A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-06 / 10. szám

ízlésünknek megfelelően Mindannyiunk természetes igénye, hogy szép környezetben éljünk. Ez elsősorban a közvetlen környezetünkre, tehát a lakásunkra vonatkozik. Mindenki szeretné, ha szépen berendezett, kényelmes otthona lenne. Figyelemre méltó, hogy a fiatalok többsé­gének. még mielőtt saját lakással rendelkez­ne, pontos elképzelése van arról, hogyan fogja berendezni a lakását, melyik bútornak hol lesz a helye, milyen színűre festi a falakat. Persze, nem csupán az ifjú házasok, de a „régebbi" családok is törődnek vele, hogy a lakásuk belseje minél barátságosabb, hangulatosabb legyen. S ezt nagymértékben befolyásolja, milyen színűre festjük a falakat. Ezzel el is érkeztünk mai ajánlatunk témájá­hoz, a lakásfestéshez, ami minden családot érint, sőt, minden családtagot. Általában négyévenként szoktuk újra festeni a lakást, ami persze nem mérvadó, van aki gyakrab­ban, van aki ritkábban festet. Magát a fes­tést azonban egyetlen család sem kerülheti el. Már maga az elképzelés, hogy ki kellene festetni a lakást, a család legtöbb tagjában nem éppen kellemes érzést kelt. Nem csoda, hisz a festés sok törődést és munkát jelent. Az egyes bútordarabok visszatologatása az eredeti helyére. Ezt kővetően kerülnek sorra a szőnyegek, hogy a sok munka végén fellé­legezhessünk: befejeztük, ki van festve a lakás. Ebből is kitűnik, hogy senki sem örül túlzottan a festésnek. A dolognak azonban van egy másik oldala is. Mielőtt festetnénk, általában pontos el­képzelésünk van róla, melyik szobát milyen színűre, milyen mintákkal szeretnénk festet­ni. Előfordulhat azonban, hogy a festőnek nem sikerűi az általunk elképzelt szint elta­lálnia. Festőt sem mindig egyszerű dolog találni, különösen pont arra az időpontra, amelyikre mi szeretnénk. Természetes, hogy a szobafestő nem jön szombaton és vasár­nap dolgozni, tehát szabadságot is kénytele­nek vagyunk kivenni. S ha már sikerült szo­bafestőt szereznünk, elő kell készítenünk a „terepet", hogy a mesternek legyen helye a munkához, hogy kényelmesen hozzáférjen a falakhoz. S mindemellett a dolog anyagi oldala sem hanyagolható el. Szóljunk azonban inkább arról, milyen elő­nye van annak, ha saját magunk festjük ki a lakást. Az első és legnagyobb előny, hogy akkor festünk, amikor nekünk a legjobban megfelel, tehát akár hétvégén is, szombaton vagy vasárnap. A színárnyalat is olyan lesz, amilyet akarunk, hisz senki sem sürget, nyu­godtan kísérletezhetünk. Hogy egyszerre csak egy szobát, vagy akár az egész lakást kifestjük, az is rajtunk múlik, s mindemellett nem is fárasztjuk ki magunkat annyira, mert sokkal jobban ügyelünk — gondolva a ké­sőbbi takarításra. Az anyagi előnyt nem is kell említenünk, az egyértelmű. Pénzt csupán a festékért kell kiadnunk, s természetesen az ecsetért, amellyel festeni fogunk. A saját magunk által végzett festésnek csupán egy hátránya van, s ez a munka, ami azonban a szobafestővel való festetéshez képest ele­nyésző, hisz ott is szükség van előkészüle­tekre és a festés befejeztével a takarításra. Nem kell más, csak egy kis ügyesség, a „technológia" betartása, a többi megy mint a karikacsapás. A szobafestés manapság tényleg nem nagy tudomány, hisz az üzletekben kész festéket vásárolhatunk. Bevezetőként talán szóljunk pár szót a „szabályokról", amiket ajánlatos betartani, ha jó eredményt akarunk elérni. Első dolgunk, hogy a festendő falfelületet és a plafont megtisztítjuk a portól, majd lemossuk. Ha régen festettünk, vagy piszko­sak a falak, sűrű oldató szappanos vizet használjunk. Ha helyenként leválik a festék az azt jelenti, hogy vastag réteg van a falon, ebben az esetben le kell kaparnunk a meg­nedvesített réteget. Ha itt-ott lejön a vakolat is, ne essünk kétségbe, elég egy kis gipsszel pótolni a keletkezett lyukat, s rögtön utána nedves ecsettel elsimítani. Nagyon lényeges tudnivaló, hogy sem a plafont, sem a falat nem festjük soha szárazon. Az ecsetünk mindig festékbe legyen mártva, tehát „cup­pogjon", így nem keletkeznek csíkok. Festés közben időnként keverjük meg a festéket. Ha színes falat akarunk, tónust keverünk, vagyis színes festéket. A pasztellszínt külön vízben keverjük el, majd oldjuk, s a kapott oldatot az alapozó festékhez öntjük s jól elkeverjük. A kapott oldatot kipróbáljuk a falon, s meg­várjuk, míg megszárad, mert a száraz festék mindig egy árnyalattal világosabb. A festéket ezután tetszés szerint adagolhatjuk hozzá, mig el nem találjuk a kívánt színt. Ezután kezdhetjük a tulajdonképpeni festést. Mint látjuk, nem sok az egész, csupán arra kell ügyelnünk, hogy betartsuk a „szabályokat". A festéshez természetesen megfelelő festék­anyagra van szükségünk. Ez sem probléma: a festékboltokban többféle festékből vá­laszthatunk. Kezdjük a sort a folyékony PRI­­MALEX készítménnyel, amely pigmentek, kötőanyagok és fungicidadalékok keverésé­vel készül. 5 kg-os csomagolásban kapható. Ára 16,50 Kčs. A F*rimalexet festés előtt megfelelő arányban oldjuk, leggyakrabban 1 : 1 vagy 1 : 2 arányban, s miután alaposan összekevertük, kezdhetjük a fal, illetve a plafon festését. Ha két réteget akarunk fel­vinni, az első legyen 1 :2 arányú oldat, a második réteg legyen sűrűbb, 1:1 arányú vagy még sűrűbb. A második réteget csak az első réteg tökéletes megszáradása után visz­­szük fel a falra. A Primalex előnye, hogy tulajdonképpen elő van készítve az azonnali használatra, s kitűnően fedi a felületet. Letö­­rölhetetlen, a falon képződött filmréteg szel­­lös, s „érés" után, tehát kb. 3 hét múltán vizes szivaccsal lemosható. A SUPERMAL jó minőségű, por alakban gyártott, vakítóan fehér színű festék, amely jó minőségű nyersanyagot és enyves kötő­anyagot tartalmaz, optimális mennyiségben. A fehér alapréteghez megfelelő mennyiségű Supermalt keverünk el langyos vízben, míg megfelelő oldatot nem nyerünk. 1 kg porhoz mintegy 4 liternyi vizet keverünk. Három óráig állni hagyjuk, majd állandó keverés mellett vízzel oldva megfelelő sűrűségűre oldjuk. A Supermal 5 kg-os csomagolásban kapható, az ára 12 Kčs. A kővetkező folyékony, azonnal felhasznál­ható festék, a SUPERLEX 10 kilós csomago­lásban kapható. Az alapozó réteget itt is megfelelő (1 :1) arányú oldással nyerjük. Az említett mennyiséggel akár 100 m2 nagysá­gúfelületet is befesthetünk. Szikrázóan fehér színű, szilárd felületű, jól ellenáll a töriésnek. Ára 27 Kčs. Szintén tökéletes minőségű fehér festék a REMAL, amely jó fedőképességgel rendelke­zik, s por alakban kapható. Langyos vízben oldjuk. Ha jól bemártott ecsettel kenjük, nem képez csíkokat. Ötkilós csomagolásban kap­ható. Ára 19 Kčs. Ha színes falat akarunk, használjunk RE­­MAKOL színes festéket. Két vagy több szín keverésével sokféle színárnyalatot kikeverhe­tünk. Aszerint adagoljuk, milyen erős színt akarunk kapni. Csíkozáshoz például magá­ban, esetleg kevés alapozó festékkel keverve alkalmazzuk, ugyanígy a hengerezéshez, minták festéséhez. A megszáradt réteg min­dig világosabb, mint az oldat. Egy doboz ára 5,50 Kčs. Amennyiben hengerezni akarunk, ízlésünknek megfelelően, sokféle minta és tapétaminta között választhatunk. Befejezésül ejtsünk szót még az ecsetek­ről. amelyek lehetnek gömbölyűek, szöglete­sek. Valamennyi modem technológiával ké­szül. A lószőr pamacs ellenáll az oldószerek­nek és a víznek; a fogója préselt műanyag, hosszú élettartamú. A fával ellentétben könnyűek, nem repedeznek és nem defor­málódnak. Az ecsetek klasszikus anyagokból készültek, többnyire Kínából, Jugoszláviából. Argentínából kerülnek hozzánk. A SPECIÁL ecset 80 % kínai lószőrt tartal­maz, hasonlóképpen mint a 3-as és 4-es számú szögletes ecsetek. A 4-es számú gömbölyű ecset ára 110 Kčs, a 7-es számúé 265 Kčs, a szögletes, 3-as számúé 140 és a 4-es számú ecseté 160 Kčs. Hogy elképzeléseinknek megfelelő lehes­sen a lakásunk, álljunk meg valamelyik fes­­tékszaküzletben vagy illatszerboltban, s vá­lasszunk festéket vagy ecsetet tetszés sze­rint. Egy kis kézügyességgel valóban nem nagy tudomány a lakás kifestése, s amennyi­ben betartjuk a megfelelő technológiai folya­matot, egy-kettőre újjávarázsolhatjuk ottho­nunkat. 23

Next

/
Thumbnails
Contents