A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-03-06 / 10. szám

KÖZELEBB A CSILLAGOKHOZ Ősszel és télen majdnem pontosan a fejünk fölött, tavasszal és nyáron pe­dig északi irányban a horizont közelé­ben található a Korcsma, vagy más néven Szentkút csillagkép, amely a mai Cassiopeia csillagzattal azonos. Jellegzetes W alakja megkönnyíti keresését az égbolton, de az is ele­gendő, ha képzeletben kétszeresére hosszabbítjuk a Göncölszekér két hátsó kerekét és a Sarkcsillagot ösz­­szekötő egyenest — tekintetünk máris erre a kicsi, de annál feltűnőbb csillagképre irányul. Ma már nem tudni honnét az elnevezés, de talán a csillagkép kanyargós alakja ihlette a Korcsma nevet, utalva az innen kilé­pők görbe útjára. A Korcsma köz­vetlen szomszéd­ságában jellegte­len, halvány csilla­gok alkotják másik csillagképünket, amely nagyon ha­sonlít egy házikó­hoz, vagy A betű­höz. Csallóközben ez utóbbi alak után A-betűs csillagnak nevezik, míg má­sutt Paradicsom­kert csillagának is­merik az egyéb­ként hivatalosan Cepheus-nak neve­zett csillagképet. Nem véletlenül emlegetjük együtt e két csillagzatot, mivel az A-betűs csillag legfénye­sebb csillagát né­pünk Részegembernek hívja, aki a szomszédos Korcsmából jött ki. (Megjegyezzük, hogy ennek a csillag­nak a Nyüveskutya neve is ismert). A monda szerint ennek a Részegem­bernek az útjából tért ki Jézus, s emiatt ágazik ketté a Tejút. Mind­két csillagképünk cirkumpoláris (sarkkörüli), ami annyit jelent, hogy sohasem nyugszanak le; minden év­szakban és napszakban a horizont fölött tartózkodnak. Ugyanakkor a Korcsmán és az A-betűs csillagon is keresztül halad a Tejút. BÖDÖK ZSIGMOND 492 11

Next

/
Thumbnails
Contents