A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-24 / 43. szám
amMT HAILOTTUK-OLVASTUK-LATTUK Az ökológiai szemafor nem csak a közúti biztonságra ügyel, hanem a környezetvédelemre is. Az NSZK egyik kisvárosában szerelték fel. A pirossal egyidejűleg „Állítsd le a motort" felirat jelenik meg, amely 20 másodperccel a zöldre váltás előtt elalszik. Az észak-amerikai földrész legelterjedtebb állata a bölény volt, amíg az európaiak meg nem jelentek. Számukat akkor mintegy hatvanmillióra becsülték. Ma már csak rezervátumokban élnek. A shetlandi póni, amikor felnő is csak akkora, mint egy csikó. Az újszülött póni mindössze 40 cm magas. Krasznahorkai László: SÁTÁNTANGÓ Mást vártam ettől az írótól, mint amit kaptam, de őszintén mondom, most a könyv elolvasása után — nem bántam meg. Szó sincs itt kezdő dadogásról, egy kiforrott stílusú, szédítő mélységeket feltáró, az emberekről majdnem mindent tudó tollforgatóval állunk szemben, akit ezentúl a magyar irodalomban (legyünk szerények, egyelőre mondjuk csak így!) jegyezni kell. A cselekmény egy — lakói többségétől már elhagyott — halálraítélt telepen játszódik, ahol ottmaradt néhány, sorsába sem bele törődni, sem rajta változtatni nem tudó ember. Persze, a regényt olvasva az „ember" kifejezést szívesen megkérdőjeleznénk. Lumpenek, utcalányok, alkoholisták — söpredék, alj. Mennének is, szegények, de önerejükből képtelenek rá. A sátántangó csoszogása közben Messiásra várnak, hogy kitörhessenek a tehetetlenség ördögi köréből. A várva várt Messiás meg is érkezik Irimiás személyében, aki már jóval korábban „a reménytelen helyzetek és a reménytelen emberek pásztora" volt. Irimiás felpakolja őket, „végre szabadok vagytok", ilyeneket mond nekik, azután megszabadítja őket minden pénzüktől, de cserébe szétfuvarozza őket, máshová telepíti, ahol beszerveztetnek, füllé, szemmé válva teszik magukat hasznossá. A kocsmatöltelékek nem csalódnak Irimiásban. Segítségével megváltódnak — de ahelyett, hogy kitörtek volna a körből, számukra az ördögi kör egyértelműen, egyszer és mindenkorra bezárul. A tanulság: „Megváltók és híveik megérdemelték egymást". Krasznahorkai László nemcsak ideális névvel rendelkezik az Íráshoz, hanem ideális tehetséggel is. Ezt bizonyítja az a tény, hogy egy frappáns novellatémát regénnyé volt képes bővíteni a Sátántangóban — anélkül, hogy üresjáratok alkalmazásával unalmassá, vontatottá tette volna. Erre az íróra, gondolom, a továbbiakban sem csak jól csengő neve miatt fogunk emlékezni. Ardamica Ferenc Dr. Nagy Gábor —Lovass Pál: A KÁBÍTÓSZEREK VILÁGA Kábítószer! Az e szó nyomán kibontakozó gondolatfüzért aligha lehetne néhány sorban összefoglalni. A sajtó, a rádió, a televízió jóvoltából szomorú szenzációként értesülhetünk kábítószer-csempészek elfogásáról, a mind nagyobb és nagyobb mennyiségű kábítószer lefoglalásáról. A különböző kábítószerek használatának (alkalmazásának) terjedése — ahogyan ezt a kötet szerzői megfogalmazták — „járvány", amely nem ismer országhatárokat. A kíváncsiság, az ismeretlen „jó" utáni vágy, a „magasabbrendüség" hamis érzésének elérése, sajnos, megteszi a hatását a szocialista országokban is. „Könyvünkben szeretnénk röviden, de mindenki számára közérthetően összefoglalni mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a sokszínű, sokarcú, egyre nagyobb jelentőségű könyörtelen ellenségről, a kábítószerről ismerni kell... tisztában vagyunk azzal is, hogy a kezdetben ártalmatlannak tűnő út felkelti egyesek kíváncsiságát, kipróbálásra izgat. De azt is tudjuk, ha ezeket az információkat nem megbízható forrásból (szakembertől) kapja az érdeklődő, akkor beszerzi máshonnan ..." Nem kell külön is hangsúlyozni, mennyire igazuk van a szerzőknek. Az idejében közölt felvilágosítás tragédiák sorozatát előzheti meg. A hagyományosnak számító kábítószerek mellett a könyv részletesen foglalkozik az ún. pótszerekkel is, s nyomatékosan utal a gyógyszerek és az alkohol közös „élvezetének"; tragikus találkozásának fokozott veszélyeire. Külön fel kell hívni a figyelmet a VI. fejezetre (Kábítószer az ideggyógyász szemével), amelyet dr. Anoty Miklós állított össze, s annak „A pedagógusok döntő tevékenysége" c. írására. A Medicina Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv remélhetőleg teljesíteni fogja a szerzők további célját is.: „Szeretnénk ... azoknak az embereknek a fáradságos munkáját is segíteni, akik a kábítószerek elleni nehéz küzdelmet folytatják, irányítják. Bizonyos, hogy ez a harc sokáig tart, sok nehézséggel jár és még sok áldozatot követel". Puntigán József ,SÖ^ . A *°v KARPATALJAI MAGYAR IRODALOMRÓL Ritkán hallunk a Kárpátontúli terület magyar irodalmi életéről, az ottani magyar írók és költők munkájáról. Pedig már évtizedek óta dolgoznak, fejlődnek, s egyre több irodalmi művel bizonyítják életképességüket. A Magyar Nemzet 175. száma Antológia Ungvárról címmel rövid összefoglalóban vázolja a Kárpátontúli terület magyar íróinak négy évtizedes tevékenységét: „A kárpátaljai magyar irodalom születésnapja jól ismert: 1951. Ebben az esztendőben jelent meg Balia Lászlónak Zengj hangosabban! című verseskötete, melyet hamarosan további kettő követett. Ugyanakkor ő volt az első írónemzedék mindenese, fáradhatatlan irodalom- és kiadványszervezö mind a mai napig. A hetvenes években prózaíróként tűnik ki." A másik kiemelkedő költő Kovács Vilmos volt, aki verseivel már indulása idején nagy feltűnést keltett. Legkiemelkedőbb verseskötete Csillagfénynél címmel jelent meg 1968-ban. Az ott élő magyarság regényét pedig Holnap is élünk címmel irta meg. A nem nagy számú alapozó nemzedék után a XX. kongresszust követően, az ötvenes évek végén jelentkezett nagyobb számban az utánpótlás, amely célul tűzte ki a kárpátaljai magyarság életének feltárását az alkotások tükrében. A nemzedék kiemelkedő tagjai: Balogh Balázs, Csengeri Dezső, Györke Zoltán és Kecskés Béla az irodalmi műfajok tekintetében is változatosságra törekedtek. „A harmadik nemzedék már tört csapásokon ért az irodalmi életbe. Jelentkezését megelőzte az anyanyelvi középiskolai oktatás bevezetése, az ungvári egyetem magyar tanszékének megnyitása, a magyar nyelvű könyvkiadás fellendülése. A Kárpáti Igaz Szó című magyar nyelvű napilap segítségével 1971-ben megalakult a József Attila Irodalmi Stúdió, s a legfiatalabbak itt nevelődtek nemzedékké." Ez idő szerint közel harminc író tevékenykedik a stúdióban és ma már három antológiát adtak ki. A várakozás legszebb reggelén 1972-ben jelent meg, a Szivárványszínben 1977-ben és a Lendület 1982-ben, ezenfelül több verseskötet került a stúdió segítségével a Kárpátontúli terület magyarságának asztalára. S most a Sugaras utakon című antológia hagyta el a nyomdát, ez a gyűjtemény 35 író és költő legjobb műveit tartalmazza. A kötetet Petra Lizanec, Gortvay Erzsébet és Vaszócsik Vera ungvári egyetemi tanárok állították össze, s ők írták azt a rövid áttekintést is, amely az ottani magyar irodalom négy évtizedes fejlődését mutatja be. —dénes— ^ Rossini: A SZEVILLÁI BORBÉLY Gioacchino Rossini — amint a zenetörténetből tudjuk — nehezen adta a fejét a zenetanulásra. Szülei kovácsinasnak adták, mert a rendszeres zenei tanulmányokban hanyagnak bizonyult. Ám az ifjú Rossini a kovácsműhelyben mégis rádöbbent, hogy a művészet sokkal jobban érdekli, mint a kovácsmesterség. Ismét zenei tanulmányokba kezdett, sikert sikerre halmozott, s 24 éves korában alig két hét alatt írta meg „A szevillai borbély"-t, amely meghozta számára a világsikert. Műve tükrözi ugyan a mozarti muzsika hatásait is, de végeredményben mégis eredetisége, gyökeresen olasz hangvétele keltette fel elsősorban a nagyközönség és a szakmai körök érdeklődését. „A szevillai borbéiy"-nak évtizedes hagyományai vannak már a magyar operaszínpadokon. Ez a Rossini-opera kedvenc darabja volt nemcsak a közönségnek, hanem a művet előadó művészeknek is. 1960-ban rádiófelvétel készült a magyar nyelven előadott népszerű operáról. A két felvonásos opera főbb szerepeit a következő művészek énekelték : Réti József (Almaviva), Katona Lajos (Bartolo), László Margit (Rosina), Melis György (Figaro), Székely Mihály (Basilio). A felvétel a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével készült, a karmester Lamberto Gardelli volt. A rádiófelvétel most három hanglemezből álló album alakjában is megjelent a Magyar Rádió és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat közös kiadásában. A kitűnő előadóművészek, a nagyszerű zenekar és a világhírű karmester „csapatmunkája" minden szempontból kitűnő produkciót eredményezett. Melis György bravúros alakítást nyújt, bizonyítva, hogy buffoszerepekben felnőtt a világ legnagyobb operaénekeseihez. Ragyogó teljesítményével hívja fel magára a figyelmet Székely Mihály Basilio szerepében, aki a felvétel idején már három és fél évtizede alakította Basiliót ebben a Rossini-operában. Tudásuk legjavát adják a többiek is, akik egytől egyig mókázva mulattatják a közönséget, miközben teljesítményüket a művészi kimunkáltság, a magasfokú tehetség, a könnyedség és elegancia jellemzi. Sági Tóth Tibor 9
