A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-10 / 41. szám

ONNAN HAII/DTTUK-OLmSTUK-LATTUK Gyorsított ütemben épülnek az anya- és gyermek-egészségügyi intézmények Észtországban. Az utóbbi időben több szülészeti, nőgyógyászati és csecsemő­gondozó osztályt adtak át rendeltetésé­nek. A kommunista szombatokból be­folyt összegekből építették fel a köztár­saság legnagyobb városi gyermekkórhá­zát Tallinnban (a képen). Nagy esemény történt Omszk városá­nak kulturális életében: orgona-hang­versenytermet avattak. A terem a híres orosz építész, Vaszilij Petrovics Sztaszov terve szerint épült kozák Nyikolszkij székesegyház újonnan restaurált épüle­tében kapott helyet. A hangszert cseh­szlovák szakemberek készítették és állí­tották fel a kitűnő akusztikájú terem-Orosz Tea névvel ajándéktárgy-soroza­tot hozott forgalomba a moszkvai Mű­vészi Fémáru Gyár. A régi szamovárok­nak és teáskannáknak ezek a miniatűr másolatai a legapróbb részletekig köve­tik a régi mesterek múzeumokban őr­zött híres munkáit. A kis szamovárokat bronzból és karéliai jáspisból készítik. Buga László: ORVOSNAPLÓMAT MÉG MINDIG ÍROM Buga doktort mindenki jól ismeri, hiszen annyiszor szerepelt a rádióban, televízióban, a Szabad Földben, Szabad Földművesben és más lapokban. Hangvétete könnyed, tréfás, mindig kisördögök leskelődnek orvosi üze­neteiből. Nem csoda hát, hogy hamar nép­szerűvé vált mind Magyarországon, mind a hazai magyar lakosság körében. A szlovákiai magyar társadalom többé-kévésbé a magá­énak vallja Buga doktort, hiszen itt született. Nemzedékek derültek-okultak orvosi üzene­teit hallgatván, olvasván, mert optimizmusát át tudta plántálni olvasóiba s talán monda­nunk sem kell, hogy az a jó orvos, aki derűjével is gyógyítani tud, hiszen a derű fél egészség. Mig élek, nem felejtem el egyik frappáns megállapítását. Valaki azt kérdezte tőle, amolyan fogfájós egyén: van-e huzat? Buga doktor ezt válaszolta: Húszévesnek nincs, hatvanévesnek — van. Buga László évekkel előtte megjelent Or­vosnaplóm című könyve, amely általános si­kert aratott. Sikerén fölbuzdulva megírta a könyv folytatását: Orvosnaplómat még min­dig írom címmel, amelyet a Medicina Könyv­kiadó jelentetett meg. A könyv anyaga sok­színű és elegyes. Természetesen nem az irodalmárok és az irodalmat kedvelő olvasók részére készült, hanem azok számára akik ismerik és szeretik Buga doktort, akik szóra­kozni kívánnak a bölcs és csavaros eszű, az anekdotázásból ki nem fogyó orvos írásain. Ebben nincs is hiba. Hiszen találunk a könyv­ben naplórészleteket, derűs orvosi üzenete­ket, orvosi tanácsokat, visszaemlékezéseket a gyermek- és ifjúkorra, akadnak bőven tré­fás történetek, fejezetek a kávé és tea törté­netéből, szó esik az öregségről és annak elviseléséről, a higiéniáról, az italozás kárá­ról, de még korunk divatos kérdéséről, a szexről is. Buga László könyve szórakoztatóan tanít és tanácsol, hogyan éljünk és hogyan visel­kedjünk egészségünk megóvása érdekében. Szavaiból kiérződik a határtalan emberszere­tet s az a bölcsesség, amely velejárója a sokat tapasztalt embernek-orvosnak. Aki elolvassa a könyvet, sok-sok derűs pillanat részévé válik.-dénes-Füst Milán: SZEXUÁL-LÉLEKTANI ELMÉLKEDÉSEK A „Szexuál-lélektani elmélkedések" Füst Mi­lán legeslegutolsó műve. Hallván a világban végbement szexuális forradalmakról, vala­mint tudván arról, hogy a szex-témában alig van már tabu, csak egyet nem értek: hol volt eddig is, miért késett? Miért nem olvashat­tuk már előbb? Hiszen ez az esszé még a hatvanas évek elején született! No de mit játszom meg itt a naivat, mintha nem tudnám, hogy a műveknek, épp úgy, mint az embereknek, megvan a maguk sor­sa?! Füst Milán könyve annál érdekesebb, hogy szépíró irta. Igazan, emberi hangon, érthető­en szól hozzánk. Mégsem nélkülözi a szak­szerűséget. Jól érezni, érzékelni mögötte ötvennégy év beható tapasztalatait. Bár a lélektani dokumentumok, az író fel­jegyzései az ostrom során elpusztultak, az alkotónak még nincs szüksége rá, hogy sok száz esettel bizonyítson. Akár a tudomány, akár az ösztönösség oldaláról vizsgálom mondanivalóját, érzem, s lelkem mélyén, minek is tagadnám, tudom is! — hogy egyik legerősebb démonunkról — a szexualitásról írott bölcs müve telitalálat. Talán csak az onáníát — e szükséges rosszat — taglaló fejezetekben támadt volna kedvem némi vitába szállni vele — és a sűrűn előforduló „önfertőzés"-szót kerültem volna el. Persze, ezek csak apró, eltörpülő szépség­hibák, s Füst Milán egyéb, nagyszerű megál­lapításai bőven kárpótolnak értük. Azoknak, akik szívesen megkövezték vol­na, amiért „kényes" és „csúnya" témához nyúlt, mindjárt könyve elején felteszi a kér­dést: „... hogyan lehet az indulat, amelynek minden ember a létét köszönheti csúnya?" Füst Milántól „semmi sem idegen, ami emberi". Füst Milán „Szexuál-lélektani elmélkedé­sei" okos, szuggesztiv könyv. Mindkét nem minden korosztályához beszél, feltérképez­vén legfontosabb szexuális problémái(n)kat. Az író nem hiába választotta mottójául Goe­the szavait: „Nem azért írok, hogy nektek tessem, — tanulnotok kéne valamit." Tanuljunk, okuljunk hát belőle! És örüljünk, hogy a Helikon Kiadó előbányászta, s „a müvet Füst Milán eredeti kéziratának nyo­mán — annak helyesírási és egyéb stiláris sajátságait megőrizve" — közreadta. Ardamica Ferenc & ANDREJ KUCHARSKÝ PROFILLEMEZE Az ötvenes éveiben járó lágy hangú tenoris­ta, Andrej Kucharský napjainkban kétségte­lenül a szlovák operaszínpad egyik legna­gyobb csillaga. Sokoldalú művész, aki az olasz és az orosz romantikus és verisztikus művek előadásában egyformán kiválót pro­dukál. Az új Opus-lemez ezt a kiváló tenoris­tát kivánja bemutatni. A lemez 13 áriát tartalmaz: hatot a 19. századi orosz nemzeti operákból és hetet az olasz opera fénykorá­ból Verditől Puccini-ig. A kiváló művész lágy lírai tenorja elsősorban a magas fekvésű pozíciókban érvényesül. Ezért nyújt kiváló teljesítményt például az indiai kupec áriájá­ban Rimszkij-Korszakov „Szadko" cimü ope­rájában. De az a kitűnő lírai tenor nagyszerű­en érvényesült Csajkovszkij „Jevgenyij Onye­­gin" című operája egyik remek áriájának előadásában is. Biztos intonáció, kifejező előadásmód és a szép orosz és olasz kiejtés jellemzi Kucharský interpretációját ezekben a szerepekben. A mélyebb fekvésű áriákban, mint például Csajkovszkij Pikk dámájának Hermanjában, vagy Puccini Tosca-jának Ca­­varadossijában nem érvényesül kellő módon Kucharský lírai tenorja, s éppen e két ária viszonylag gyengébb színvonalú előadása ta­núsítja, hogy Kucharský elsősorban a magas hangfekvésű áriákban képes maradéktalanul megcsillogtatni tehetségét. A tizenhárom ária meghallgatása után azonban az összbenyomás nagyon jó. Ha Andrej Kucharský nem is tartozik a világ tenoristáinak élvonalához, számos esetben megközelíti azok egyedülálló tehetségét, s az a benyomásunk, hogy ahol ma még nem nyújtja a tőle elvárható teljesítményt, ott képes a javításra, az újításra, a fejlődésre. Talán a lemez nyújtotta összbenyomásunk is minden kifogástól mentes lenne, ha kicsit jobb dramaturgiával úgy állították volna ösz­­sze a lemezt, hogy rajta elsősorban a magas fekvésű dallamok kapjanak helyet. A lemezen felhangzó áriák a Bratislavai Rádió Szimfonikus Zenekarának, a Brnoi Ál­lami Opera Zenekarának és a Brnoi Állami Opera Kórusának kíséretével hangzanak el. Sági Tóth Tibor JOGTÖRTÉNETI SZEMLE A közelmúltban új kiadvánnyal gyarapodott a magyarországi folyóiratkiadás. A budapesti EĽTE Jogtörténeti Tanszéke a Jogtörténeti Szemle megindításával hiányt kívánt pótolni, mivel eddig a magyar jogtörténészeknek-ku­­tatóknak az időszakonként megjelenő Jog­­történeti Értekezéseket leszámítva nem je­lent meg népszerű kiadványa. Mint ahogy a Beköszöntő mondja: „Oldalainkon a régmúlt századok hőseinek, a köznapok embereinek cselekedetei elevenednek majd meg; politi­kusok, jogalkotók és jogalkalmazók életének, munkásságának rajzával gazdagodhat az ol­vasó. Múltunk jobb és több oldalú megisme­rését kívánva, a modernizáló Magyarország jogfejlődését, politikai rendszerének egyre összetettebb szerkezetét is behatóbban óhajtjuk bemutatni, közérthetően, sokaknak szólóan, népünk önismeretének gazdagítá­sát szolgálva." Ezután ízelítőül nézzük, mit kínál a lap az olvasóknak: A parlamentarizmus kezdetei Magyarhonban c. tanulmányból megtudhat­juk, hogy pl. Eötvös a forradalom előtt a népképviseletet a városok képviseletével azonosította, viszont az 1848-as választások eredményeként a képviselők 74 %-a birto­kos nemes volt, míg 14 %-ot tett ki a városi polgárság képviselőinek száma. A magyar választójogi rendszer 1848-ban a franciát, angolt és belgát is összevetve haladó volt. A Hunyadi László kivégzése c. írás bizonyítja, hogy a Hunyadi-párt tervezte Ciliéi meggyil­kolását. A káromkodás a XVII—XVIII. sz. büntető jogszabályaiban, c. tanulmány igen meglepő adatokkal szolgál. Megtudhatjuk, hogy a ká­romkodás Mohács óta terjedt el Magyaror­szágon. A Habsburg országrészi, csakúgy mint az erdélyi fejedelmi törvények az isten­­káromlást a legsúlyosabb bűnténynek tartot­ták, melyért halál járt. II. Rákóczi Ferenc Edictum Universaleja (1707) — amelyről elmondhatjuk, hogy a szabadságharc kato­nai büntető törvénykönyve volt — igen nagy terjedelemben foglalkozik káromkodás elleni rendszabályokkal. A Társasági élet c. rovatban hírt kapunk pl. a Jogtörténeti Baráti Kör megalakulásáról; az Egyetemi Levéltári Nap címszó az 1948 őszén lezajlott figyelemre méltó tanácskozá­sáról számol be. Nagyon tömören ennyit az induló szép kiállítású lapról, melyet korabeli képek is gazdagítanak. Zilizi Tihamér 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents