ha valamelyik rendezvényre, évzáróra vagy műsoros estre kevesen jöttek el, szívesen hivatkoztak, hivatkoztunk — néha joggal — a televízióra, a papucskultúrára, arra, hogy az emberek inkább otthon ülnek, nem érdekli őket a mások dolga. Most a levelek olvastán kiderült, jó szervezéssel, érdekes színes műsorral, bizonyos korosztályok. nemzedékek érdeklődésének felkeltésével lehet megfelelő közönséget toborozni, hasznos közösségi életet élni. Ha az emberek tudják, tapasztalták, hogy az összejövetelek. a műsoros estek, a teadélutánok valami olyat nyújtanak, amit nem pótolhat a tévéfilm, egy krimi, akkor szívesebben jönnek össze. Mert a nagymamának meg a nagypapának nincs nagyobb öröme, mint az unokákat a színpadon látni, énekükben, táncaikban gyönyörködni. Megint Csíngiz Ajtmatovra gondolok, aki másokra is úgy gondol, mint önmagára. Nemcsak rá jellemző az a megingathatatlan hit, hogy az irodalom és a művészet képes előmozdítani a társadalom erkölcsi fejlődését, mert véleménye szerint a legjobb tulajdonságokat ápolja az emberben — méltóságtudatát és becsületét — beválthatatlan távlatokat és a világ szépségét vonultatja fel előtte, gondolatait önmagára tereli, kiragadja őt a magány sötétjéből s ezáltal segítségére van abban, hogy kiteljesedett szellemi életet élhessen. Az irodalomnak be kell hatolnia az élet szövevényeibe, hogy az ember ismerjen, szeressen, a szivén viseljen mindent, ami jó, szép és nemes saját magában, az emberekben, a társadalomban. 3
