A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-31 / 44. szám
Az elszalasztott lehetőség Aki figyelmesen áttanulmányozta a reykjavíki csúcstalálkozó sajtóvisszhangját, maga is arra a következtetésre jut, hogy Reagan elnök valóban nem mindennapi lehetőséget szalasztott el, amikor — az USA-ban is sokak kétkedésétől kisért — ürfegyverkezési terveinek forszírozásával megtorpédozta a lehetséges megállapodást. Ez a megállapodás lehetővé tette volna a stratégiai fegyverzet legalább 50 %-os csökkentését azzal a távlattal — ahogy ezt Mihail Gorbacsov régebben javasolta — hogy az évszázad végére teljes egészében felszámolják e legpusztítóbb fegyverfajtát. Közel álltak a felek a megegyezéshez a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozólag is. Mihail Gorbacsov elmondotta: A Szovjetunió hajlandó volt elfogadni az Egyesült Államok által szorgalmazott „nulla megoldást", nevezetesen hozzájárult volna az Európában állomásozó szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták teljes megsemmisítéséhez, sőt genfi javaslataiktól eltérően ezúttal a Szovjetunió figyelmen kívül hagyta volna a francia és a brit atomerőt. Ez valóban igen nagyvonalú kompromisszum készség, amely a szovjet vezetés újszerű gondolkodásmódját bizonyítja a külpolitikában is. Ennek lényege, hogy a Szovjetunió nem csupán a szűkén vett saját érdekeit, hanem az egész emberiség érdekeit tartja szem előtt. Mihail Gorbacsov hazaérkezése után a szovjet tévében is nyilatkozott. Ebből kiderült, hogy a Szovjetunió nem attól tart elsősorban, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés révén az Egyesült Államok jelentős katonai fölényre tesz szert, bár ez is potenciális veszély, sokkal inkább az a probléma, hogy Reagan csillagháborús terveinek megvalósítása új szakaszt nyit a fegyverkezési versenyben. Az izlandi fővárosban tanúsított amerikai magatartás azt bizonyítja, hogy az USA a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére törekszik és egyben a lázas fegyverkezés fokozásával gazdaságilag próbálja térdre kényszeríteni a Szovjetuniót. Ez a mesterkedés akárcsak a múltban, nem vezethet eredményhez. Érdekes jelenség, hogy az Egyesült Államok ban is növekszik a csillagháborús terveket ellenzők tábora. Gary Hart a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje a kérdéssel kapcsolatban a következőket mondotta: „Sokan mondtuk, hogy egy csak elméletben létező űrvédelmi rendszerhez való értelmetlen kötődés meg fogja akadályozni a valódi fegyverkorlátozást. Most ez nyilvánvaló lett. Bebizonyosodott az« elnök korábbi állításaival ellentétben, soha nem akarta alku tárgyává tenni a stratégiai védelmi kezdeményezést." Bár a reykjavíki találkozó megegyezés nélkül zárult, a szovjet vezetés bízik abban, hogy az amerikai kormányzat alaposan átgondolja a tanácskozás tanulságait. A csehszlovák tévé tudósítójának kérdésére Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatban optimista hangnemben válaszolt. Azt mondotta, „ha az Egyesült Államokban, a Fehér Házban és nálunk a szovjet vezetésben is realista módon átgondolunk mindent, realizmust és felelősséget tanúsítunk, akkor még nem veszett el e kérdések megoldásának lehetősége." STRASSER GYÖRGY Reykjavíkban október 11-én és 12-én lezajlott a munkajellegű szovjetamerikai csúcstalálkozó. Az egész világ nagy érdeklődéssel figyelte Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalásait. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök négyszer folytatott megbeszélést, tehát beiktattak egy terven felüli találkozót is. Ez a negyedik eszmecsere a vasárnap esti órákig elhúzódott. Az amerikai fél magatartása csalódást okozott, megállapodás nélkül zárult a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. VISSZAPIHANTÓ OKTOBER '86 A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének küldöttsége, amely Liao Csan-Sengnek, a testület Állandó Bizottsága alelnökének vezetésével látogatáson tartózkodott hazánkban, Bratislavába erkezett. A vendégeket Prá-SZERDA 8 gából elkísérte Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke és Zhang Dake, a Kínai Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök František Pitrának, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának jelenlétében fogadta Vaszíl Canovot, a Bolgár KP KB titkárát, aki a CSKP KB meghívására munkalá-CSÜTÖRTÖK 9 togatáson tartózkodott hazánkban. A felek szívélyes és elvtársi légkörben tájékoztatták egymást a CSKP XVII. és a Bolgár KP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáról. Simon Peresz izraeli kormányfő formálisan megvált tisztségétől, hogy lehetővé tegye a korábban megállapodott személycserét a PÉNTEK 10 kormány élén. Az izraeli miniszterelnöki tisztséget október 14-töl Jicchak Samir eddigi külügyminiszter tölti be. Buenos Airesben határozat elfogadásával ért véget az Interparlamentális Unió 76. konferenciája. A tanácskozáson csaknem 100 ország képviselői vettek részt. A konferencia záródokumentuma SZOMBAT 11 egyebek között hangsúlyozza: az atomkísérletek megszüntetése és teljes betiltása az első lépés lehetne a nukleáris fegyverek felszámolásához vezető úton. A mozambiki fővárosban az ún. afrikai frontállamok vezetői tanácskozásra jöttek össze, hogy megvitassák az Afrika déli részén kialakult helyzetet, s a pretoriai fajüldöző rendszerrel szembeni VASARNAP 12 közös lépésekben állapodjanak meg. A tanácskozáson Angola, Tanzánia, Zambia, Bottswana és Mozambik elnöke, valamint Robert Mugabe zimbabwei kormányfő vett részt. Az SZKP KB meghívására Moszkvába utazott a CSKP KB küldöttsége Jan Fojtíknak. a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának vezetésével. A delegáció HÉTFŐ 13 a Szovjetunióban tapasztalatcserét folytat a két párt kongresszusi határozatainak megvalósítása terén végzett ideológiai pártmunka kérdéseiről. HÉTVÉGI LEVÉL Ezekben a napokban kiemelkedően fontos évfordulókra emlékezünk. Hatvankilenc évvel ezelőtt 1918. október 28-án született meg az önálló csehszlovák állam. Harminckilenc évvel később, a felszabadulást követően 1945. október 28-án az állam tulajdonába került a nagyipar. A harmadik szintén fontos évforduló: a csehszlovák nemzetgyűlés tizennyolc éve 1968. október 28-án fogadta el a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvényt. A cseheknek és a szlovákoknak az a törekvése, hogy együtt éljenek közös állampolitikai alakulatban, igen régi keletű. A Csehszlovák Köztársaság megalakulására azonban csak a nagy októberi szocialista forradalmat követően került sor. A győztes forradalom mutatta meg a cseh és a szlovák proletariátusnak is, hogy melyik az az út, amelyen haladva megteremthetik a dolgozók nemzeti és társadalmi felszabadulását. A dolgozók forradalmi mozgalmának hatására már a század elején formálódni kezdtek az elnyomottak forradalmi szervezetei: a különféle népi bizottságok és a munkástanácsok. E szervek már a kezdetkor alapjaivá válhattak volna egy új, szocialista típusú államapparátusnak. A burzsoázia azonban mindent elkövetett, hogy megőrizze osztályuralmát, és az új köztársaság az ő céljainak megfelelően épüljön. A cseh és szlovák dolgozó nép igazi nemzeti és osztálycélja csak a felszabadulás után realizálódott. Az 1945. október 28-án kihirdetett államosítás az ipar üzemeinek mintegy 16,6 százalékát érintette. Az államosítással megvalósultak a munkások régi vágyai, melyekért már 1918 után az önálló Csehszlovák Köztársaság első éveiben is harcoltak. A hatalomra jutott és fejlődő népi demokrácia feltételei között az államosítás a munkásosztály pozícióinak kiszélesítését és megszilárdítását, valamint azt jelentette, hogy döntően megerősödött az a folyamat, amelyik lehetővé tette, hogy a csehszlovák nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődjék. Az államosított gyárak és vállalatok a munkások erős fegyvereivé váltak. Segítségükkel a dolgozó nép sikeresen vívta a burzsoázia elleni harcot, amely végül is 1948 februárjában győzelemmel végződött. A felszabadulástól máig eltelt években végzett munka bőven gyümölcsözött. Kimagasló sikerek születtek az élet minden területén. Kiépült a korszerű szocialista ipar, a felaprózott mezőgazdasági termelést felváltotta a sikeresen fejlődő nagyüzemi, szövetkezeti termelés. Az életszínvonalat, a kultúrát, a művelődést és a tudományt tekintve Csehszlovákia a világ fejlettebb országai közé tartozik. A cseh és a szlovák nemzet, valamint a magyar, az ukrán, a lengyel, a német és a többi nemzetiség barátsága és testvéri együttműködése megsokszorozza a szocialista társadalom erejét. Békénket, fejlődésünket biztosítja a Szovjetunióhoz és a szocialista világrendszerhez fűződő szövetségünk. Csehszlovákia fejlődésének igen fontos határköve a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvénynek az elfogadása, a föderáció megszületése, a cseh és a szlovák nép kapcsolatának új államjogi elrendezése. Az immár tizennyolc éves csehszlovák szocialista föderációval egyidőben született meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény. Október 28-a hármas ünnepre bennünket, nemzetiségieket is az évfordulók iránti tiszteletadásra késztet. 3
