A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-31 / 44. szám
JÓ TERVEZÉS — JÓ MUNKA ÉLETÉBŐL A kalondai falumúzeum megnyitása, középen Simon János Valódinak tűnő „masinás kemence" fogadja a látogatót. Nem eredeti, a jól sikerült rekonstrukció Simon Sándor keze munkáját dicséri. Főzőlapja, kenyér- és kalácssütö része egyaránt használható. Körülötte a régi paraszti konyha berendezési tárgyai, a kenyérsütés eszközei, cserépedények láthatók. Itt kaptak helyet a gazdálkodás, az állattartás tárgyi emlékei is. A kemencétől is nagyobb az a szószék, melybe — a belevésett adatok szerint — 15 kila, azaz 900 liter gabona fért. 1888-ban készült jó erős bükkfából. Az első helyiség bejárata mellett a falon Kalonda múltját szemléltető fényképek vannak, köztük Lázár deák XVI. századi térképének kinagyított részlete Kalonda környékéről. Tanulságosak a paraszti élet ünnep- és hétköznapjait megörökítő képek is. A nagyobbik helyiségben a századunk első negyedére jellemző falusi szoba bútorzatát láthatjuk: szőttes párnákkal magasra vetett tornyos ágyat, faragott bölcsőt, fiókos „kasznyit", tulipános ládát, fekvőhellyé alakítható „karoslócát" ... Ruhaféléből kevés van, az elsárgult családi fényképek azt mutatják, hogy errefelé a falusi viselet korán polgárosodott. A kenderfeldolgozás általánosan elterjedt eszközeit a törötől a szövőszékig a munkafolyamatok sorrendjében mutatják be. Első pillantásra meghökkentő látvány a faragott szátva mellett a Singer-varrógép, de bizony volt idő, amikor mindkettőt használták a család nötagjai. Egy panelen az Ipoly mente felső szakasza (Pinctöl Törincsig) népi építészetének jellegzetességeit tanulmányozhatjuk. A berendezés korántsem teljes és végleges. A továbbiakban számítanak a megnyitó közönségének ígéreteire: „Nálunk még szebb dolgok is vannak, majd elhozzuk ide, hadd lássa más is!" Helyet kapnak itt a járás más falvaiban „megmentett" tárgyak is. Flendezésre, szépítésre szorul még a környék. Fokozatosan sor kerül erre is. A megnyitót megelőző összefogás megmutatta, hogy ötletekben, lelkesedésben, dolgos kezekben nincs itt hiány. Dicséretet, elismerést érdemel a kezdeményezés és annak kivitelezése is, ahogy ez a kis közösség példát mutatott a nagyobb, központi fekvésű falvaknak, helyi szervezeteknek. Ezt a tényt, valamint a múlt megismerésének, megismertetésének jelentőségét hangsúlyozták a megnyitón a Csemadok KB Elnökségének és néprajzi szakbizottságának a képviselői. A bensőséges összejövetelen több mint negyvenen vettek részt. Jelen voltak a hnb és a helyi pártszervezet vezetői is, akik további támogatást ígértek. A falumúzeum vendégkönyvében azóta szaporodnak az aláírások. Az SZTA Néprajzi Intézetének tudományos dolgozói is bejegyezték elismerésüket. A kalondaiak nagy büszkeségére nemrég idekerült Sidó Zoltán aláírása is. Szövetségünk elnöke a Losoncon tartott KB-ülés alkalmával nem mulasztotta el meglátogatni ezt a kulturális létesítményt, mellyel nemcsak az Ipoly menti kis falu és a Losonci járás lett gazdagabb. Jelentősége ennél sokkal nagyobb. BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN A szerző felvételei ... Emlékszem még a tizenöt-húsz évvel ezelőtti parázs vitákra, amikor is sokan — köztük szakemberek — azt hangoztatták, hogy az amatör mozgalomnak egyszerűen befellegzett, mert olyan túlhaladott időtöltési forma, amelynek a gyorsléptű műszaki fejlődés korában már nemigen van létjogosultsága. A tamáskodók zöme azzal indokolta állítását, hogy a változó életvitel révén a falu mind közelebb kerül a városhoz, a televízió pedig egyszerűen több csatornán is házhoz hozza a kultúrát. Most. a nyolcvanas évek második felében örömmel elegy bizakodással állapíthatjuk meg, hogy az idő alaposan rácáfolt ezekre a jóslatokra. Országos viszonylatban és a nemzetiségi kultúra sajátos részterületén is. Az erre vonatkozó adatok sokasága bizonyítja, hogy az amatőr mozgalom és a művészeti szakköri tevékenység — ha nem is mindenütt megfelelő társadalmi tekintéllyel —. de számszerűleg továbbra is komoly súllyal van jelen a kulturális élet hétköznapjaiban. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy sokan vannak, akik jól sáfárkodnak szabad idejükkel, akik össze tudják egyeztetni a hétvégi munkát, a családi életet a-művelődéssel s az értelmes szintű szórakozással. Aligha szükséges hangsúlyoznom, hogy ebbe a rétegbe Az iskolába járó diákok látványa már nem szokatlan számunkra. Ez csalhatatlan jele annak, hogy ebből az évből is lekanyarítottunk kilenc hónapot. Mig az iskolások most kezdték az új tanévet, nekünk az őszi-téli időszak rendezvényeinek szervezése mellett már a jövő évre is kell gondolnunk. A „ki mint vet, úgy arat" igazsága a klubmozgalomra is érvényes, amit úgy is mondhatnánk: a jó tevékenység alapja a jó tervezés. A Csemadok helyi szervezetei lassan hozzáfognak az évzárók előkészítéséhez, ahol a jövő évi tervek jóváhagyására is sor kerül majd. A Csemadok Központi Bizottságának Titkársága lebontotta a XVII. pártkongresszus határozatait, mely határozatok tevékenységünket is befolyásolják. Az irányelveket járási bizottságaink saját körülményeiknek megfelelően feldolgozták és eljuttatták minden helyi szervezethez. Ez a fontos dokumentum lesz a jövő évi tevékenység tervezésének az alapja. Hadd idézzem a legfontosabb frontokat: — A művelődési feladatok megvalósításában szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a Nemzeti Front többi tömegszervezetével és az intézményekkel; aktívabban be kell kapcsolni a szakembereket, az eddiginél nagyobb mértékben a műszaki és a mezőgazdasági értelmiséget. — Tartalmi és szervezési vonatkozásban színvonalasabban kell megvalósítani a jogi nevelést és a jogi propagandát, a történelmi-honismereti és a világnézeti nevelést, a honvédelmi nevelést, valamint az irodalmi nevelést, a nyelvművelést és a könyvvel való munkát. A művelődési klubok tervének összeállítása után a Csemadok helyi szervezetének a vetartoznak az amatőr együttesek tagjai is. Munkások, szövetkezeti dolgozók, egyetemi hallgatók, középiskolások és bár a kívántnál kisebb számban, de az értelmiségiek is. akiket mind-mind a művészet szeretete, a közösségteremtő óhaj. az értelmes időtöltés és az önmegvalósítás igénye hoz össze. Sokévi országjárásom alatt a megható és sok tekintetben követendő példák egész sorával találkoztam. Láttam kis híján nyolcvanesztendős parasztbácsit, aki folklórcsoportban járta a paraszttáncot. Ö ellenben nem is erre volt büszke, hanem arra, hogy a dédunokája már a gyermektáncegyüttesben szerepel. Ismerek olyan pedagógust, aki az egyik fesztiválon még csupán nézőként volt jelen, ám a következő esztendő tavaszán már tehetséges együttessé kovácsolt gárdával szerepelt amatőrfesztiváljaink egyikén. Számos olyan együttest említhetnék, ahol az önfeledt játék öröme, a művészeti munka szépsége és jellempróbáló nehézségeinek áthidalása igazolta a szabadidő értelmes eltöltésének helyességét. Persze, ugyanakkor féligazságokat hirdetnék, ha elhallgatnám; egyelőre még nem mindenki tud megfelelőképpen gazdálkodni a szabad idejével. Igaz, elméletben tiszta a „képlet", miszerint a szabad időt termékeny idővé kell alakítani azzal a céllal, hogy az ember aktívan pihenjen, szórakozzon és művelődjön. A hétköznapok gyakorlata ellenben azt mutatja, hogy — legalábbis egyelőre — rengetegen vannak olyanok, akik nem tudnak célirányos szabadidő-háztartást szervezni ; akiknek figyelme szinte kizárólag fizetéskiegészítö pénzszerzésre összpontosul. zetösége megtárgyalja azt, és az évzáró taggyűlés hagyja jóvá. Jóváhagyás után a tervet be kell nyújtani az illetékes nemzeti bizottságnak, hogy az bekerüljön a község (város) egységes kulturális tervébe. A munkaterv így válik érvényessé. Sokan fölvetik, hogy a tervezés időszakában nagyon nehéz pontos időpontokat, előadáscimeket és előadókat a tervben feltüntetni. Nos, ez így nem is szükséges. A tervet elég hónapokra bontani, a rendezvény időpontját és előadóját az adott hónap elején pontosítani. PL: február: — Előadás a leszerelési tárgyalások eredményeiről — Jogi előadás az alkoholizmus elleni harcról — Zenés klubest (társastánc, disco) — Mezőgazdasági előadás az élelmiszerek termesztése fokozásának lehetőségeiről — Zene a mindennapi életünkben (magyarországi előadó) — Előadás Fábry Zoltán életéről és munkásságáról. A Csemadok Központi Bizottságának Plénuma 1986. szeptember 26—27-én Losoncon (Lučenec) ülésezett és a napirendi pontok között ott szerepelt a Csemadok 1987-es munkatervének megtárgyalása is. A plenáris ülés a jövő évi tervet jóváhagyta. így nem marad más hátra, csak a tervben foglaltakat megvalósítani. Ehhez szeretne hozzájárulni a Csemadok KB művelődési főosztálya és a központi klubtanács is. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy művelődési klubjaink munkáját segítsük és ezzel hozzájárulunk a minőségi és mennyiségi gyarapodáshoz. —Habán— avagy akik ennél is sivárabb életszemlélettel szabad óráikat semmittevésbe ölik. Az amatörmozgalom további fejlődését, az együttesek munkáját talán az efféle lélekölő közömbösség teheti a leginkább tönkre. Vagy az olyan áldatlan állapot, amikor az iskolaigazgató nem támogatja — sőt, esetenként egyenesen akadályozza! — a pedagógus csoportszervező munkáját, amikor a helyi tisztségviselők, esetleg a területileg illetékes módszertani szakemberek nem vesznek tudomást a helyi amatőr együttesek munkájáról. Szó ami szó, még sokáig lehetne sorolni ezeket s az ehhez hasonló gátló körülményeket. Ugyanakkor beszélni kell arról is, hogy az amatőr mozgalom fejlődésének külső tényezői egyre javulnak. Korszerű művelődési otthonok, szövetkezeti klubok nyújtanak lehetőséget a rendszeres munkához. Hadd mondjam ki kerek perec: kellő szervezéssel, leleménnyel, jóindulattal és összefogással elő lehet teremteni az amatörmunka zavartalan menetét biztositó tárgyi s anyagi feltételeket. Hangsúlyozni szeretném, hogy Szlovákia magyarlakta vidékein is. Ezt különösen most, az új közművelődési idény elején érdemes tudatosítani. A csoportalakítás pillanatától az országos fesztiválokig, az első próbától a bemutatóig becsüljük meg érdeklődésünkkel és részvételünkkel is a sok ezer szereplőt. Nemcsak az anyanyelv ápolásának hatékony eszköze ez, hanem e közösségi tevékenység keretében egyben véleményt formálhatunk a mindennapok örömeiről és gondjairól; másszóval — az életünkről is. (miklósi) 7
