A Hét 1987/1 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1987-02-06 / 6. szám

OMAN négyszeres bajnoka je­lenleg a houstoni Ma­­cerba színházban pró­bál a nevét viselő együttese tagjaival. Át­menetileg hátat fordí­tott a stadionnak, hogy második karrierjét, mert meg­győződése, hogy szí­nészként és énekes­ként is befut a világ leg­­iobbiainak élvonalába. A kozmetikusok legújabb varázslatos­nak mondott találmánya a bőr alá fecskendezett kollagén zselé, amely ki­tölti a megereszkedett, megráncosodott bőrt, ezáltal feszessé teszi. Hatása azon­ban csak átmeneti, mert a bőr beszívja a természetes anyagot és akkor kezdőd­het minden elölről. A Toshiba 45 milliméteres. 16 millimé­ter átmérőjű, 18 gramm súlyú terméke filmkészítésre szolgál. Apróbetűs szöve­gek „leolvasására" használható, legin­kább azonban a laboratóriumokban, a gyógyászatban és az iparban veszik hasznát. HAILOTTTM-OnZASTUQK-LÁTTOK w Ladislav Švihran: BARÁTUNK VERNE GYULA 1828. február 8-án Monsieur Verne a nyu­gat-franciaországi Nantes város ügyvédje az anyakönyvi hivatalban bejelenti, hogy fia született, aki a Jules Gabriel nevet kapja. A boldog apa ekkor még nem sejti, hogy a fiú, akit Jules Verne néven ismer meg a világ, 34 évvel később, 1862 decemberében az „Öt hét léghajón" c. tudományos-fantasztikus regényével szinte berobban a halhatatlan írók sorába. Nem sejti, hogy a biztonságot jelentő ügyvédi hivatal helyett a tudományok megismerését, a sokkal bizonytalanabb írói pályafutást, az álmok és a fantázia világában tett utazásokat választja életcélul. 125 év! Igen, már ennyi idő telt el azóta, hogy Verne regényei először meghódították az olvasókat, s azóta is ébren tartják az érdeklődésüket. Népszerű írók, világhírű tu­dósok vallják, hogy ö volt az, aki pályájukon elindította, őszinte csodálatukat, elismerésü­ket és tiszteletüket fejezik ki iránta. Émile Zola, Lev Nyikolájevics Tolsztoj, Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij, Richard Evelyn Byrd (sarkkutató), Jurij Gagarin és a neveket még sokáig sorolhatnánk. Az író száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ regényeiben. Ezekből hat­vannégy már megvalósult, további harminc­négy műszaki megoldása lehetséges ... Re­gényei sikerének azonban csak az egyik titka ez a tény. S a többi? Nos Ladislav Švihran könyve többek között ezekről is szól. Segítségével a Verne rajongók közelebb kerülhetnek ked­vencükhöz, megismerkedhetnek életével, re­gényei születésének körülményeivel. Feltárul előttünk egy közismert, de mégis ismeretlen író élete, egy olyan Íróé, akit sikerei sohasem kápráztattak el. Életének értelmét egészen az utolsó szívdobbanásáig a munka jelentet­te. A munka, amelyet volt energiája újrakez­deni akkor, amikor sikerei csúcsán egy gyil­kolásra kész pisztolygolyó majdnem az életét oltotta ki. De erről is a könyvben olvashatunk részletesebben. Puntigán József BÖLCSESSÉGEK KÖNYVE Immár másodízben jelent meg Kristó Nagy István Bölcsességek könyve című aforizma­gyűjteménye. A kétkötetes könyv mintegy ezerötszáz oldalnyi terjedelemben tárja elénk a filozófusok, költők, írók stb. bölcs mondásait, szállóigéit, maximáit. Az első kötetben az 1800 előtt élő szerzők szerepel­nek, a másodikban az 1800 utániak. A szerzőket befogó iv tehát óriási, többezer évet ölel át, az ismeretlen óegyiptomi elbe­szélőktől a nemrég elhunyt Nagy Lászlóig terjed. Az emberi tulajdonságokat jelző afo­rizmák azonban kísértetiesen hasonlítanak egymásra, kultúránknak bármely időpontjá­ban keletkezhettek is, hiszen csak a korok, társadalmak és eszmék változtak, az emberi jellem ugyanaz maradt. Mennyire mai példá­ul az óegyiptomi ismeretlen elbeszélő több­ezer évvel ezelőtt keletkezett mondása: „Semmisítsd meg a hazugságot, adj létet az igazságnak, sújtsd a gonoszságot a föld­re ..." Vagy az ismeretlen sumér, illetve akkád költők mondásai: „Hogy nyugodt al­vásod legyen, pontosan végezd a dolgodat!", „Akit szeretsz, annak igáját is húzod."; „A barátság felbomlik, de az üzlet örökre szól." Láthatjuk, hogy ezek a találomra kiragadott ősrégi aforizmák ma sem hatnak elavultnak, sőt, megszívlelendőek. Kristó Nagy István írja könyve bevezetőjé­ben : „A Bölcsességek könyve elsősorban aforizmák gyűjteménye — aforizmán A ma­gyar nyelv értelmező szótárának meghatáro­zása szerint »valamely életbölcsességet, igazságot, elmésséget kifejező tömör, szelle­mes mondást értve. De nem pusztán eleve aforizmaként megfogalmazott szövegeket tartalmaz, hanem kiterjed az aforisztikus idé­zetekre, a szállóigék egy részére, olykor ma­ximákra, epigrammákra, xéniákra s egyéb bölcs mondásokra, köztük korszakos filozó­fiai gondolatokra, szépirodalmi részletekre." Kristó Nagy gyűjtőmunkája sok időt föl­emészthetett, amíg az általa jónak talált utolsó aforizmát is besorolta könyvébe. En­nek ellenére azt kell mondanunk, ez a gyűjte­mény is csak kis töredéke a világ aforizma­kincsének. A csehszlovákiai magyarok szá­mára külön öröm, hogy Forbáth Imre néhány aforizmáját is a könyvben találjuk. Idézünk néhányat: „A forma lehet a tartalom halotti inge."; „A művészet virágai nem melegház­ban nőnek."; „A jövő számára írni: levelet-Dénes-TOSCA Az új esztendő legelső napjaiban a véletle­nek összjátéka úgy hozta, hogy lényegében elhanyagolható idökülönbséggel éppen a Tosca 1900 januárjában tartott római ősbe­mutatójának 87. évfordulóján tartotta meg e héromfelvonásos zenedráma sorrendben he­tedik bratislavai felújítását a Szlovák Nemzeti ‘ Színház operatársulata. Ez is jelzi, hogy az operamüfaj kivételes egyéniségének számító Puccinit a köztudat mindmáig a zenei láng­elmék sorában tartja nyilván, és szuggeszti­­vitásának egyik titka — a dallamosságon, illetve az énekbeszéd wagneri elvének to­vábbfejlesztésén kívül — a kitűnő színpadis­meret s a remek dramaturgiai érzék. Puccini a múlt század utolsó két évében komponált Toscában is elsősorban ezeket az elveket érvényesíti. Ehhez a felfogáshoz iga­zodik Branislav Kriška rendezése is. A bratis­lavai operaház főrendezőjének könnyen ész­revehető szándéka, hogy szabad játéklehe­tőséget ad énekeseinek, ami e zenedráma arányos eltolását jelenti a szűkebben értel­mezett színház irányába. E törekvések meg­valósításában jelentős támaszra talált a szcenográfus: Ladislav Vychodil személyé­ben, aki az első két felvonás díszletét kitűnő­en, a harmadik rész játékterét ennél is frap­pánsabban oldotta meg. A nagy érdeklődés­sel várt repríz külön eseménye Dohnányi Olivér vezénylése, aki a társulat újonnan kinevezett zeneigazgatójaként dirigálja a Toscát. Tehetséggel, odaadással, jól össze­tartva a zenekart és a színpadot. A címszerepet Béna Kittnárová énekli, aki feladni cím nélkül." jól hasznosítva hangadottságait bátran bízza rá magát a Tosca melodikájának szabad lendületére. Más kérdés, hogy színészi esz­közeiben, s talán korban is kissé kinőtt már a rajongva szerető, szerelmükért akár halálba rohanó hősnők szerepköréből. Hasonló véle­ményen vagyok František Livora Cavarados­­sijáról is. Scarpiaként František Caban, Juraj Hrubant és Pavol Mauréry lépnek majd színre az újrajátszások során, míg a szóban forgó Tosca-felújitás egyik legjobb jellemfiguráját Jozef Špaček játéka nyújtja a buffo basszus Sekrestyés szerepében. Miklósi Péter A csehszlovák lemezcégek licenctevékeny­­sége két, jól elhatárolható koncepciót enged sejtetni. Az egyik a mindenkori slágerpiac időszakokhoz kötött és gyorsan avuló leme­zeinek minél gyorsabb kiadását célozza. A második koncepció a rock, a folk a jazz stb. feltérképezését tartja feladatának. Időtálló, a kordokumentumjellegen túlmutató zenei produkcióról lévén szó, nem olyan fontos a minél gyorsabb megjelentetés (bár nem árt). Érvényes ez a Supraphon által nemrég ki­adott gyűjteményes lemezre is, mely a Who együttes korai szakaszának terméséből nyújt ízelítőt. A lemez dramaturgiájáról és az együttes történetéről tájékoztat a belső bori­tó kísérőszövege. Én most inkább az együt­tes jelentőségéről és a hatvanas évek rock­zenéjében elfoglalt helyéről szólnék. A hatvanas évek első fele, a rock megszü­letésének az időpontja. Korai szakasza önál­ló elképzelésű együtteseinek zenéjében jól érzékelhető egy-egy periférikus zenei áram­lat hatása. A Who az első jelentős együttes, amely már nem ezekből merít ihletet. Szá­mukra a zenei előzmény és az életet adó közeg a már megszületett rock. Ez visszatük­röződik melódiáikban, előadásmódjukban és zenei felfogásukban. A szintézis által létre­jött rock tehát — általuk is — újabb szinté­zisre jutott, mely után már mint önálló, zeneileg meghatározható fogalom szerepelt a köztudatban. És mint ilyen, stílusirányza­tokra bomlott. A rocknak meghatározható ismérvei, jellegzetes, etalonként használható zenei elemei születtek. A Who kezdeti szakaszára visszatekintve, első pillantásra szembeötlő a sablonosság teljes hiánya és a játékos szellem. Egy dal sem rohan az elejétől a végéig azonos se­bességgel, mindenhol ívek, hangulati váltá­sok, új zenei ötletek találhatók. Nyilvánvaló, hogy itt még nem szerepjátszásról és egy kitalált „image" megőrzéséről, hanem egy valóban autentikus, spontán közlésvágy eredményéről beszélhetünk. Főleg ezzel emelkedik ki a hatvanas évek popzenéje a sorból. Ezért hat balzsamként a beatkorszak legtehetségesebb képviselőinek akkori felvé­teleit hallgatni. Nem a nosztalgia, hanem a ráébresztés és inspiráció céljából. (gyurovszky) 9

Next

/
Thumbnails
Contents