A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-25 / 30. szám
/_____/ // ELETEBOL A versmondók IV. kategóriájának győztesei: 1, Gágyor Zille 2 Gágyor Ildikó 3 Dráfi Emese 1963-ban rendezték meg először Komáromban a Jókai Napokat, azt a seregszemlét, melyet már hagyományosan a szép szó ünnepének nevezünk. Az eltelt huszonhárom év alatt felnőtt színjátszó együttesek, irodalmi színpadok, kisszínpadok, bábjátszók, versás prózamondók sokasága adott találkozót egymásnak, hogy bemutassa egész évi kulturális munkájának gyümölcsét. Izgalmas volt egykor szereplőként, s izgalmas ma is új stílusok (és stilustalanságok) megfigyelőjeként részt vennem ezen az egyhetes rendezvénysorozaton. Főleg a vers- és prózamondók versenyét várom érdeklődéssel, lévén az előadóművészetnek ez az ága különösen kedves szívemnek. Mindig kíváncsi vagyok arra, hogy kik és mit fognak előadni, s természetesen arra. hogy ezt milyen színvonalon teszik. Érdekes, hogy új arcokat vagy régieket, ismerteket látok-e. A versenybe jelentkezők életkora is sok mindenről árulkodik: pl. hogy melyik korosztály a legaktívabb, legalkotóképesebb, kik azok, akik elutasítják a közéleti tunyaságot, s hogy mik azok az egyéni és társadalmi kérdések — a mi égövünk alatt —, melyek napjaink emberét foglalkoztatják. Egy vers, egy szöveg megtanulása időigényes feladat, nem beszélve arról, hogy aki a Jókai Napokra eljut, az nemcsak egy verssel, szöveggel küzd meg, hanem előtte is kellett hogy foglalkozzék vers illetve próza tolmácsolásával — lépcsőfokok kihagyása, megmászása nélkül nem lehet eljutni az emeletig. De hol is kezdődik tulajdonképpen a jó vers- és szövegmondás? Természetesen a választásnál. Sok mindent meghatároz, hogy az előadó az alkatától idegen, vagy annak megfelelő, lelki- és gondolatvilágát kifejező verset, szöveget választ-e, olyat, ami egyéniségéhez, hangjához illő, amit „helyette" irt meg a költő vagy író. Meg nem értett, át nem élt művön mindig „kívül" marad az előadó, s a közönség érzi is ilyenkor, hogy becsapták, hitelét vesztett szóval próbálnak hatni rá. S A SZÓ HITELE ugyanúgy kilóg a lóláb, ha az előadó választását az attraktivitásra való törekvés befolyásolja, ha a sikerért, az áhított vastapsért műfaji és előadásbeli engedményeket tesz. Valljuk be, ez nagy csáberő, és sokan még a Jókai Napokra eljutottak közül sem tudtak ellenállni ennek a kísértésnek. Kár, mert a megszokottal, az elvárttal csak felszínes igényeket elégítenek ki, az új felfedezése, a felismerés öröme ilyenkor elmarad. Az eddig felsorolt kritériumok alapján választott vers vagy próza előadásában kevés a valószínűsége annak, hogy hamis hangot üt meg az előadó, a tudatosságnak érződnie kell a harmadik fő kérdés, a „hogyan"; megoldásának színvonalán is. A gondolatokat tolmácsoló versmondó aligha fog színészkedni, uram bocsá', ripacskodni a színpadon. S ennyi általánosság után lássuk, mit mutat az idei Jókai Napok eredménytáblája: a tavalyihoz hasonló, annál se nem jobb, se nem rosszabb színvonalat; kiemelkedő teljesítményeket és nagyon kiegyensúlyozott középmezőnyt. A középmezőnybe tartozók java része a választással követte el a hibát, nem vette figyelembe a hanganyagát, egyéni adottságait, elszínészkedte, túlmimikázta a verset. A döntőbe jutott versenyzők viszont szinte valamennyien jól szerepeltek. Az idén a IV. kategória mezőnye volt az erőteljesebb. A versmondás győztese Gágyor Zílle lett, aki Arany János balladáját, a Vörös Rébéket adta elő újszerű megoldásokkal, a hagyományostól eltérő felfogásban. Sikeresen végigvezette a megkezdett stílust, élmény volt hallgatni az előadását. Nagyon szoros versenyben a második helyezett Gágyor Ildikó lett, aki Kányádi Sándor A ház előtt egész éjszaka című versét mondta el. A vers feszültségteremtő indítása után ezt az érzést mindvégig fenn tudta tartani, nagyon kevés hangkilengéssel sikerült érzékeltetnie egy hátborzongató, embertelen légkört. Elkerülte a magamutogatás buktatóit, végig letisztult versmondással kényszerítette gondolkodásra a nézőket. A harmadik helyezett Dráfi Emese (aki egyébként a közönség diját is elnyerte) által mondott Nagy László versen, a Táncbeli táncszókon átsütött az előadó kedves egyénisége, ami az adott esetben hiba is volt, hisz Nagy László költeménye nem egy „kedves" vers, lényege épp a keménység, ami az említett előadásban sajnos elmosódott. A IV. kategória prózamondói között is szoros volt a verseny. Köztük végül is két első helyezést és egy második díjat osztott ki a zsűri. Jóba Hajnalka bájosan, szépen értelmezve mondott el egy Sánta Ferenc-novellát, a Sárga virág, kék virágot. Előnyös választás volt, jó megoldásban. Buchlovics Péter kitűnő megszemélyesítő készségét kamatoztatandó, egy vidám párbeszédes szöveget választott Feleki Lászlótól, az Udvarlást, amelyet élményt nyújtóan sikerült előadnia. E kategória második helyezettje Szabados Katalin lett egyszerű, kedves népmesemondásával. Az V. kategória versenyzői között az idén nem volt olyan éles versehy, mint az előző években, viszont dicséret illeti őket a jó vers- és szövegválasztásért. E kategóriában vé-A prózamondók IV. kategóriájának helyezettjei: gülis így alakult a sorrend: versmondásban Varga .Tibor lett a győztes, a második helyen Trencsík Katalin, a harmadikon Földessy László végzett. A prózamondók közül Feketéné Pusztay Irént, Noszek Magdalénát és Perhács Editet jutalmazták az első három helyezéssel. írásom elején már felsoroltam, hogy egyegy vers- és szövegválasztás, tanulás, tolmácsolás mennyi energiát vesz igénybe, nem beszélve arról az emberi tényezőről, hogy akik ebbe a versenybe beneveznek, valamennyien szívügyüknek érzik kultúránk, irodalmunk ápolását és terjesztését. Megérdemelték volna hát a zsűri részéről, hogy munkájukat igényesebben, átfogóan, a jövőre nézve útmutatást adóan értékeljék. Sajnos, az elődöntő utáni értékelésből ez kimaradt. Különösen visszás helyzet alakult ki az V. kategória prózamondóinak értékelésekor. A meg nem jelentek miatt semmiképp sem kerülhetnek a jelenlevő versenyzők hátrányos helyzetbe, mások távolmaradásáért nem őket illeti bírálat. A zsűrinek ügyelnie kellett volna arra, hogy állásfoglalása egyértelmű legyen, s értékelésével, kimondott szavainak megváltoztatásával senki önérzetét meg ne bántsa. Kmeczkó Mihály a Jókai Napok Műsorfüzetében utalt rá, hogy a bírálóbizottság ez évben „szabad fórum keretében kíván eszmét cserélni a mozgalom úttörőivel és gyakorlóival egy-egy előadás ürügyén ..." Ez helyénvaló, de jó lenne, ha a jövőben a vers- és prózamondók munkáját is e kritériumok szerint, alaposabban, ha kell több időt ráfordítva értékelnék. A siker szárnyat adhat, de az elmulasztott biztató szó ugyanakkor szárnyat is szeghet, s emberiesség, okos előrelátás kérdése, hogy ez utóbbit ne engedjük meg magunknak. CSANAKY ELEONÓRA Fényképezte: Prandl Sándor • Liszt Ferenc születésének 175-ik és halálának 100-ik évfordulója alkalmából a Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága, a Csemadok Ligetfalui (Petržalka) Helyi Szervezete és Liszt Ferenc Klubja Június 22-én Bratislavában a Prímás-palota tükörtermében koncertmatinét rendezett. A kulturális műsor keretében előadás hangzott el Liszt Ferenc életéről és munkásságáról, majd neves együttesek és szólisták Liszt-müveket adtak elő. A koncertmatiné után a rendező szervek képviselői megkoszorúzták Liszt Ferenc bratislavai mellszobrát. • A CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött feladatokat — érvényesítve a Csemadok Központi Bizottsága tavaszi ülésének határozatát — a Csemadok járási bizottságai lebontották saját feltételeikre. Meghatározták a népművelés és a kulturális munka továbbfejlesztésének konkrét teendőit, valamint a feladatok teljesítésének és a feladatok teljesítése ellenőrzésének időpontját. • Június 8-án a vers- és prózamondók városi versenye résztvevőinek közreműködésével a Csemadok Bratislavai Óvárosi Helyi Szervezete Jaj, a tüzet ne hagyjátok kihunyni! címmel irodalmi műsort szervezett. Az irodalmi összeállítás szereplői klasszikus és kortárs írók műveit tolmácsolták. • A Csemadok többek között a budapesti Lapkiadó Vállalattal tart baráti kapcsolatot. A két üzem, illetve intézmény szakszervezeti bizottsága kölcsönösen szervez egymás üdülőtelepére kirándulást. Legutóbb a Csemadok huszonkét dolgozóját látta vendégül a Lapkiadó Vállalat. A háromnapos tanulmányi kirándulás keretében az üzem dolgozói sportvetélkedőt tartottak és megtekintették a vácrátóti botanikus kertet. A Lapkiadó Vállalat dolgozói ősszel viszonozzák a baráti látogatást. Somorjára (Šamorin) és Szencre (Senec) látogatnak el. • Királyfiéimecen (Kráľovský Chlmec) június 13-án rendezte meg a Csemadok járási bizottsága a táncdalénekesek járási versenyét. Másnap (június 14-én) a Csonkavár alatti szabadtéri színpadon a CSKP megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére ünnepi manifesztációt és kulturális bemutatót tartottak. A kulturális műsor keretében a járás legjobb népi együttesei léptek fel. Bemutatkozott néhány vendégegyüttes is. A gyermek tánccsoportok Napfényt a világnak, békét a világnak! címmel mutatták be műsorukat. A népi együttesek fellépését filmvetítés követte. majd június 15-én sportverseny és koncert zárta a háromnapos kulturális rendezvénysorozatot. • A Csemadoknak a Nyitrai járásban 19 helyi szervezete van. A járási bizottság 30, a járási bizottság elnöksége kilenctagú. A helyi szervezetek taglétszáma összesen 2760. A járás területén az utóbbi időszakban 318 új tag lépett a Csemadokba. 7
