A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-15 / 33. szám
ANDALÚZIA CSALOGÁNYA Ötven évvel ezelőtt, alig egy hónappal a spanyol polgárháború kitörése után Franco falangistéi megölték Spanyolország egyik legnagyobb költőjét Federico Garda Lorcát. Nem véletlen, hogy Garda Lorca emlékére írja Első elégiáját Miguel Hernandez a polgárháborúban, a köztársaságiak oldalán harcolt spanyol költő, aki később tüdővészben halt meg a börtönben. Sirató verse Lorca szellemében fogant fájdalmas jajkiáltás: Te, legszilárdabb torony, összedőltél, te, fennszárnyaló karvaly, lezuhantál, ki mindent túldörögtél, hallgatag vagy, hallgatagabb a hallgatagnál. Víg gránátalma-véreddel zuhogjál, mint ádáz kalapácsok sorjázó csapása, arra, ki téged így halálra sértett... És az se véletlen, hogy a kortárs magyar költők közül egyedül Radnóti Miklós búcsúztatja tömör, sírfeliratra jellemző gondolatébresztő verssel: Mert szeretett Hispánia, s versed mondták a szeretők, — mikor jöttek, mást mit is tehettek, költő voltál — megöltek ők. Harcát a nép most nélküled víjja, hej, Federico Garcia. Radnóti Miklóst is megölték. A Meredek út egyik példájára című versében már előre jelzi tragédiáját: Mi mindent jelent a szlovák heslo szó? Azért gondolom, hogy érdemes a szlovák heslo főnév jelentéseivel egyszer részletesen foglalkozni, mert elég sokszor tapasztalhatjuk, milyen sokan nem tudják ennek a szlovák szónak a helyes magyar megfelelőit. Sokan a szlovák heslo szót szinte gépiesen jelszónak fordítják le. Gyakran hallhatunk, sőt olvashatunk ilyen és hasonló mondatokat: Jelszavas betétkönyvre tette a pénzét. A pályaművet „Hajnal" jelszóval küldte be. Összeállították a szótár jelszavait. A lexikonban ezt a jelszót nem találtuk. Ilyen jelszót még a Nagy Enciklopédia sem közöl. Szlovák—magyar szótáraink a heslo szó értelmét helyesen közlik. Jelentései a következők: jelszó, jelige, jelmondat, címszó, szócikk. Ezek közül az első három magyar főnév, vagyis a jelszó, a jelige, a jelmondat, egy-két ritkább esetben valóban megközelítően azonos értelmű, tehát felcserélhető egymással, több esetben azonban csakis az egyiket vagy csakis a másikat használhatjuk. Lássuk a példákat! A betétkönyv vagy takarékkönyv nem jelszavas, hanem jelKöltő vagyok, ki csak máglyára jó, mert az igazra tanú. Olyan, kit végül is megölnek, mert maga sosem ölt. Megölték Garda Lorcát egy augusztusi nyári hajnalon. Azt a költőt, akit Andalúzia csalogányának becéztek, aki sohasem foglalkozott aktívan a politikával, de verseinek gazdag érzésvilága, szabadságvágya, szenvedélyes emberszeretete, románcai, népdalai a spanyol nép életével azonosultak. A nép fia volt ő, megölték „az igazra tanú"-t. Már kora gyermekkorától ismerte és szerette az andalúz nép dalait, meséit. Büszke volt szűkebb szülőföldjének gazdag hagyományaira. A szülői házban is hallott csodálatos meséket, történeteket. Apja gazdag parasztember, anyja tanítónő volt, aki fiának a művelődéshez minden előképzést megadott. Granadában, ebben az ódon levegőjű, sokrétű embercsoportot befogadó, több évszázados kultúrát őrző városban járt középiskolába és itt kezdte el az egyetemi tanulmányait is. Itt ismerte meg a cigányok, a szegény csavargók változatos, szabad életét. Szabad idejében népzenét gyűjtött: lejegyezte a parasztok régi balladáit, dalait. Kitűnő zenei hallása volt, több hangszeren játszott, sőt maga is irt népdalhoz hasonló verseket. Verseinek zeneisége azonnal magával ragadja az olvasót. 1919-ben Madridba költözik, hogy bölcsészeti tanulmányait befejezze. Ez igés. Az a szó, amelyet a takarékpénztár az ügyfél kívánságára bejegyez a nyilvántartásba, s amelynek feltüntetése nélkül a betétkönyvről pénzt senkinek ki nem ad, szlovákul heslo, magyarul helyesen jelige. A titkos pályázatokon a pályaművön és a szerző nevét tartalmazó zárt borítékon levő szó vagy mondat magyarul szintén jelige, sohasem jelszó. A pályaművet tehát például „Hajnal" jeligével küldjük be. Jeligének nevezzük az apróhirdetésekben a feladó nevét helyettesítő szót vagy mondatot is. Ezt egyébként nemigen szokták eltéveszteni, mivel ennek a szlovák neve nem heslo, hanem značka. Nézzük most meg azokat az eseteket, amikor a szlovák heslo főnévnek a helyes magyar megfelelője csakis a jelszó lehet. A beavatottakkal közölt az a szó vagy név, amelynek kimondása vagy közlése az összetartozás jele, feltétlenül jelszó, nem pedig jelige. Például: A jelszónk lészen, Melinda! A katonaságnál az őrszolgálatban használatos az a szó vagy név, amelynek kérdezésével az időszak nagy hatással volt későbbi költészetére és drámaírói szereplésére. Személyes kapcsolatba került a szürrealistákkal, Salvador Dalival és társaival. Festészettel is foglalkozik. Kiállításon is szerepel. Mégis az első igazi nagy sikert a Cigány-románcok című verseskötete hozta meg számára. A középkori versformának, a románcnak Lorca egészen új, az eredetihez közelebb álló értelmet ad. Nem marad a téma felszínén, nem csak a puszta, a mindenáron hatni akaró érdekességre törekszik, hanem a belső emberi szenvedélyek húrjain játszik, a cigányok gazdag érzésvilágát, szenvedések, szerelmek tragédiáit ismerhetjük meg e románcokban, és utána a többi hasonló versekben^ siratóénekekben. Megható nagy versben búcsúztatta Ignacio Sánchez Mejías torreádor barátját, akit egy bika megölt. E költeményben szinte már a saját eljövendő tragikus sorsa vetül elénk. A románcok mellett több régi spanyol versformával kísérletezett és mindig sikerrel, mert a tartalom tette a formát naggyá és nem vagy megmondásával ellenőrizhető, hogy nem ellenséges vagy idegen személy közeledik-e, szintén jelszó, sohasem jelige. Például: Az őr megállított, és a jelszót kérdezte. Az a politikai programot, társadalmi vagy hatalmi célt tömören összefoglaló nyelvi kifejezés, amelyet valaki vagy valamely szervezet, közösség, főként párt hirdet, szintén jelszó. Például: A párt kiadta a jelszót: föld, kenyér, szabadság. Rosszalló értelemben, amikor nem tisztességes célok érdekében, a tömegek félrevezetésére hangoztatott program tömör nyelvi kifejezését akarjuk megjelölni, jelszavakról beszélünk. Például: Hangzatos jelszavakat mond, hazafias jelszavakkal dobálózik stb. Ezzel szemben azt a rövid, jellemző mondatot, mondást, amely valakinek vagy valamely csoportnak az életfelfogását, törekvéseit fejezi ki, nevezhetjük jelmondatnak, jeligének vagy akár jelszónak is. Például: A nemzetközi forradalmi munkásmozgalom jelmondata (ilforditva. írt madrigálokat, gázeleket, kaszidákat, bölcsődalokat, siratóéneket, balladákat. Talán nincs is a spanyol költészetben olyan versforma, amelyet ki ne próbált volna. A harmincas évek elején körutazást tett Kubában és az USA-ban. Ezeket az élményeit is nagyhatású költeményekben örökítette meg. Hazatérése után színtársulatot szervezett, amellyel a vidéket járta. Főleg klasszikusok műveit mutatták be a kisvárosi és a falusi közönségnek. García Lorca már egészen fiatalon írt színpadi műveket is. Későbbi nagy drámáin (A vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza) érződik a gyermekkori emlékek hatása. Mindegyik témája a szigorú családi, társadalmi kötöttségek elleni lázadás. A mindent eltipró megcsontosodott hagyomány, az erőszak bírálata. A szenvedélyek forrósága szinte az arcunkba csap. A gyűlölet és a szenvedély párviadalát láthatjuk a színen. Őszinte, igaz költő volt Garcia Lorca, a trubadúrok, a spanyol népi énekesek életkedvét, mélabúját hordozta szívében. Poétika című prózaversében, melyet Gerardo Diego barátjának írt, így vall a költészetről, a vers értelméről: „De mit is mondhatnék én a költészetről? Mit mondjak a felhőkről, az égről? Nézem, nézem, csak nézem a felhőket, nézem az eget. Megértheted, hogy a költő nem mondhat semmit a költészetről. Ezt hagyd a kritikusoknak és a professzoroknak. Mert sem te, sem én. de egyetlen költő sem tudja, mi a költészet. Itt van: nézd. A kezemben lobog a tűz.. OZSVALD ÁRPÁD letőleg: jelszava, esetleg kissé régiesen: jeligéje): Világ proletárjai, egyesüljetek! Hátra van még a heslo főnév két további megfelelője: a címszó és a szócikk. A címszó szótárban, lexikonban egy-egy cikk élén álló, kiemelten szedett szó vagy név, amelyről a cikk szól. Például: Az új szótár negyvenezer címszót tartalmaz. A címszó főnévnek nincs szinonimája. A szócikk — ugyancsak lexikonban, szótárban — valamely szóról, esetleg névről mint címszóról kidolgozott cikk. Beszélhetünk kis, nagy, terjedelmes szócikkről, meghatározhatjuk, hány szócikket tartalmaz a lexikon stb. A szócikket sem nevezhetjük meg más szóval, semmiképpen nem mondhatjuk rá, hogy jelszó, bár a szlovákban ezt is a heslo szóval szokták jelölni. A jelszó ugyan jó magyar szó, de ha nem a maga helyén használjuk, arról árulkodik, hogy nem vagyunk teljesen tisztában a jelentésével. Pedig anyanyelvűnk tökéletes tudásának egyik fontos követelménye, hogy pontosan ismerjük a nyelv szavainak értelmét s ezzel együtt használati körét. MAYER JUDIT KINCSŐNK A NYELV 10
