A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-31 / 44. szám
A CSEMADOK A Közép-szlovákiai kerület magyarlakta tájai nem bővelkednek néprajzi gyűjteményekben. A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban Bussán (Bušince), a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban pedig Hidegkúton (Studená) van látogatható néprajzi szoba, afféle falumúzeum. Tájház sehol sincs. A Csemadok Losonci Járási Bizottsága mellett működő néprajzi szakbizottságot évekig foglalkoztatta egy állandó néprajzi kiállítás létesítésének terve. Az igényt csak fokozta a járásunk tárgyi hagyományait bemutató 1983-as zselizi (Želiezovce), illetve gombaszögi kiállítás anyagának megfelelő elhelyezése. Különböző objektiv okok mindeddig akadályozták a tervek megvalósítását. A közelmúltban örvendetes fordulat állt be ezen a téren, és augusztus 24-én meg,.Ez még az én bölcsöm volt nyílhatott a Losonci járás eláö falumúzeuma Kalondán. (A teljesség kedvéért: Jelsöc (Jelšovec) községben a forradalmi hagyományok szobájának van kisebb néprajzi része is.) Hol is van Kalonda, ez a szerencsés nevű, magyarul, szlovákul egyformán írt és mondott helység? Losonctól délre, az Ipoly bal partján, az országhatár közvetlen közelében fekszik. Határátkelőhely is volt itt, de néhány éve megszűnt a forgalom. Közigazgatásilag Rapphoz (Rapovce) tartozik, az ottani szövetkezetben, illetve a losonci ipari üzemekben dolgoznak Kalonda lakosai. A falu bemutatására számos leg-gel kezdődő jelzőt használhatunk. A Losonci járás legalacsonyabban fekvő (162m) települése egyúttal a legkisebbek közé is tartozik. Itt található a környék egyik legértékesebb, de legkevésbé ismert műemléke, az 1504-ben meghalt Kalondai György vörösmárvány sírköve, a későgótikus faragóművészet remeke. Magyarország legrégibb „modem" térképén 1514-ben Kalondát is feltüntették, jelezve templomát is. Innen került, sok hányattatás után a sírkő jelenlegi helyére, az új templom falába. Nemrég prágai kirándulók keresték fel, hogy megcsodálhassák. A falu lakosainak száma az elmúlt 160 évet tekintve most a legkevesebb: 315. A 238 magyar nemzetiségű lakosból 86 tagja a Csemadok helyi szervezetének. Kalonda nemcsak a legjobb szervezettségű falvak közé tartozik, hanem munkájukat tekintve a legaktívabbak közé is. Szervezőképességüket, vendégszeretetüket két kerékpártúra és egy országos néprajzi szeminárium résztvevői emlegetik elismerően szerte az országban, de a határon túl is. A legjelentősebb leget pedig most érdemelték ki a kalondaiak járásunk legelső falumúzeumának létrehozásával. A faluban több szép, tájjellegű régi ház van — méghozzá üresen —. ezeket azonban nem sikerült tájház céljaira megszerezni. így aztán a hnb a volt iskola két helyiségét bocsátotta rendelkezésre. A kalákában vég-Ismerkedes a rokka val zett tatarozás után került sor a berendezésre. A Csemadok helyi szervezetének tagjai id. Simon János elnök (Központi Bizottságunk tagja) vezetésével végezték a munkát. Segítettek a járási néprajzi szakbizottság tagjai is. Az anyaggyűjtés — kölcsönzés vagy ajándékozás formájában — már 1983-ban megkezdődött. Akkor a központi néprajzi szeminárium alkalmából a művelődési házban rendeztek szép kiállítást. Ez részét képezte a már emlitett zselizi, illetve gombaszögi kiállításoknak is. A Nógrádi Múzeumban is látható volt. Két évvel később, lényegesen kibővítve került az anyag mostani helyére. A falumúzeum konyhája A kalondai falumúzeum szobája 6 fOBMím nr>
