A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-27 / 52. szám

INNMT

HAIKITTUK-OL^TUK-LATTUK

Ebből az óriási (270 cm magas) palackból töltögettek a vendégeknek a franciaországi Port Vendresben, amikor bemutatták a piacra kerülő új borfajtát. Hogy milyen állapotban távoztak a vendégek a bemutatóról, arról nem szól a tudósítás. Reméljük, hogy szilveszteri mulatozás következtében olvasóink sem kerülnek a Hírek rovatba.

Ki hinné, hogy sajtvilágbajnokságot

is rendeznek! Méghozzá az amerikai Milwaukeeben. A .képen éppen az egyik leerdameri sajtot, a sampiont kóstolják.

eC*

Végh Antal: GYÓGYÍT6ATLAN ?

Nem vagyok a labdarúgás fanatikus rajongója. Tudok ugyan örülni a győzelemnek, a vereségek is bosszantanak olykor, de végeredményben a labdarúgás is csak egyike a sok sportágnak, amelyhez éppúgy hozzátartoznak a vereségek, mint a győzelmek.

A könyv témája feltehetőleg közismert. A magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki szereplése. Egy közismert, sokkötetes író próbál magyarázatokat, válaszokat keresni a „miért ?"-re. Mert úgymond joga van a válasz keresésére, kötelessége megszólalni (a labdarúgáshoz mindenki ért, s ebből elég jól meg is lehet élni, ha ...).

Oldalakon keresztül elemez, vádol edzőket, játékosokat, sportvezetőket, illetékeseket. Joggal, alaptalanul? Az előbbi aligha valószínű, hiszen az önnépszerűsítés seregnyi elemét tartalmazza a könyv. Kezdődik ez az „Előszó helyett párbeszéd" fejezet önriportjával, amely hemzseg az öndicsérő mondatoktól. Folytatódik a „Mit féltek, óh kicsinyhitűek" c. fejezetben, amelyben Nyilasi Tibort szólaltatja meg, nem akármilyen kezdettel „ ... ennek a könyvnek ö akar lenni az első olvasója (mármint Nyilasi Tibor — P. J.) ... neki ez a könyv kell. Hívjon fel majd telefonon, és akkor ő a könyvet itt várja majd a bécsi állomáson ..." Az író volt az, aki a magyar—szovjet mérkőzés napján megjósolta az eredményt (4. fejezet). A siker utáni vágya a csúcsokra ér a 6. fejezetben, ahol az író kétségkívül ügyesen elhelyezve, de megadja a teljes címét és a telefonszámát. Talán azért, hogy a kritikákat egyenesen neki lehessen címezni?! Sajnos a sort lehetne folytatni.

A könyvet elolvasva önkéntelenül felvetődik a kérdés: Ha valaki olyan jól ért a labdarúgáshoz, úgy tudja és látja a hibákat, hiányosságokat mint a szerző, akkor miért nem ö a szövetségi kapitány. S csak a labdarúgást igazán kedvelők szerencséje, hogy ez valóban nincs így.

A könyvnek azért vannak értékei is. A fejezetet bevezető versek, irodalmi részletek. Igaz, ezek szerzői aligha örülnének annak, hogy itt szerepelnek. Sajnos az ő véleményüket már nem kérdezhetjük meg.

Puntigán József

KARINTHY FRIGYES DOKUMENTUMOK

Érdekes, Karinthy Frigyesre vonatkozó dokumentumok előkerüléséről számol be az Ország-Világ 44. számában Bíró András, illetve dr. Buzády Tibor. Buzády, aki most Münchenben él, pesti látogatása alkalmával elmondotta Bíró Andrásnak, sikerült megtalálnia a stockholmi klinikán a Karinthy Frigyes agyműtétére vonatkozó orvosi kórtörténetet. Elmondta, hogy mindig izgatta, hol lehetnek a Karinthyre vonatkozó orvosi feljegyzések. Mivel jól ismerte a svéd fővárost, és mindig makacs ember hírében állt, többszöri próbálkozás és elutasítás után sikerült a kórház

pincéjében az iratokra ráakadnia. „Hónapokba telt, amíg az iratok közt megtaláltam Karinthy Frigyes leveleit, orvosi kórtörténetét, a lázlapot, a szakorvosok leveleit."

Mint tudjuk, Karinthy Frigyes izgalmas, több európai nyelvre lefordított könyvében, az Utazás a koponyám körül-ben megírta kálváriájának történetét. Éppen 50 esztendeje operálta meg őt a világhírű svéd agysebész, Herbert Olivecrona. Dr. Buzády elmesélte „hogy az iratok szerint Karinthy Frigyest 1936. április 27-én vették fel a már említett kórház idegsebészeti klinikájára. Ekkor 48 éves volt csupán, de az életet elviselhetetlennek érezte: alig látott, szörnyű fejfájások gyötörték, egyensúlyát képtelen volt tartani... Kezén-lábán bénulásos tünetek jelentkeztek, ráadásul a szemfenék is bevérzett..."

Olivecrona megvizsgálta az írót, vállalta a műtétet. Az operáció alatt Karinthy öntudatánál volt, mert csak helyi érzéstelenítést kapott. így, emlékezve minden mozzanatra, csodálatos hitelességgel írhatta meg később világhírű könyvét, amelyet maguk az orvosok is dicsértek.

Bár az operáció sikerült, az író két esztendőre rá mégis meghalt. Dr. Buzády erről így számol be: „Siófokon 1938. augusztus 29-én — halála előtt néhány perccel — feleségével beszélgetett. Valami csekélységen felizgatta magát, és egyszeriben megfájdult a feje. Szobájába ment, ahol cipőjét akarta ültében elörehajolva felhúzni. Közben megszédült, pillanatra fölállt s a szobába lépő inas karjaiba esett. Elájult, s perceken belül meghalt."

Az író agyvérzést kapott.... Mindezek az adalékok kiegészítik Karinthy Frigyes betegségének történetét. A dokumentumokról bizonyosan hallunk még a jövőben.

—Dénes—

MY FAIR LADY

Jubileumi premier — kérdőjelekkel. Talán így summázható a legtalálóbban a bratislavai Szakszervezeti Palota nagytermében vendégeskedő Új Színpad zenei együttesének évadnyitó bemutatója. Pedig a G. B. Shaw: Pygmalion című darabjából született My fair Lady valóban sokrétű lehetőséget kínál, és ráadásul a közönség körében is méltán népszerű. Ezt aligha bizonyíthatnám nyomosabb érvekkel, minthogy a Broadway-n 1955-ben tartott ősbemutatót igazi világhír, az 1965- ben rendezett első bratislavai bemutatót pedig kereken 250 repríz követte! Ennek ellenére nekem bizony nemigen tetszik az Új Színpad My fair Lady felújítása. Ötlettelennek, a húsz évvel ezelőtti produkció gyengécske párlatának érzem ezt az előadást, amelyből épp a musical színpadi lebegésének csodája hiányzik. A színpadi varázslat megteremtése nélkül pedig törvényszerűen megbomlik a muzsika, a cselekmény és a színészi játék egysége. Az előadás berlini vendégrendezője: Wolfgang Weit meglehetősen erőszakoltan próbál stílusosságot teremteni, miközben a természetes emberi reagálásokat sem sikerül kellőképpen érzékeltetnie. Ehelyett az általános vígjátékiság, a zenés színpadi műfaj legelhasználtabb sémái részesülnek előnyben. Mindez nemcsak azért nehezményezhető, mert a darab eredeti stílusát helyettesíti, hanem mert amolyan konvencionális „patentnek" tűnik, amely lehetővé teszi, hogy szinte mindegy legyen: az együttes Lehárt, Offenbachot, Strausst avagy éppenséggel a Frederick Loewe és Atan Jay Lerner szerzökettős My fair Lady-jét játszsza-e?... Az Új Színpad jubileumi bemutatóján mindebből nem sok derül ki. Nyilván közrejátszik ebben a díszleteket javasló Otto Šujan, a kosztümöket tervező Stanislava Varné ková és a koreográfusként együttműködő Lothar Hanff munkájának jellegtelensége is. A szereplők közül egyedül Gizela Veciová (Higginsné), Jaroslav Rózsival (Rkering és Miskovics László (Henry Higgins) takar átélhető karaktert. A többiek a hagyományos operett, illetve a más játékfelfogást igénylő musical stílusának rossz keverékéből merítenek, de a My fair Lady-t sem jutalomjátékként, sem előadásként nem élvezik igazán.

Miklósi Péter

w

^ KLEMENT

GOTTWALD ÉLETE

Klement Gottwaldnak, a csehszlovákiai és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, Csehszlovákia Kommunista Pártja egykori vezetőjének és a Csehszlovák Köztársaság egykori elnökének születése 90. évfordulóját méltóan köszöntötte a kassai (Košice) munkásmozgalom-történeti múzeum is. Az esemény alkalmából kiállításon mutatta be Klement Gottwald életének és munkásságának fontosabb eseményeit.

Klement Gottwald alig 16 évesen (1912- ben) kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után aktívan részt vett a szociáldemokrata párt balszárnyának a munkájában, majd 1921-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásában, később a párt harcaiban. Mindenkor elszántan és következetesen fellépett a kizsákmányolok ellen, küzdött a dolgozók jogainak biztosításáért és a munkáshatalom megteremtéséért. Élete fontos állomásának tekinthető 1928, amikor is a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, amelynek később — 1935-től — hosszú éveken át titkára volt. Közben — 1929-ben — a CSKP történelmének döntő jelentőségű V. kongresszusán a párt főtitkárává választották.

Klement Gottwald a világháború idején Moszkvában élt, a csehszlovák nép fasisztaellenes harcát irányította. 1948-tól — 1953. március 14-én bekövetkezett haláláig — a köztársaság elnöke volt.

A jól áttekinthető és meggyőző kiállítás születésétől haláláig mutatja be Klement Gottwald nagyivű életpályáját, egyben felvillantja a 20. század első felének történelmi jelentőségű eseményeit. A kiállított anyag között több magyar vonatkozású dokumentum is látható.

Kassán a kiállítás megnyitásának első napjaiban rendezték meg a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat. A vendégkönyv tanúsága szerint a rendezvény résztvevői közül többen a Klement Gottwald emlékkiállítást is megtekintették.

Balázs Béla

9