A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-05 / 49. szám
Hollókő ősi vára a Szár-hegy csúcsán áll — Mi még ragaszkodunk a Századelőt idéznek a felújított parasztporták hagyományos viseletűnkhöz — mondja özvegy Herczeg Ferencné Az Ófalu csodaszép! Fábián István újságot olvas a délutáni verőfényben, felesége a kertkapuból figyel Magyarországon — legalábbis a hivatalos statisztikai adatok szerint — mintegy 9 ezer műemlék található. Déli szomszédunk — olvastam a minap egyik napilapunk hírcsokrában — a mostani ötéves tervidőszakban kereken kétmilliárd forintot fordít ezeknek a műemlékeknek a karbantartására és felújítására. Ezen túlmenően, a magyar állam javasolta az UNESCO-nak, hogy — Pécs központjával, a budai és az esztergomi várral, valamint a budapesti zsinagógával egyetemben — Hollókő falut is vegyék fel a műemlékek nemzetközi jegyzékébe. A Cserhát szivében, Palócföldön járunk. Nógrádban. Vasárnap van. Hollókő, Magyarország legszebbnek mondott faluja — akár az év többi napján — most is hátizsákos turistákkal és autón közlekedő, mindentudó fotómasinákkal teleaggatott látogatóktól hemzseg. Az őr-hegy, Zsunyi-hegy, Fekete-hegy, Dobogótető és a Puszta-várhegy közrefogja, szinte körülöleli, védi-óvja a községet. A Szár-hegy csúcsára települt várat azonban nem tudják fedni, rejteni az erdőkkel bontott domboldalak, hegygerincek. Sok viszontagság is érte, talán éppen ezért Nógrád legkisebb, ám napjainkig legépebben maradt várát az évszázadok során. De nézzük csak: Hollókő valaha a Kacsics nemzetség ősi birtokai közé tartozott. Illés ágának tagjai a mérhetetlen pusztulás okozó tatárdúlás után, a nagy várépítkezések idején, a XIII. század második felében emelték a hegy legmagasabb, 362 méteres csúcsára a vár magját alkotó öregtornyot. Az Illés család a pártütő Csák Máté pártján állt, hát kegyvesztetté vált, s elkobzott birtokai közül Hollókőt Róbert Károly Szécsényi Tamásnak, a lublói várnagynak ajándékozta. A vár palotaszárnyában egyezkedett 1442-ben Jiszkra huszita vezér Hont és Nógrád megyék képviselőivel. A török veszély növekedésével újabb lakói megerősítették a falakat, ám 1552-ben, Drégely várának eleste után Ali budai pasa szinte minden nagyobb megerőltetés nélkül, „sétálva" hatalmába kerítette az erődítményt, amelyet a törökök Fülek visszafoglalása után harc nélkül visszaadtak a magyaroknak. Járt a falak között Evlia Cselebi ismert török utazó is. Hollókő várát végleg 1683 végén Sobieski János lengyel király szabadítja fel. Később I. Lipót törvényerejű rendelettel megszünteti a magyar végvárakat, s ez megpecsételi a nógrádi építmény sorsát is. Nem rombolják le ugyan a falakat, de hídjait, bejáratát és egyes falszakaszait elbontják; az 1718 nyarán kelt iratok már romként emlegetik. A várhegy csúcsáról csodás a kilátás. Vénséges tölgyek meg szép törzsű juharfák között, a régi várfeljáró körül vadkörtefák kiríják fanyar gyümölcsüket. A szederbokrokon seregélycsapatok lakmároznak. A kökényt egyelőre békén hagyják a madarak, nem csípte meg a dér, még ehetetlen. Hollókőt a keleti palócok lakják, 1977-ben itt létesült Magyarország legkisebb mindössze 144 hektárnyi kiterjedésű tájvédelmi körzete. A hagyásfás legelőkön néhány esztendeje még disznókondák híztak, gömbölyödtek. A vadvirágos domboldalon az Ófaluba ereszkedünk. Jönnek-mennek a bámész idegenek a szépséges, felújított parasztporták között, szorgalmasan koptatják az utca kövezetét. A helybeliek ügyet sem vetnek ránk, megszokták már, hogy „kirakatban vannak", ezért nem is igen mozdulnak az utcára, házaikban maradnak. De ni csak! Emitt egy idős, nyug-20 AZ ORSZÁG LEGSZEBB FALUJA
