A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-07 / 45. szám
nedves szemét törölgetve az öregasszony. Komolynak akart most látszani ö is, mint az ura, s erőlködött, hogy elnyomja magában a sírást. — Petykának? ... Petykát ne zaklasd. Elég neki a maga baja. — Ne főzzem meg mégis a tyúkot ? Jegor majd levágja. — Nem kell. — Rosszabbul vagy? — Csak vagyok. Hadd pihenjek egy kicsit. — Becsukta a szemét, lassan, gyengén lélegzett. A halottakra hasonlított már, furcsa bizonyosság meg valami ismeretlen nyugalom ült az arcára. — Sztyepan! — szólította a párja. — Na? — Ne feküdj így ... — Hát hogyan feküdjek, te bolond? Az ember itt haldoklik, ö meg azt mondja, ne feküdj így. Hát hogyan feküdjek? Négykézláb? — Elhívom Mihejevnát, hátha segít. — Hallgass! Segített rajtam egyszer is a ti istenetek? Potyára odaadhatnád azt a tyúkot Mihejevnának. Jegornak add inkább, megássa érte a síromat. Kivel ásatnád különben ? — Ne félj, lesz rá ember. — Lesz, lesz... Az egész falut bejárhatod, kinek van kedve ilyen borzasztó fagyban a földdel kínlódni? Ilyen télben! Még ha nyár volna! — Nyugodj már, nem halsz meg, no. Hol van az még! — Itt van az. A lábam már kihűlt. Jaj, istenem, istenem! — mély sóhajtásba veszett az öreg hangja, aztán folytatta: — Istenem, ha mégis volnál, bocsáss meg nekem, bűnösnek! > Az öregasszony megint rákiáltott: — Szedd már össze megad Sztyepan! Ne találj ki mindenfélét, Jegor is megmondta. — Mit ért ehhez Jegor? Ő erős még, mint a bika. Ha azt mondják neki, ne halj meg, akkor nem hal meg. — Hát akkor bocsáss meg, öreg, ha megbántottalak volna valamivel... — Majd a jóisten megbocsát — nyögte az ember a sokszor hallott mondatot. Mondani akart még valamit, valami igen fontosat, de csak forgatta a fejét jobbra-balra. mintha nyugtalankodna valamiért. — Agnyusa — suttogta aztán erőlködve —, ne haragudj rám ... italosabb voltam néha ... A kenyérért küzdöttünk!... Nézd meg, ki van ott a sarokban? Ki van ott? — Hol, Sztyepan? — Ott a ... — Az öreg kissé felkönyökölt, s riadt szemével a házikó sarkába mutatott. — Ott van, ott a ... Ott ül ? Jegor átjött, amint beesteledett... Az öreg az ágyon feküdt, fehér, megnyúlt orra a gerendák felé mutatott. Az öregasszony csendesen sírdogált mellette. Jegor levette a sapkáját, bizonytalanul toporgott egy darabig, aztán keresztet vetett az ikon előtt. — Hát igen — mondta később —, érezte már ő ezt. Érezte. Gerencsér Zsigmond fordítása SZERGEJ JESZENYIN KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Szovjet Egy-Oroszország forradalomhírre (részlet) A föld felett láng ég s sötét harag. Én mindent úgy veszek. Ó, a világon béke nem marad, miképpen adják. Isten engem! a föld mozog, a bércek rengenek, Ha kell, járjak kitaposott úton. s ez úgy mulattat újra engemet. Októberé és májusé a lelkem. szívembe kap a szélsodorta de lantom, kedves lantom nem lomb... adom. Csak zúgjatok, csak zúgjatok! Más kezébe nem adom — hozzá ne A rét piros lesz újra vérhabos, érjen száguldozó mén holtakon tapos. anyám, barátom, feleségem. Halljátok ezt az érc-szavú zenét? Megszólaltatni csak én értem, Távolban egy nép harc-mezőre lép. az éneklése: éneklésem. halljátok ezt, ti árva magyarok?... Csak zúgjatok, csak zúgjatok!... Ifjak, viruljatok! Legyen ép testetek! / Nektek megváltozott az élet és az A szomjú föld ma újra vért kíván, ének. nem hal meg egy nép vérkálvárián; Ismeretlen határ felé magam meuralkodók, megint a trónotok: gyek. a jog bosszút liheg már, nem zokog, ahol megbékül a lázongó lélek. és győzni fog, bár elvesz újra sok... De akkor is. Csak zúgjatok, csak zúgjatok!... ha majd az egész földgolyóról eltűnik a törzsek gyűlölködése, Világokat szül a setét káosz, el a hazugság és komorság — a bátor ujjong, a cenk sáppadoz, én akkor is magasztalom s amíg a jeltűz gyűl az ormokon. ihletben égve lázas szemekkel vámk s álmodom. a föld egyhatodát. Hadd folyjon a vér, hulljon a haamelynek neve: Oroszország. lőtt... WEÖRES SÁNDOR FORDÍTÁSA Csak zúgjatok, csak zúgjatok!... VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ Induló balra Riadó! Sorakozz menetkészen! Ott, Ne beszélj a veszélyben, se te, sem más. a kínok hegyein túl Csitt, szónokok is! majd végtelen és napos lesz a táj, Beszéljen Irány az éhség. most maga Mauser elvtárs. millió láb. Az Ádám-Éva féle indulj. törvényt tegyük ravatalra. s a pusztuláson túlig meg se állj. Idő-gebénknek nincs ma féke. Csak öntsön körötted acélból lávát Balra! a gyülevész, a bérelt harci horda, Balra! az oroszt nem gyűri le az Ántánt. Balra! Balra! Balra! Hej, kékzubbonyosok! Balra! Rajta, sorra! , Tengerre fel! Homályba vonhat sasszemet a pára ? Vagy tán Úrrá lehet a régi újra itt? eltompult az öbölben a páncélosok orra Szorítsd s minden hajó csak ül a tatján ? a világ torkára Hadd, hogy a proletárok ujjait! komnáját iderázza Ki a mellet! Rajta a dobbal! a brit oroszlán, üvöltve diadalra. Zászlókat a mennyei falra! A kommünt senki le nem igázza! Ki lépett ott ki jobbal? Balra! Balra! Balra! Balra! Balra! Balra! . HEGEDŰS GÉZA FORDÍTÁSA 15