A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-06 / 6. szám
GYŰJTEMÉNYEK, TANULMÁNYOK (A Pravda Könyvkiadó magyar nyelvű kiadványairól) emberekről tudósít az író, olyanokról, akiket véletlenül és vétlenül elragadott a háború gépezete, olyanokról (ahogyan ö megfogalmazta), akik tehetetlenül függtek, bábként rángatóztak a düledezö horogkereszt valamelyik ágára akadva. Lóska Lajos regényében tulajdonképpen nem történik semmi különös, mégsem lehet letenni. Gördülékeny, lebilincselő olvasmány. Bár Lóska előbbi regényeivel összehasonlítva kissé szemérmes, már-már finomkodó. Ez a téma szerintem sokkal több, mélyebb emberi megnyilvánulást, akár durvaságot is elbírt volna — és nem csak illusztrációként. Visszatérve a hajdani slágertől kölcsönzött címre: az Öt perc az élet nem túl szerencsés választás. A fiatalabb generációnak nem mond semmit. Bár Lóska Lajosnak megvan a maga olvasótábora, számolnia kell más korosztályokkal is. A regényt elolvasva nyilvánvaló, hogy az Öt perc az élet ott ér véget, ahol a korábban megjelent És mégis fe/kél a nap kezdődik (fogságbakerülés). Szívesen látnánk e két müvet (most már helyes sorrendben) együtt, közös fedél, boritó alatt, sőt — akár trilógiává kiszélesedve. Apropó, fedél, borító ... A könyv fedele fád, borítója meganynyi kihasználatlan lehetőség. Fénykép, életrajz, az író eddigi müveinek felsorolása sehol. Üres, feketén ásító papir. Mindössze a hátlapon néhány szerény sor magáról a regényről. Úgy látszik kevés az üzleti érzékünk, a reklámozáshoz nem sokat értünk. ARDAMICA FERENC Szilva József illusztrációja (Lapzárta után kaptuk a szomorú hírt, hogy Lóska Lajos 74 éves korában elhunyt.) vát jelent, hanem fejtésben, folyosóhajtásban csúcsteljesítményt elérő munkacsoportot. Ami pedig az „SZMB aranyjelvényének hordozójá"-t illeti, az sem valami eddig ismeretlen tisztség. Jelentését egy, a lapból származó másik idézettel világíthatom meg; amelyben ez áll: „Ján Čiško, a dobsinai Azbest SZMB vezetője, a Munkaérdemrend hordozója Az „aranyjelvényének hordozójáén, s a „Munkaérdemrend hordozójá"-n az illető kitüntetés „viselöjé"-t, illetve a Munkaérdemrend kitüntetettjét kell értenünk. Valószínű azonban, hogy az előző példánkban az „aranyérmes szocialista munkabrigád tagjá"-ról vagy vezetőjéről van szó. Mentségül mindezekre bárki felhozhatná, hogy ezek szélsőséges egyedi esetek, s ez részben igaz is; ám valamennyi bemutatott példa nyomtatásban látott napvilágot, tehát követendő példaként tekint föl rá az egyszerű olvasó. MORVAY GÁBOR Karácsony előtt érkezett a küldemény. A Pravda Könyvkiadó tisztelte meg szerkesztőségünket az utóbbi hónapokban magyarul megjelentetett kiadványainak első példányaival. Ezekre hívjuk fel olvasóink figyelmét. Mindenekelőtt a Marxista-Leninista Esti Egyetem, valamint a pártoktatás hallgatói körében, de — mivel a napi eseményeket meghatározó dokumentumokról van szó — nyilván mások körében is nagy érdeklődésre számíthat az SZKP XXVII. a CSKP XVII. és az SZLKP kongresszusának kötetben megjelentetett anyaga. A gyűjtemények közük a kongresszusokon elhangzott elnökségi beszámolókat, a fontosabb vitafelszólalásokat, a határozatokat, a párt újonnan választott vezetőségének névsorát és más dokumentumokat. Az SZKP XXVII. kongresszusának anyaga és dokumentumai című kötetben megtalálható a Szovjetunió Kommunista Pártja új szövegezésű programja és az SZKP-nek a XXVII. kongresszuson jóváhagyott alapszabályzata, úgyszintén A CSKP XVII. kongresszusának anyaga és dokumentumai című kötetben a CSKP új alapszabályzata és a 8. ötéves terv irányelve. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság életében a CSKP 1986. március 24-e és március 28-a között megtartott XVII. kongresszusát követő időszaknak kiemelkedően fontos eseményei voltak az 1986. év májusában megtartott országos választások. A választások alkalmából jelent meg Jan Kovaŕík: A szocialista demokrácia fölénye a polgári demokráciával szemben, valamint Stanislav Zdobinský: Az 1986-os képviselőtestületi választások Csehszlovákiában című kötete. Az utóbbi kiadvány a választásokkal és a csehszlovák választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekre ad részletes és lényegre mutató válaszokat. Egyebek között kiemeli, hogy nálunk a választások ahhoz is megteremtik az alapot, hogy a választók az egész választási időszak alatt kapcsolatban legyenek mind az egyes képviselőkkel, mind pedig a képviselőtestületekkel. A képviselő-testületek mindegyikét az általános, egyenlő és közvetett választójog alapelvei szerint választják meg titkos szavazással, ötéves időszakra. A képviselő-testületek képviselő tagjai kötelesek állandó kapcsolatot tartani választóikkal, figyelembe venni választóik javaslatait, számot kell adniuk tevékenységükről, be kell számolniuk annak a testületnek a tevékenységéről is, melynek a tagjai. Bármely képviselő-testület tagját saját választóinak döntése alapján bármikor vissza lehet hívni. A képviselő-testületek a demokratikus centralizmus, a szocialista demokratizmus, a kollektív döntéshozatal, a szocialista törvényesség és a szocialista internacionalizmus demokratikus alapelveire épülnek. A kötet mellékletként közli a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban érvényes, a képviselő-testületek rendszerére, a választási rendszerre és a képviselők helyzetét szabályozó rendszerre vonatkozó alapvető jogi előírásokat. Jan Kovaf/k: A szocialista demokrácia fölénye a polgári demokráciával szemben című kötete a polgári és a szocialista demokrácia közötti különbségeket elemzi. Kifejti, hogy a demokrácia alapvető tartalmát és értelmét a gazdasági, a politikai és a szociális feltételek kialakítása és biztosítása, az állampolgároknak az állam igazgatásában, az állami politika alkotásában és végrehajtásában, valamint a társadalmi ügyek intézésében való aktív részvétele, s egyúttal az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak gyakorlása, illetve ezek gyakorlásának a lehetősége határozza meg. Csak az említett szempontok figyelembevételével értékelhetjük és határozhatjuk meg a polgári és a szocialista demokrácia lényegét és fejlődését, a kettő közötti különbséget, azokat a tényeket, amelyek — a polgári demokráciához viszonyítva — a szocialista demokrácia fölényét és magasabbrendűségét jelentik. A kötet egyebek között részletesen elemzi, hogy a szocialista demokrácia megvalósításában milyen szerep hárul a Nemzeti Frontra és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetekre. Rámutat, hogy a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek tevékenységükkel bevonják a szocialista demokrácia megvalósulásának a folyamatába társadalmunk minden osztályának, szociális csoportjának, nemzeteinek és nemzetiségeinek tagjait. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezért is értékeli nagyon pozitívan a társadalmi szervezeteknek és a politikai pártoknak a társadalmi érdekekkel összhangban végzett tevékenységét. Egyben szükségesnek tartja, hogy a Nemzeti Front minden szervezetének széles hatásköre legyen, elmélyítse sajátos társadalmi szerepét, s a maga módján minél jobban hozzájáruljon a szocializmus közös ügyéhez és az emberek érdeklődési körének és érdekeinek kielégítéséhez. A Nemzeti Front által nyújtott tevékenységi lehetőség a szocialista demokrácia megnyilvánulásának egyik formája. A kötet Mellékletek című része a csehszlovákiai képviselő-testületek képviselői Összetételéről, a nemzeti bizottságok gazdasági fejlesztésére vonatkozó állami terv teljesítésének eredményeiről, a nemzeti bizottságoknak a Nemzeti Front választási programja teljesítésével összefüggésben megvalósított politikai-szervező és eszmei-nevelő tevékenységéről és más gazdasági, társadalmi és politikai kérdésről nyújt statisztikai kimutatást. Közli a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek, politikai pártok és érdekszövetségek névsorát, valamint ezeknek az 1980. évi taglétszámáról szóló kimutatást. Gustáv Dianiška: A propagandamunka hatékonysága című kötet a kommunista propaganda hatékonyságának emberi tényezőit állítja a vizsgálódás középpontjába. A propaganda az emberi tevékenység specifikus területe, A kommunista propaganda hatékonyságának szociálpszichológiai aspektusai, A pszichológiai tudományok rendszere a kommunista propaganda hatékonyságának növelését elősegítő forrása, A kommunista propaganda hatékonyságának növelése és az emberi tényező, valamint Az imperializmus ideológiai diverziója elleni harc hatékonyságának pszichológiai aspektusai című fejezetekben elemzi a propaganda különféle formáit, a propagandista személyiségének és a propaganda befogadóinak meghatározó jellemvonásait. A kötet a kommunista propaganda hatékonyságának pszichológiai összetevőit igyekszik számba venni és kimutatni. Érvelésekor felhasználja a szociálpszichológia meghatározó szerepének bemutatását. A Pártfunkcionáriusok Kiskönyvtára című sorozatban Tomáš Mrhal: Demokratikus centralizmus a marxista-leninista párt tevékenységében, J. Machyniak — M. Sýkorová: A párt- az állami, a munkafegyelem és a felelősség, valamint V. Folprecht — M. Šote — F. Vyh/ídka: Az ideológiai munka irányítása című kötetek jelentek meg. Az ismertetett műveket Makrai Miklós, Szigety Péter és Varga Erzsébet fordították. A karácsony előtt kapott csomag Bohumír Šmeral és Karol Šmidke életével foglalkozó köteteket is tartalmazott. A csehszlovákiai munkásmozgalom kiemelkedő harcosainak életrajzát azonban majd egy másik cikkben ismertetjük. BALÁZS BÉLA 11
