A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-25 / 30. szám
A GAZDASÁG-ÉS SZOCIÁLPOLITIKA EGYSÉGE Az alkotmányos szokásoknak megfelelően a Szlovák Szocialista Köztársaság új kormánya programnyilatkozattal járult a Szlovák Nemzeti Tanács elé. Ebben meghatározta a következő megbízatási időszak feladatait. A program kiindulópontja a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak gyakorlati megvalósítása, elsősorban a szociális gazdasági fejlődés gyorsulása. E stratégiai cél elérése megkívánja az anyagi és szellemi potenciál jobb kihasználását, főleg a tudomány és a technika, a korszerű irányítás legújabb ismereteinek rugalmasabb alkalmazását. A kormány és szervei figyelmüket ezért a szlovákiai gazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának növelésére összpontosítják. Szlovákiának az elkövetkezendő ötéves időszakban is az országosnál gyorsabban kell fejlődnie. Miközben országosan a nemzeti jövedelemnek 18—19 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 23—25 százalékkal kell növekednie. Ehhez azonban szükséges — mint azt Peter Colotka miniszterelnök kijelentette — az irányítás minden szintjén leküzdeni az extenziv fejlődéshez kötődő régi gondolkodásmódot. Az iparnak a 8. ötéves tervidőszakban 18—20 százalékkal kell növekednie, miközben az egyes iparágazatokban természetesen nagyon differenciált lesz a fejlesztés. A mezőgazdasági termelés feltételezett fejlesztése 8—9 százalék. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban a programnyilatkozat leszögezi, hogy a cél az alapvető élelmiszerekből az önellátottság elérése, s ezzel párhuzamosan a termelési költségek csökkentése. Az egészséges táplálkozás követelményeivel összhangban a kormány szüntelenül javítani kívánja a piac élelmiszer-ellátottságát. A kormány az élelmiszer termelőitől nagyobb felelősségvállalást követel a termékek minőségével kapcsolatban és szorgalmazza a választék bővítését és gazdagítását, a csecsemő- és gyermektápszerek, a cukorbetegeknek készülő élelmiszerek területén is. Bírálja a kormány a tej és az egyéb élelmiszerek jelenlegi csomagolását és feladatul adta az ipari minisztériumnak e probléma mielőbbi megoldását. A kormány elsőrendű feladatként kezeli a nép életszínvonalának további emelését, javítja az életszínvonal valamennyi összetevőjét. A gazdasági eredményeknek megfelelően fokozatosan intézkedéseket hoz majd a kormány a szociális vívmányok színvonalának tökéletesítésére. Ugyancsak nagy figyelmet szentel majd a kormány a kereslet és kínálat egyensúlyának betartására, és arra, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítését ne gyengítsék egyes hiánycikkek, illetve a problémák rugalmatlan megoldása. Nagy gondot fordít a kormányprogram az oktatásügy fejlesztésére és a lakosság kulturális szükségleteinek kielégítésére is. A miniszterelnök kijelentette, hogy céltudatosan módosítani kell a nevelési, oktatási folyamatot, hogy kielégíthessük a fiataloknak a tanulás iránti vágyát és ugyanakkor jobban megfeleljen a társadalom szükségleteinek és a tudományos műszaki fejlődés progresszív irányzatainak. Fokozott figyelmet szentel a kormány annak, hogy a fiatalok tanulmányaik befejezése után a lehető leggyorsabban teljes mértékben érvényesülhessenek abban a szakmában, amelyre felkészültek és így megvalósuljanak ambícióik, amelyekkel az életbe lépnek. Fontos kultúrpolitikai feladatnak tartja a kormány néhány létesítmény, így a komáromi kulturális központ befejezését is, amelyben a MATESZ kap új otthont. STRASSER GYÖRGY Július én, szombaton este, moszkvai idő szerint 21,30 órakor a moszkvai központi Lenin-stadionban megtartották a Jóakarat-versenyek ünnepélyes megnyitóját. A rendezvény szimbóluma a béke olajága és a barátságot jelképező kézszorítás lett. A megnyitón részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége, valamint számos jeles személyiség. A delegáció nevében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üdvözölte a Jóakarat-versenyek résztvevőit. VISSZAPILLANTÓ JÚLIUS '86 Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök háromnapos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett. Párizsi tartózkodása idején fogadta őt Mitterand elnök és Chirac kormányfő is. Francia sajtóvélemé-SZERDA 2 nyék szerint a ciprusi elnök a francia politikusokkal elsősorban az ENSZ-nek a ciprusi helyzet rendezésére irányuló törekvéseivel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. Varsóban a legfelsőbb pártszervek megválasztásával és a záródokumentumok elfogadásával befejeződött a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus küldöttei elfogadták a LEMP programját, amely kitűzi Lengyelország politikai és gazdasagi-társadalmi fejlesztésének fő irányait, továbbá a X. kongresszus határozatát, valamint az európai CSÜTÖRTÖK 3 biztonságról és együttműködésről szóló nyilatkozatot. A kongreszszus résztvevői megválasztották a párt 230 tagú központi bizottságát és a 130 tagú központi ellenőrző és revíziós bizottságot. Első ütésén az újjáválasztott központi bizottság Wojciech Jaruzelskit választotta meg a LEMP KB első titkárává. Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban fogadta Vahit Halefoglut, a Török Köztársaság kül-PÉNTEK 4 ügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A Dél afrikai Köztársaságban a rendőri terror ellenére folytatódnak az apartheid-ellenes megmozdulások. A rendőrök Johannesburg egyik elővárosában szombaton négy embert lőttek agyon. Az Anglo-American multinacionális SZOMBAT 5 társaság 3 000 bányásza az Orange tartománybeli Welkomban a szakszervezeti vezetők szabadon bocsátását és a rendkívüli állapot megszüntetését követelve sztrájkba lépett. Japánban vasárnap egyszerre rendezték meg a választásokat a parlament mindkét házában. A szavazást Nakaszone miniszterelnök 18 VASÁRNAP 6 hónappal hozatta előre, remélve, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt visszaszerzi abszolút többségét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterand francia HÉTFŐ 7 köztársasági elnök és felesége. Mihail Gorbacsov és Francois Mitterand a délutáni órákban megtartotta első megbeszélését. Az osztrák parlament két kamarájának együttes ülésén Kurt Waldheim letette az előírt esküt, és ezzel átvette az Osztrák Köztársa-KEDD 8 ság elnöki hivatalát. A parlament egyben köszönetét mondott Rudolf Kirchschlágernek, aki 1974 óta volt a köztársaság elnöke. HÉTVÉGI LEVÉL Vannak szavaink, fogalmaink, amelyek hétköznapi jelentésükön túl szimbólumként is szerepelnek. Ezek egyike a kenyér szavunk. Egykor az a munkásember, aki folyamatosan dolgozhatott, „megkereste a kenyerét". Vagyis a maga s a családja számára képes volt biztosítani a „mindennapi kenyeret". Közhelynek tűnik ma kimondva és leírva, hogy a kenyér az életet jelenti. Pedig nem csupán jelképesen igaz ez az állítás. Mert — nyelvünk logikája a bizohyság rá — „a kenyérért meg kell(ett) dolgozni". Nyelvünkben másért nem — de a kenyérért igen! S egykor arcunk verítékével I Aki valaha megszenvedte milyen az aratás, milyen inat szakasztó, embert próbára tevő munka volt heteken keresztül hajnaltól napnyugtáig „húzni a kaszát"', az pontosan érti a „kenyér-élet" szópár értékét. Amióta a gabona betakarítását, az aratást, s egyáltalán a mezőgazdasági munkák nehezét egyre jobb és korszerűbb gépek végzik az ember helyett, azóta ezek az imént felsorolt fogalmak — úgy tűnik — egy kissé megkoptak. Mintha jelentésük, értékük a korábbitól különbözne. Holott csak az történt, hogy megnövekedett a távolság az emberek többsége és a kenyérért való küzdelem gyakorlati színtere között. A gabonafélék termesztésének komplex gépesítése ipari jelleget kölcsönzött ennek a munkának, s ezáltal az egykori érzelmi-tudati viszony is alaposan fellazult. Falvainkban, termelőszövetkezeteinkben bő két hét alatt ma már betakarítják a kenyérgabonát, s különösebb fáradtság nélkül. Ha olykor gond, mérgelödnivaló mégis mutatkozik, akkor az legfeljebb abból származik, hogy nincs elegendő pótalkatrész, vagy éppen esik az eső, s a nehéz gépekkel nem lehet rámenni a búza- vagy árpatáblákra. Ahogy a gabonabetakarítás, a kenyérsütés is ipari művelet immár. Az egykori szertartást, a teknőben való tésztakelesztést, a hajnali dagasztást, a „szakajtóst" s az ezzel párhuzamosan történő kemencefűtést a sütőipar gépesített technológiája helyettesíti. S mi, fogyasztók reggelente az üzletben megvásároljuk a friss kenyeret... Leegyszerűsödtek a folyamatok körülöttünk és bennünk. Természetesen jó, hogy a kézikaszát felváltotta a kombájn, az is jó, hogy a „mindennapi kenyerünkért" nem úgy kell küzdeni. mint hajdanában. Tisztességes munkával mindenki megkeresheti magának, s meg is keresi, sőt a hozzá- és a rávalót is. De nekem az az érzésem, hogy nem becsüljük meg úgy a mindennapi kenyeret — az életet — ahogy apáink, nagyapáink megbecsülték. Negyed és fél kenyerek, kiflik vándorolnak naponta a szemétládákba, kukákba. És aligha merül föl bármiféle felelősségtudat azokban, akik könnyű szívvel dobnak el egyegy darab kenyeret. Most, amikor e hétvégi levelet írom, még csak az aratás kezdeténél tartunk; ám amikor e sorok megjelennek, már sok helyütt megsütik az új kenyeret. Az idei termésből valót. A tágabb határt látva a termés ígéretesnek mutatkozik, amiből az következik, hogy jut majd ismét elegendő kenyér mindenki asztalára. A viszonylagos bőség azonban ne okozzon arányvesztést senkiben sem. A kenyér ma is nagy érték. Ez ott és akkor látszik meg igazán, ahol hiányával van jelen. Mert az életet jelenti. 3
