A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-10 / 41. szám

TUDOMÁNY-TECHNIKA Sokan talán mosolyognak a cim hallatán, mivel kevesen tudják, hogy hazánkban is intenzív kutatás, fejlesztés folyik a robotok és manipulátorok mezőgazdasági alkalmazása terén. Tény, hogy Csehszlovákiában idestova tíz éve foglalkoznak robotkutatással és nap­jainkban már a fejlesztés harmadik szaka­szába értek az ún. intelligens ipari robotok fejezetéhez. Országszerte robotok dolgoznak segítve a termelést. Nemrég alkalmam volt a hazai robotkuta­tás fellegvárában, a Prešovi Fémipari Kutató­­intézetben (VUKOV) személyesen is elbe­szélgetni Milan Damits mérnökkel, a VUKOV tudományos titkárával a nyolcadik ötéves tervidőszak perspektíváiról. Elmondta, hogy a két irányban folyik tovább a kutatás és a fejlesztés: egyrészt a robotok csoportos ki­használása, moduláris rendszerek kiépítése, vagyis cserélhető, variálható gépsorok meg­építése lesz a cél, másrészt a robotok szél­sőséges körülmények között való nem gépi-' pari alkalmazhatóságának a megoldása. Ter­mészetszerűleg a nem gépipari alkalmazás alatt a mezőgazdaság is értendő. KÜLFÖLDI PÉLDÁK A nagyvilágban a robotok mezőgazdasági alkalmazásának már napjainkban is számta­lan példájával találkozhatunk. Néhány évvel ezelőtt a Moszkvai Mezőgazdasági Egyetem megalakult a mezőgazdasági robotok tan­széke. Itt született meg a MAR 1 típusú mobilis autonóm robot modellje, melyet majd sertéshizlaldákban alkalmaznak. A két­karú robot mindössze 75 kg súlyú és nyolc szabadsági fokkal rendelkezik. Memóriája a munkahellyel és a klimatikus feltételekkel kapcsolatos információkat tárol. Önállóan kapcsolódik a vezetékre és a hálózati táp­egységre, valamint az elektronikus adatfel­dolgozókra. A munkavégzés ideje alatt önál­lóan ellenőrzi a környezet változásait és korrekciókat is végez. Eredményesen folynak egy olyan robot elkészítésének a munkálatai, mely már a földeken dolgozna: vetne, kapálna. Olyan érzékelőkkel rendelkezik majd, melyek segít­ségével meg tudja különböztetni a .gyomot a kultúrnövénytől. Főleg a kertészetekben le­hetne alkalmazni. A leningrádi Krilov üzem konstruktőrjei az Összoroszországi Kutatóintézet munkatár­saival már kipróbálták azt a komplexumot, mely traktorok csoportos bevetését tenné lehetővé. A kísérlethez két K 701 -es traktort használtak, melyek egymás után szántottak. Míg az elsőben traktorista ült, a másodikat már kezelőszemélyzet közreműködése nélkül robotokkal irányították. A robot különböző körülmények között is megbízhatóan látta el feladatát. A konstruktőrök egybehangzó vé­leménye szerint ez az automatikus vezérlő­­rendszer hatékony és gazdaságos is. Két ausztrál egyetem szakembereitől szár­mazik a juhnyirást végző robot prototípusa. A berendezés nyíráson kívül a juhok helyzet­rögzítését, a nyert gyapjú osztályozását, szállítását és préselését is elvégezte. Hollandiában működés közben mutatták be az érdeklődőknek azt az elektronikus berendezést, mely gyümölcsök tömeg és szín szerinti osztályozását végezte el. Telje­sítménye 15 tonna óránként. Hazánkban a robotok kutatásának, fejlesz­tésének, gyártásának és alkalmazásának kér­désével a CSKP KB is több ízben foglalkozott már. Úgy határdzott, hogy konkretizálni kell a gépekkel, robotokkal, manipulátorokkal szemben támasztott követelményeket. komplex mechanizálásra és automatizálásra kell törekedni, vagyis a gépek és berendezé­sek magasabb színvonalú generációit kell kifejleszteni. PROBLÉMÁK ÉS KÉRDŐJELEK A robotok széleskörű mezőgazdasági al­kalmazása nem egyértelmű kérdés — talán azért is szorult a múltban háttérbe a gép­iparral és más iparágakkal szemben. Maga a VUKOV sem foglalkozik a szűkebb értelem­ben vett mezőgazdasági robotok kutatásá­val, ezt a Rovinkai Mezőgazdasági-Technikai Kutatóintézet végzi. Lényegében miről is van szó? Figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés relatíve alacsony koncentrációját és idényjellegét, s ez mindjárt kérdésessé teszi a gazdaságos üzemeltetést. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági termékek méretben is, szi­lárdságban is és egyéb tulajdonságokban is különböznek egymástól és ezek a tényezők külsőleg sem befolyásolhatók. Ebből követ­kezik, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott robotok és manipulátorok tekintettel a spe­cifikus körülményekre, szinte egyedi dara­bokként kezelhetők. Nagy hátrány, hogy az ipari termelésben már kipróbált robotok és manipulátorok a mezőgazdasági termelés­ben nem alkalmazhatók. A felsorolt problémák ismeretében el­mondhatjuk, a mezőgazdaságban sokkal na­gyobb követelmények hárulnak az alapkuta­tásra, a kivitelezésre, így eredményesség itt csak a robotkutatás, a konstrukciós kapaci­tások, az anyagi-műszaki bázis minőségi és mennyiségi növekedése mellett mutatkoz­hat. Eltekintve a kutatás által feltárt problé­máktól, a robotok és manipulátorok mező­­gazdasági alkalmazásának is széleskörű táv­latai vannak. A gazdaságos üzemelés kritéri­umát pedig a mikroelektronika gyorsütemű fejlődése oldja (oldhatja) majd meg. A szak­értők szerint főleg a műszaki alapfeltételek kutatására kell összpontosítani. Az érzékelők és perifériális berendezések kutatásának a specifikus körülményekhez kell igazodniuk. Olyan szenzoros rendszerekről van szó, me­lyek fizikai, esetleg kémiai mennyiségeket is mérnek, és ezeknek megfelelően vezérelhet­nék a robotokat. Továbbra is elkerülhetetle­nek az egyedi megoldások, melyek azonban csak kivételes esetekben valósulhatnának meg. JELEN ÉS JÖVÖ A szlovákiai mezőgazdasági robotkutatás központja a már említett rovinkai kutatóinté­zet. Itt Szabó Róbert mérnök vezetése alatt egy tizenöt fős csoport végzi a munkát. Lássuk az elért eredményeket. A kutatás két irányú: Az első: kimondottan mezőgazdasági tech­nológiák robotokkal való felszerelése — mely robotokat a már létező típussorozatok átala­kításával hozhatnának létre — esetleg speci­ális mezőgazdasági robotok létrehozására tett próbálkozások. A második terület a már létező és kipróbált robotgenerációk alkalma­zása a gépészeti technológiákkal rokon me­zőgazdasági gépek gyártása és karbantartá­sa terén. Az első irányzat kutatásának eredménye­iből kitűnik, hogy a paletizáció, a depaletizá­­ció, a ládákkal, dobozokkal történő manipu­láció a mezőgazdasági termékek osztályozá­sa, egalizálása, a gabona minőségi ellenőr­zése, nedvességmérése és egyéb folyamatok elvégzése már a meglévő robotokkal is le­hetséges. Reális feltételei vannak a nagyka­pacitású sertéshizlaldákban, tehénistállók­ban és a mezőn is a speciális érzékelőkkel, vezérlőrendszerrel felszerelt asztronóm ro­botok elterjedésének. A mezőn végzendő munkálatok közül főleg a palántaültetésre, vetésre, kapálásra kell gondolni. A kutatóin­tézetben már elkészült egy tanulmány a Liptovský Mikuláš-i Állami Gazdaság részé­re, ahol a burgonya osztályozását, egalizálá­sát és a számokkal való manipulációt segíti majd robot. Ez a nyolcadik ötéves tervidő­szak első felében valósul meg. A második irányzatra már sokkal több példát tudunk felsorolni. Itt főleg a hegesztő robotokra, generáljavításoknál a szerelést és szétszere­lést végző robotokra, a mosást, festést, fú­jást, zománcozást, alkatrészek felújítását végző robotokra kell gondolni. A gyakorlati megvalósítás szép példája lesz a tőketerebe­­si (Trebišov) traktorállomás királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) üzemrészlegében meg­valósuló automatizált technológiájú munka­hely, ahol a PR-32-E ipari robot végzi majd a PP-67-es öntözőberendezés alkotóeleme­inek és-a PB-5-015-ös hengereknek az ivhe­­gesztését. A hegesztésen kívül robot végzi a munkadarabok rögzítését, azoknak a munka­gépből való kiszedését pedig az RMS-63 és a PMZD-125 manipulátorok segítségével végzi az ember. A robot két hegesztőmun­kást helyettesít és mentesíti az egészségte­len környezettől. Létesítésének költsége 1,85 millió korona, de ez az összeg kb. 20 hónap alatt megtérül. A munkahelyre több perifériális berendezés kerül ki a rovinkai kutatók műhelyéből — így befogó szerkezet, a JOM-60-as manipulátor, atipikus paletták és mások. A másik tipizált munkahely a tengelykap­csolók esztergálására szolgál. A Nové Mesto nad Váhom-i traktorállomáson használják majd az SPC-25SC esztergapadot PR-16P robottal együtt. A munkatermelékenység 35 százalékos növekedését eredményezi majd és két munkást pótol. További példa a PR-16P ipari robottal felszerelt munkahely, mely a verebélyi (Vráb­le) mezőgazdasági gépjavító üzemben a me­zőgazdasági gépek I. és II. egységesített motorsorozatának hengerfuratait és hüvelye­­zését végzi majd. A munkahely a belépő és kilépő ellenőrzést is elvégzi. A nyolcadik ötéves tervidőszakra a kutató­­intézet pontos tervezetet dolgozott ki a robo­tok és manipulátorok mezőgazdaságban tör­ténő alkalmazására. Ebből idézünk: — Továbbra is folytatódik a kutató és feltáró tevékenység a mezőgazdasági nagyipari ter­melés robotizálására — főleg a termékekkel való manipulációra, a raktározásra, a takar­mányozásra, a termésbetakarításra stb. gon­dolva. — Robotokkal felszerelt munkahelyek épül­nek az önfelszedő kocsik alvázának hegesz­tésére és fújására a Nové Mesto nad Vá­hom-i és topoľčanyi traktorállomásokon. — A Banská Bystrica-i traktorállomáson E-512-es és E-516-ôs kombájnok tisztító­­berendezéseinek póthegesztését végzi majd robot. — Ugyancsak robothegesztés bevezetését tervezik a Liptovský Mikuláš-i állami gazda­ságban a rakodógép-kanalak gyártásánál. — A CAS 11 -es tartályok hegesztését szin­tén robotok végzik majd a prešovi gép- és traktorállomáson. — Robottal felszerelt munkahely épül a ga­bonafélékkel való manipuláció megkönnyíté­sére a Slovosivo trnavai üzemében. — Robotokkal felszerelt munkahelyek épül­nek a motorok javításának megsegítésére a verebélyi mezőgazdasági gépjavító üzem­ben. Az említettekből a Banská Bystrica-i és a Liptovský Mikuláš-i, valamint a két munka­hely Verebélyen 1989 végéig kezdi meg az üzemelést. A többi munkahely a tervek sze­rint az 1990-es és 1991-es években áll majd a termelés szolgálatába. POLGÁRI LÁSZLÓ 16

Next

/
Thumbnails
Contents