A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-28 / 48. szám
Javítani az együttműködés minőségét November első napjai fontos eseménysorozatként vonulnak be a szocialista országok együttműködésének történetébe. Bukarestben november 3-án és 4-én a KGST-országok kormányfői, 10-én is 11 -én pedig Moszkvában a tagállamok testvérpártjainak vezető képviselői tartottak munkatalálkozót. A testvérpártok vezetői megtárgyalták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető kérdéseit, különös tekintettel a gazdasági és tudományos-ntűszaki együttműködés új, leghaladóbb formái kihasználásának és az országok népei életszínvonala emelésének érdekében. Ezek a legfelsőbb KGST tanácskozások ismét bebizonyították, hogy a szocializmus képes közösségi alapon megoldani a társadalmi problémákat. A közösség államai pártjaik vezetésével az utóbbi években további lépést tettek a szocialista alkotómunka terveinek megvalósításában. A KGST legfőbb szervei azonban nem azért gyűltek össze, hogy az eredményeken lelkendezzenek, hiszen a tagállamok előtt rendkívül nehéz feladatok állnak. Ezért az ülések a tennivalók megoldására, az együttműködés hatékonyságának növelésére és a hiányosságok felszámolására összpontosították a figyelmet. A KGST-tagállamok vezetői felmérték az 1984-ben tartott moszkvai felső szintű gazdasági értekezlet óta eltelt időszakot s ennek döntései szerint egyeztették a jelenleg ötéves népgazdasági terveiket, az összehangolt gazdaságpolitika alapján számos új létesítmény építéséhez fogtak hozzá. A bukaresti tanácskozás fontos további feladatnak jelölte meg. hogy keressék a kölcsönös szállítások bővítésének lehetőségeit és hangoztatta, a minőség javításának, a szállítási kötelezettségek pontos teljesítésének szükségességét. A testvérországok népei a tudományos műszaki haladás kétezerig szóló komplex programjában a szocialista gazdasági integráció egyik leghathatósabb eszközét látják. A tanácskozásokon elhangzott: még nagy munkát kell elvégezni ahhoz, hogy e program segítségével megoldják a termelőerők fejlesztésének legfőbb kérdéseit. Meg kell szüntetni az irányitó szervek munkájának fogyatékosságait és hangsúlyozták, fel kell számolni a felbukkanó bürokratikus munkastílust. Nyikotaj Riskov szovjet miniszterelnök egy igen fontos kérdésre mutatott rá, mégpedig a közösség műszaki, gazdasági sebezhetetlenségének biztosítására. Ehhez az egység megszilárdítására, az együttműködés rendszerének változtatására is szükség van. Elmondotta, hogy ki kell alakítanunk az együttműködés olyan formáit. amelyek egyesítik erőfeszítéseinket és kihasználják a nemzeti erőforrások felhasználásának optimális lehetőségeit. Közelíteni kell egymáshoz a gazdasági mechanizmusokat, meg kell teremteni a megfelelő gazdasági, adminisztratív és jogi feltételeket. A Szovjetunióban igen gyorsan dolgoznak azon a terven, amely az egységes gazdasági mechanizmus és az intenzífikálás követelményeinek a legjobban megfelel. A fontos reform végrehajtásával elsősorban a testvéri szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztésére törekszenek. E kapcsolatok prioritását a gazdasági, jogi és szervezeti intézkedések egész rendszere biztosítja. Ennek kapcsán kedvező feltételek jönnek létre a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokhoz, a termelési és műszaki tudományos együttműködéshez. STRASSER GYÖRGY Moszkvában november 10—11-én tartották meg a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek munkatalálkozóját A tanácskozáson hazánk képviseletében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke vett részt. Felvételünkön a moszkvai munkatalálkozó résztvevői (balról jobbra): Kádár János, Nicolae Ceausescu, Erich Honecker, Mihail Gorbacsov. Troung Chinh, Wojciech Jaruzelski, Fidel Castro, Todor Zsivkov, Gustáv Husák és Dzsambin Batmönh A/ISSZAPIIIANTO NOVEMBER '86 Záródokumentumok aláírásával és közlemény elfogadásával fejeződött be Bukarestben a KGST 42. ülésszaka. Az ülésszak jegyzőkönyvén kívül, amelyet a küldöttségvezetők, az ülésszak elnöke és SZERDA 5 a KGST titkára írtak alá, olyan dokumentumokat is elfogadtak, amelyek az Angolai Népi Köztársasággal, a Szocialista Etiópiával és a jemeni NDK-val való együttműködésről szólnak. November 5-én és 6-án Bécsben tárgyalt Eduard Sevardnadze szovjet és George Schultz amerikai külügyminiszter. A tanácskozás befejeztével mindkét fél azt CSÜTÖRTÖK 6 nyilatkozta, hogy a megbeszélések nem eredményeztek továbblépést Bécsben két koncepió, két teljesen ellentétes hozzáállás találkozott. A Szovjetunió Minisztertanácsa a Kreml kongresszusi palotájában fogadást adott a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulójának tiszteletére. Az összejövetelen részt vettek a szovjet párt- és állami élet vezető tisztségviselői, a legfelsőbb tanács PÉNTEK 7 képviselői, a minisztériumok es reszortok munkatársai, a párt érdemes tagjai, a háború egykori résztvevői, kiváló dolgozók, pártós társadalmi szervezetek képviselői, a termelés élenjáró dolgozói, kiváló tudósok és a kulturális élet közismert képviselői. Nicaraguában nagyszabású ünnepségen emlékeztek meg a Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front megalakulásának 25. évfordulójáról. A nagygyűlésen mondott beszédében Daniel Ortega nicaraguai elnök hangsúlyozta. SZOMBAT 8 hogy az Egyesült Államok nem tudja térdre kényszeríteni Nicaraguát, ugyanakkor megerősítette, hogy a sandinista vezetés a közép-amerikai válság békés rendezésére törekszik. Hamburgban tartományi választások voltak, amelyek az utolsó regionális erőpróbának tekinthe-VASÁRNAP 9 tök a jövő év január 25-én esedékes országos választások előtt az NSZK-ban. A nukleáris és kozmikus fegyverekről szóló szovjet—amerikai tárgyalások keretén belül ülést HÉTFŐ 10 tartott a kozmikus fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. A hazánkban tartózkodó Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének küldöttsége Vang Sen-sziangnak, a szervezet titká-KEDD 11 rának vezetésével kétnapos látogatásra indult a Dél-morvaországi kerületbe. HÉTVÉGI IEVÉL A könyv ma már életünk nélkülözhetetlen tartozéka. Része a lakásunknak, utazásainknak. Otthon is, úton is kéznél van, tartalmasán kitölti szabadidőnk jó részét olykor az egészet is. Vonaton, autóbuszon semmi meglepő nincs már abban, hogy az utasok közül többen könyvvel a kezükben teszik meg hazáig vagy munkahelyükig az utat Az „olvasó nép" mozgalom szervezetlenül is kezd kialakulni, s egyszer majd megéljük, hogy a tömegközlekedési eszközökön is mozgó könyvtár sarkokat rendeznek be, ahonnan az utas könyvet kölcsönözhet ki az utazás idejére. így könnyen megmenekül attól a gondjától, hogy az amúgy is sok és nehéz poggyászát még könyvvel vagy könyvekkel is nehezítse. Egyszóval az irodalmi alkotás barátjukká, kísérőjükké vált az embereknek, öröm nézni őket, ahogy belemerülnek könyvük olvasásába még a rázós utakon is, vagy a vonat fülkéjében, ahol pedig zavarólag hatnak a nyugalomra a sínpárokon robajszerűen csattogó kerekek. Arra is figyelmes lettem mostanában, hogy a könyvkölcsönzés terjedelme már régen meghaladta a községi vagy a járási népkönyvtárét az utazó emberek is szívesen odakölcsönzik társuknak a fölöslegesen magukkal hozott könyvet, folyóiratot, újságot Nemegyszer voltam tanúja, különösen a vonat fülkéjében olyan jelenetnek, hogy a könyvekkel, lapokkal felpakolt utas visszautasühatatlanul ajánlotta szomszédjának az olvasnivalót De előfordult gyakran az is, hogy az utas kért olvasnivalót a szomszédjától. Az ilyen jelenetek ismertették fel velem, hogy a már említett mozgó könyvtárat ki kellene terjeszteni a vasútra is, bár tisztában vagyok azzal, hogy számos akadály kerülhet ennek az elképzelésnek az útjába. Mégis mondom, hogy ha a vonat gyorsvonat vinni tudja hosszabb útjaira az ember megszokott táplálékát a szerelvényre akasztott étkezőkocsiban, miért ne tudná vinni az utas szellemi táplálékát is mozgó könyvsarok, könyvespolc (mindegy, minek nevezzük) formájában. így támad az a gondolatom is, hogy gyermek könyvsarok is lehetne gyorsvonatainkon, sok jó, szép és tartalmas meséskönyvvel, képes albumokkal, stb., hiszen az utasok nem is jelentéktelen része gyermek, különösen a téli, tavaszi és nyári szünidőben, miért ne gondoskodhatnának róluk unalmasnak ígérkező, hosszú utakon ? Lehet képtelenséget mondok. Megvalósíthatatlan a mozgó könyvtár vasútjainkra kiterjesztett hálózatának a gondolata, bár itt megint az jut eszembe, hogy ha autóbuszba épített húsárusító bolttal kereshetjük meg a még rászoruló apró fatvainkat felnőtt és gyermek olvasóinknak is kedveskedhetnénk vasúti mozgó könyvsarkakkal. Hátha jobban a könyvre terelné a figyelmet különösen a felnőttekét akik közül sokan a fülkébe lépve a kártyát rántják elő, kártyázással ütik agyon egy- vagy akár több órás idejüket Befejezésül: civilizált világunk szükséges velejárója az utazás és az olvasás. Távolságokat csökkentünk, illetve az utazáshoz szükséges időt töltjük el észrevétlenebből könyvvel, folyóirattal vagy újsággal a kezünkben. 3
