A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-31 / 44. szám

Az elszalasztott lehetőség Aki figyelmesen áttanulmányozta a reykjavíki csúcstalálkozó sajtóvisszhangját, maga is arra a következtetésre jut, hogy Reagan elnök való­ban nem mindennapi lehetőséget szalasztott el, amikor — az USA-ban is sokak kétkedésé­től kisért — ürfegyverkezési terveinek forszíro­­zásával megtorpédozta a lehetséges megálla­podást. Ez a megállapodás lehetővé tette volna a stratégiai fegyverzet legalább 50 %-os csökkentését azzal a távlattal — ahogy ezt Mihail Gorbacsov régebben javasolta — hogy az évszázad végére teljes egészében felszá­molják e legpusztítóbb fegyverfajtát. Közel álltak a felek a megegyezéshez a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozólag is. Mihail Gorbacsov elmondotta: A Szovjet­unió hajlandó volt elfogadni az Egyesült Álla­mok által szorgalmazott „nulla megoldást", nevezetesen hozzájárult volna az Európában állomásozó szovjet és amerikai közepes ható­­távolságú rakéták teljes megsemmisítéséhez, sőt genfi javaslataiktól eltérően ezúttal a Szov­jetunió figyelmen kívül hagyta volna a francia és a brit atomerőt. Ez valóban igen nagyvonalú kompromisszum készség, amely a szovjet ve­zetés újszerű gondolkodásmódját bizonyítja a külpolitikában is. Ennek lényege, hogy a Szov­jetunió nem csupán a szűkén vett saját érde­keit, hanem az egész emberiség érdekeit tartja szem előtt. Mihail Gorbacsov hazaérkezése után a szov­jet tévében is nyilatkozott. Ebből kiderült, hogy a Szovjetunió nem attól tart elsősorban, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés révén az Egyesült Államok jelentős katonai fölényre tesz szert, bár ez is potenciális veszély, sokkal inkább az a probléma, hogy Reagan csillaghá­borús terveinek megvalósítása új szakaszt nyit a fegyverkezési versenyben. Az izlandi főváros­ban tanúsított amerikai magatartás azt bizo­nyítja, hogy az USA a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére törekszik és egyben a lázas fegyverkezés fokozásával gaz­daságilag próbálja térdre kényszeríteni a Szov­jetuniót. Ez a mesterkedés akárcsak a múlt­ban, nem vezethet eredményhez. Érdekes jelenség, hogy az Egyesült Államok ban is növekszik a csillagháborús terveket ellenzők tábora. Gary Hart a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje a kérdéssel kapcsolat­ban a következőket mondotta: „Sokan mond­tuk, hogy egy csak elméletben létező űrvédel­mi rendszerhez való értelmetlen kötődés meg fogja akadályozni a valódi fegyverkorlátozást. Most ez nyilvánvaló lett. Bebizonyosodott az« elnök korábbi állításaival ellentétben, soha nem akarta alku tárgyává tenni a stratégiai védelmi kezdeményezést." Bár a reykjavíki találkozó megegyezés nélkül zárult, a szovjet vezetés bízik abban, hogy az amerikai kormányzat alaposan átgondolja a tanácskozás tanulságait. A csehszlovák tévé tudósítójának kérdésére Mihail Gorbacsov ez­zel kapcsolatban optimista hangnemben vála­szolt. Azt mondotta, „ha az Egyesült Államok­ban, a Fehér Házban és nálunk a szovjet vezetésben is realista módon átgondolunk mindent, realizmust és felelősséget tanúsí­tunk, akkor még nem veszett el e kérdések megoldásának lehetősége." STRASSER GYÖRGY Reykjavíkban október 11-én és 12-én lezajlott a munkajellegű szovjet­­amerikai csúcstalálkozó. Az egész világ nagy érdeklődéssel figyelte Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan tárgyalásait. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök négyszer folytatott megbeszélést, tehát beiktattak egy terven felüli találkozót is. Ez a negyedik eszmecsere a vasárnap esti órákig elhúzódott. Az amerikai fél magatartása csalódást okozott, megállapodás nélkül zárult a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. VISSZAPIHANTÓ OKTOBER '86 A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlésének küldöttsége, amely Liao Csan-Sengnek, a tes­tület Állandó Bizottsága alelnö­­kének vezetésével látogatáson tartózkodott hazánkban, Bratisla­­vába erkezett. A vendégeket Prá-SZERDA 8 gából elkísérte Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke és Zhang Dake, a Kínai Népköz­­társaság csehszlovákiai nagykö­vete. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök František Pitrának, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának je­lenlétében fogadta Vaszíl Cano­­vot, a Bolgár KP KB titkárát, aki a CSKP KB meghívására munkalá-CSÜTÖRTÖK 9 togatáson tartózkodott hazánk­ban. A felek szívélyes és elvtársi légkörben tájékoztatták egymást a CSKP XVII. és a Bolgár KP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáról. Simon Peresz izraeli kormányfő formálisan megvált tisztségétől, hogy lehetővé tegye a korábban megállapodott személycserét a PÉNTEK 10 kormány élén. Az izraeli miniszter­­elnöki tisztséget október 14-töl Jicchak Samir eddigi külügymi­niszter tölti be. Buenos Airesben határozat elfo­gadásával ért véget az Interparla­­mentális Unió 76. konferenciája. A tanácskozáson csaknem 100 ország képviselői vettek részt. A konferencia záródokumentuma SZOMBAT 11 egyebek között hangsúlyozza: az atomkísérletek megszüntetése és teljes betiltása az első lépés lehetne a nukleáris fegyverek fel­számolásához vezető úton. A mozambiki fővárosban az ún. afrikai frontállamok vezetői ta­nácskozásra jöttek össze, hogy megvitassák az Afrika déli részén kialakult helyzetet, s a pretoriai fajüldöző rendszerrel szembeni VASARNAP 12 közös lépésekben állapodjanak meg. A tanácskozáson Angola, Tanzánia, Zambia, Bottswana és Mozambik elnöke, valamint Ro­bert Mugabe zimbabwei kor­mányfő vett részt. Az SZKP KB meghívására Moszk­vába utazott a CSKP KB küldött­sége Jan Fojtíknak. a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB tit­kárának vezetésével. A delegáció HÉTFŐ 13 a Szovjetunióban tapasztalatcse­rét folytat a két párt kongresszusi határozatainak megvalósítása te­rén végzett ideológiai pártmunka kérdéseiről. HÉTVÉGI LEVÉL Ezekben a napokban kiemelkedően fontos év­fordulókra emlékezünk. Hatvankilenc évvel eze­lőtt 1918. október 28-án született meg az önál­ló csehszlovák állam. Harminckilenc évvel ké­sőbb, a felszabadulást követően 1945. október 28-án az állam tulajdonába került a nagyipar. A harmadik szintén fontos évforduló: a csehszlo­vák nemzetgyűlés tizennyolc éve 1968. október 28-án fogadta el a csehszlovák államszövetség­ről szóló alkotmánytörvényt. A cseheknek és a szlovákoknak az a törekvé­se, hogy együtt éljenek közös állampolitikai alakulatban, igen régi keletű. A Csehszlovák Köztársaság megalakulására azonban csak a nagy októberi szocialista forradalmat követően került sor. A győztes forradalom mutatta meg a cseh és a szlovák proletariátusnak is, hogy melyik az az út, amelyen haladva megteremthe­tik a dolgozók nemzeti és társadalmi felszaba­dulását. A dolgozók forradalmi mozgalmának hatására már a század elején formálódni kezdtek az elnyomottak forradalmi szervezetei: a különféle népi bizottságok és a munkástanácsok. E szer­vek már a kezdetkor alapjaivá válhattak volna egy új, szocialista típusú államapparátusnak. A burzsoázia azonban mindent elkövetett, hogy megőrizze osztályuralmát, és az új köztársaság az ő céljainak megfelelően épüljön. A cseh és szlovák dolgozó nép igazi nemzeti és osztálycélja csak a felszabadulás után reali­zálódott. Az 1945. október 28-án kihirdetett államosí­tás az ipar üzemeinek mintegy 16,6 százalékát érintette. Az államosítással megvalósultak a munkások régi vágyai, melyekért már 1918 után az önálló Csehszlovák Köztársaság első éve­iben is harcoltak. A hatalomra jutott és fejlődő népi demokrácia feltételei között az államosítás a munkásosztály pozícióinak kiszélesítését és megszilárdítását, valamint azt jelentette, hogy döntően megerősödött az a folyamat, amelyik lehetővé tette, hogy a csehszlovák nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forrada­lommá fejlődjék. Az államosított gyárak és válla­latok a munkások erős fegyvereivé váltak. Segít­ségükkel a dolgozó nép sikeresen vívta a bur­zsoázia elleni harcot, amely végül is 1948 febru­árjában győzelemmel végződött. A felszabadulástól máig eltelt években vég­zett munka bőven gyümölcsözött. Kimagasló sikerek születtek az élet minden területén. Ki­épült a korszerű szocialista ipar, a felaprózott mezőgazdasági termelést felváltotta a sikeresen fejlődő nagyüzemi, szövetkezeti termelés. Az életszínvonalat, a kultúrát, a művelődést és a tudományt tekintve Csehszlovákia a világ fejlet­tebb országai közé tartozik. A cseh és a szlovák nemzet, valamint a magyar, az ukrán, a lengyel, a német és a többi nemzetiség barátsága és testvéri együttműködése megsokszorozza a szo­cialista társadalom erejét. Békénket, fejlődésün­ket biztosítja a Szovjetunióhoz és a szocialista világrendszerhez fűződő szövetségünk. Csehszlovákia fejlődésének igen fontos határ­köve a csehszlovák államszövetségről szóló al­kotmánytörvénynek az elfogadása, a föderáció megszületése, a cseh és a szlovák nép kapcso­latának új államjogi elrendezése. Az immár tizen­nyolc éves csehszlovák szocialista föderációval egyidőben született meg a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény. Október 28-a hármas ünnepre bennünket, nemzetiségieket is az évfordulók iránti tisztelet­­adásra késztet. 3

Next

/
Thumbnails
Contents