A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-28 / 48. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — DRÁFI MÁTYÁS, érdemes művész Sidó Zoltán: A HÉT 30. ÉVFORDULÓJÁRA Fister Magda: A TÖRTÉNET FOLYTATÓDIK EMLÉKEK A HÉTRŐL Egri Viktor: ÁRTATLANOK IGAZSÁGA (elbeszélés) CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖLTŐK VERSEI Csicsay Alajos : SZALMABÁB ÉS AZ AGGLEGÉNY (mese) Címlapunkon riportkép a Tátika táncol című íráshoz Fotó: Keszeli Ferenc ' A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség : 815 44 Bratislava. Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsva/d Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát Rétemé Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Melyek voltak azok az élmé­nyek, amelyek hatására az atomfi­zikusi pályát választottad ? — Minden gyereknek, serdülő fiatal­nak vannak'S jövővel kapcsolatos rejtett vágyai, elképzelései. Egyesek képzelete csa­­pong egyik szakmáról a másikra, másoké pedig már kezdettől egy bizonyos irányba terelődik. Én a második csoportbeliek közé tartozom: minden érdekelt, ami műszaki vagy „fizikai" kérdésekkel, problémákkal volt kapcsolatos. Mélyebb ismeretek hiányában ezért hangoztattam, hogy gépészmérnök le­szek. Elsős gimnazista koromban, 1956-ban Bratislavában többször is megtekintettem az „Atom az ember szolgálatában" című szov­jet kiállítást — és ennek hatására megszüle­tett a végleges döntés: atomfizikus leszek. Kedvelt tantárgyaim a matematika, fizika és a vegytan voltak. Hogy érdeklődésem és vonzalmam eme tantárgyak iránt állandóan fokozódott, azt igen nagy mértékben osz­tályfőnökömnek, Papp Endrének köszönhe­tem. Mai napig hálával emlékezem rá. Szi­lárd elhatározással és kitartóan haladtam célom felé, míg végül a Cseh Műegyetem Magfizikai Karán befejeztem tanulmányai­mat és elkezdtem kísérleti magfizikus pálya­futásomat. — Mikor és hogyan kerültél a dubnai Egyesített Atom kutató In­tézetbe ? — Az egyetemi tanulmányok befeje­zése után a bratislavai Komenský Tudo­mányegyetem Matematika-Fizikai Karának Magfizikai Tanszékén tanársegédként, majd adjunktusként dolgoztam. Kezdetben — az oktatómunka mellett — az alacsony szintű radioaktivitás mérésével foglalkoztam, ké­sőbb áttértem az általam régen kedvelt ne­utronfizikára. Az e téren végzett kísérletek­nek és tudományos munkának köszönhetem, hogy létrejött kapcsolatom a dubnai nem­zetközi Egyesitett Atomkutató Intézettel. Kezdetben néhány közös kísérleti mérés el­végzésére utaztam a Szovjetunióba, az EAI-be. Így fokozatosan megismertem e nemzetközi intézet széleskörű lehetőségeit. Ennek köszönhetően, amikor 1976-ban fela­jánlották az állandó munkaviszony és kikül­detés lehetőségét, természetesen nem mondtam nemet. így kerültem családommal együtt a távoli orosz földre, Dubnába, ahol már kerek tíz éve dolgozom és élek, mint Csehszlovákia kiküldött tudományos munka­társa. — Milyen kutatásokkal foglalko­zol? — Amikor Hahn és Strassmann, a világon először végrehajtották az urán atom­magjának neutronokkal való hasítását, vagy­is felfedezték a mesterséges atommaghasi­­tást, kevés olyan tudós akadt, aki elhitte volna, hogy csaknem 50 év múlva is még számos kérdés marad megválaszolatlan a maghasítás mechanizmusával kapcsolatban. A nehéz elemek magjai a bombázó neutro­nok hatására más és más radioaktív izotóp (könnyű elem) párokra hullanak szét. Milyen paraméterektől függ az, hogy milyen hasa­dási termékek keletkeznek? A bombázó ne­utronok sebessége (energiája) milyen mér­tékben befolyásolja a maghasadás folyama­tát, a hasadási termékek keletkezését? És Így sorolhatnám a további problémákat. Ezek a kérdések alkotják kutatásaim fő területét. Vagyis az urán- és plutóniummagok hasadá­sával, mechanizmusának leírásával, törvény­­szerűségeinek meghatározásával és elméleti értelmezésével foglalkozom. Kísérleteimet az Duka-Zólyomi Árpád atomfizikus 1941. május 8-án született Bratislavá­ban. 1945-től 1955-ig Taksonyban (Ma­­túškovo) élt itt kezdte iskolai tanulmá­nyait. 1958-ban a galántai magyar gim­náziumban érettségizett Két évig mun­kásként dolgozott, majd sorköteles kato­nai szolgálatának végeztével a prágai Cseh Műegyetem Magfizikai Karára je­lentkezett, ahol 1968-ban szerezte meg az oklevelet Ezt követően a bratislavai Komenský Egyetem Természettudomá­nyi Karának magfizikai tanszékére került tanársegédnek. Később adjunktus lett. 1976-tól a dubnai Egyesített Atomkuta­tó Intézet (EAI) tudományos munkatársa. Tagja a Csemadoknak, 1969—1976 között a Csemadok Bratislava-Óvárosi Helyi Szervezetének elnöke volt. Nős: felesége, Ágnes a Madách Lap- és Könyvkiadó szerkesztője. Két gyermeke van; Attila 17, Anikó 12 éves. EAI Neutronfizikai Laboratóriumának impul­zusreaktorán — ami a világon egyedülálló — végzem. Természetesen az ilyen kísérlethez rendkívül bonyolult, pontos és gyors elektro­nikai-számítástechnikai rendszerre van szük­ség. Az elmúlt években sikerült kiépíteni egy egyetemes mérő- és kiértékelő rendszert, ami az intézetben egyedülálló és nemzetközi viszonylatban is az elsők közé tartozik. Ennek a rendszernek a kiindulópontja egy olyan, nagy mennyiségű hasadó uránt tartalmazó hasadási ionizációs kamra, amelyhez hason­ló nincs a nemzetközi tudományos életben. Jelenleg a befejezés stádiumában van egy plutóniumkamra. Az elmúlt évek mérései eredményeinek feldolgozása hosszantartó, türelmet igénylő folyamat. De már jelentkez­nek az eredmények, amelyeket fokozatosan közlünk ismert tudományos folyóiratokban. Sok érdekes jelenséget sikerült kimutatni és lényegesre fényt deriteni: a keletkező hasa­dási termékek meghatározása, eloszlása, mennyiségük, hozamuk különböző paramé­terektől való függése, ill. a neutronok energi­ájától való függőségük, stb. Bízom benne, hogy az elkövetkező időben még számos érdekes és vitatott tudományos kérdésre sikerül fényt deríteni, nemcsak az uránmag, hanem a plutóniummag hasítása körül is. — Hogyan telnek a Duka-Zólyomi család mindennapjai a Szovjet­unióban? — Az intézeti Dubna a Volga partján, Moszkvától északi irányban 125 km-re épült. Itt kezdődik az óriási „Moszkva-ten­­ger" a Volga folyó egyik víztárolója. A várost körülvevő sík területet fenyvesekkel vegyes nyírfaerdők borítják. Dubna kellemes, nyu­godt város. A lakosok többsége, beleértve magamat is, kerékpáron közlekedik. Ez nem­csak egészséges, hanem hasznos is, mivel az intézet hatalmas területen fekszik (alkalma­zottainak száma több mint 5 000; ebből kb. 600 külföldi). Elsősorban a munkánknak élünk: ha a kísérletek úgy hozzák, éjjel-nap­pal bent van az ember a laboratóriumban. Mindennapi életünk elsősorban az intézet és az otthon között oszlik meg. A külföldi gye­rekek különleges helyzetben vannak itt Dub­nában. A mindennapos orosz iskola mellett az anyanyelvi iskolájukat is látogatják. így pl. fiam, Attila az orosz gimnázium mellett elvé­gezte a magyar gimnázium négy osztályát is (jelenleg a moszkvai Lomonoszov Tudományegyetem számítástechnikai sza­kán tanul). Lányom, Anikó az orosz iskola mellett a Magyar Népköztársaság nagykö­vetségének iskoláját is látogatja. Szlovákul természetesen mindketten tudnak. A dubnai környezet és élet egyik pozitívuma, hogy számos baráti kapcsolat alakul ki a külföldi és a szovjet munkatársak között. Az itteni légkör mintapéldája lehetne a nemzetközi együttműködésnek. Szabad időben lehető­ség nyílik kulturális kikapcsolódásra is. A korszerű művelődési ház és a Tudósok Háza által rendezett filmvetítések, koncertek és előadások között válogathat az érdeklődő. Dubnában kiválóak a sportolási lehetőségek. Télen a gyönyörű „Arkhimédész" fedett uszoda, nyáron pedig a Volga vize várja az úszókat. Emellett teniszezni, röplabdázni. kosárlabdázni, focizni stb. is lehet a szabad­ban vagy az intézet erre a célra berendezett tornatermeiben. A napsütéses hétvégeken családi kerékpár-kirándulásokra járunk a kö­zeli vidékre. Télen a sífutás itt szinte nemzeti sport. Ha lehet, naponta, de szombat-vasár­nap rendszeresen az egész családommal együtt fölcsatoljuk a síléceket és bebaran­goljuk a környező erdőket. — Meddig maradsz még Dubná­ban és mik a terveid a hazatérés után? — Kerek tíz éve dolgozom és élek családommal együtt Dubnában. Kutató és tudományos tevékenységhez kiváló lehető­séget nyújt az intézet és a város nyugodt légköre. Itt csaknem mindannyian a modem fizika világában élünk. Minden feltétel meg­van ahhoz, hogy újat alkossunk. Otthon tíz év munkája is kevés lenne tán ahhoz, amit itt, az EAI-ben három év alatt el lehet érni. Ilyen körülmények között nehezen válók meg a dubnai intézettől, de jövő év augusz­tus végével lejár a kiküldetésem. Visszatérek a tanszékre, ismét bekapcsolódom az okta­tómunkába. De azért évente néhányszor visszatérek majd Dubnába, elkezdett kísérle­teim folytatására. Bízom benne, hogy az itt szerzett értékes tapasztalataimat otthon kel­lőképpen gyümölcsöztethetem. LACZA TIHAMÉR 2

Next

/
Thumbnails
Contents