A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-10 / 41. szám

felelő a legjobb futók számára; az idény mögöttük van, s ilyen nehéz terepen nem számíthatnak csúcsteljesítményre. De szerencsére eddig még semmi sem változott. Október első vasárnapján startolt a 56. Nemzetközi Békemaraton több mint ezer futója és futónöje. A világ minden tájáról érkeztek résztve­vők. Kelet-Szlovákia metropolisa üdvö­zölhette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit, akik közül az utóbbi években szinte mindig kikerült legalább egy dobogós helyezett, csak­úgy, mint Skandinávia, Magyarország, Lengyelország képviselői közül. Rend­szeresen jó futókat küld az angol atléti­kai szövetség és a Szovjetunió is. Október első vasárnapja Kassán min­dig ünnep. Korábban kerül az asztalra a vasárnapi ebéd, hogy délután a család apraja-nagyja mehessen az utcára, buzdítani a békeóhajtás e nem szokvá­nyos kifejezési módjának képviselőit. Minden győztest, mert Kassán minden­kit győztesként ünnepelnek, aki négy óra alatt lefutja a 42 195 méteres tá­vot. F. RAKOVSKÝ A szerző felvételei TÖRETLEN AKARATUL Palást (Plášťovce), augusztus eleje. Rekkenő a hőség, levél sem rezdül. A tűző nap majd hogy nem lyukat éget az ember hátán. Dimbes-dombos a táj: emelkedők, lejtők, völgyek, legelők s redök, ameddig a szem ellát. Még a laikus is nyomban megállapíthatja, hogy ezen a vidéken bizony elég mos­tohák a körülmények, s nem lehet köny­­nyü gazdálkodni. A múltban meg egye­nesen nyomorgott az itt élő emberek többsége. Azóta persze nagyot válto­zott a világ errefelé is. Évekkel ezelőtt öt szövetkezet egye­sült: Alsó-, Közép- és Felsőtúr (Túrov­­ce), Ipolyfödémes (Ipeľské Úlany) és Pálást (Plášťovce). A 4 500 hektáros mezőgazdasági területnek az egyne­gyede 500 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, s csupa kő. így a terméseredmények sem lehetnek azo­nosak a Garam mentén vagy a Csalló­közben elért' eredményekkel. A hivatalosan megállapított érték­­rendszer szerint ha például a Garam menti termőtalaj minőségét 100 száza­léknak vesszük, az ittenié csak 70 szá­zalékos. Vagyis: ha az egyik vidéken 6 tonnás az átlagtermés, itt 4,2 tonnásat kell elérni. Ezzel szemben az 1985-ös gazdasági évben 5,1 tonnás átlagter­mést értek el Paláston, vagyis 124 szá­zalékra teljesítették a gabonatermelés tervét. De hogyan? Hojčka Pál, a szövetkezet elnöke, hi­gany mozgású, mindig határozottan és következetesen intézkedő ember, a kö­vetkezőket mondta: — Kissé összetett és bonyolult a kér­désre adandó válasz ... Egyrészt: az itt élő emberek nem tehetnek arról, hogy ezen a vidéken születtek. Másrészt pe­dig az sem vethető a szemükre, ha olyan színvonalon szeretnének és akar­nak élni, mint ahogyan a gazdagon termő vidékeken élnek az emberek . .. Mi ebből a természetes és egyszerűnek látszó igényből indultunk ki, amikor összedugtuk a fejünket és elgondolkoz­tunk azon, miként lehetne kielégíteni a jogos igényeket, mit lehetne és kellene tenni, hogy a dolgozóink is, meg a társadalmunk is jól járjon. Hosszú vajú­dás és mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy melléküzemágat létesítünk. Az el­határozást tett követte. Hogy nehéz volt-e vagy sem, az most mellékes ... 1976-ban megkezdték a liánvágó bárdok gyártását. 1982-ben már 220 ezer darabot exportáltak. Az volt a csúcs. Azóta állandóan csökken a gyár­tás mennyisége, ma már csak 60 ezer darabot gyártanak évente, pedig a gyártás megkezdése óta napjainkig 40 millió deviza korona folyt be az állam­kasszába (ebből 550 ezer deviza koro­nát kapott vissza a szövetkezet fejlesz­tésre). Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: ha ez a helyzet, miért csökken a gyártás, talán nincs iránta érdeklődés a külpiacokon? Gyenes István ágazatvezeto, Hudec Pal gé­pészmérnök, fögépesítö és Jočka Pál elnök a 300 méterre ellövő csodabogár fölött elmélke­dik Nagy Hona és Karvai Irén a viaszos len vászon ponyvát varr ja — Ellenkezőleg — feleli Hojčka Pál kissé kesernyésen. — Például egy oszt­rák cég többszázezres tételt is átvenne. Cserébe kész, kidolgozott technológiát adna át gépi berendezésekkel együtt, amivel korszerűsíthetnénk a növény- és az állattenyésztésünket. — Hát akkor miért nem valósulhat meg az üzletkötés? — Egyszerűen azért — jegyzi meg az elnök —, mert egy kormányrendelet értelmében a liánvágó értékesítése a MERKÚRIA Külkereskedelmi Vállalat reszortjába tartozik, s csakis a MERKÚ­RIA köthet üzletet külföldi cégekkel. Nekünk meg van kötve a kezünk, telje­sen kiszolgáltatottak vagyunk. — Enyhén szólva ez ésszerűtlen ... Hogyan lehetne változtatni ezen az ál­datlan helyzeten? — Kimondom, amit gondolok: mó­dosítani kellene a rendeletet, miszerint nagyobb önállóságot kapnának a hoz­zánk hasonló üzemek. Következtében felgyorsulna a gyártás és az üzletkötés, nagyobb lehetne a nyereség, ami által gazdagodna az egyén is, meg a társa­dalom is. 1977—78-ban kezdte meg termelé­sét Alsótúron a „Kapagyár", melyben mezőgazdasági gépalkatrészeket és ki­egészítő eszközöket gyártanak. A két­­müszakos munkahelyen 60—70 em­bert foglalkoztatnak. A gyártás folya­matos, évente 2 ezer tonna acélt dol­goznak fel. Minden nehézség ellenére — evés közben jön meg az étvágy —, tavaly sikerült nagyszerű üzletet kötni a Sun­dermann NSZK-beli céggel a POLNO­­PO-n keresztül. Az üzlet lényege az, hogy a szövetkezet az erdészettől felvá­sárolja a tölgyfadeszkát, amiből félkész parkettát gyárt, s azt exportálja. A fel­dolgozó gépet a nyugatnémet cég szál­lította és állította munkába — teljesen ingyen. Azonkívül hároméves bérleti szerződést kötöttek, s a szerződés le­járta után a gép a szövetkezet tulajdo­nában marad. Ennek az üzletnek az az óriási előnye, hogy a megszerzett deviza 80 százalé­káért a szövetkezet minőségi gépeket és kitűnő vegyszereket vásárolhat. így juthattak hozzá 115 ezer deviza koro­náért egy LECO típusú, amerikai gyárt­mányú permetezőgéphez (talán négy darab van Szlovákiában), amely 300 méter távolságra „lövi el" a permetező szert, s csak két ember meg egy köny­­nyü, terepjáró autó kell hozzá. Nagy előnye még az is, hogy éjszaka is lehet vele permetezni. A napi teljesítménye annyi, mint egy repülőgépé, csakhogy a repülőgéphez 9 tagú kiszolgáló sze­mélyzet, plusz technika kell. Továbbá így vásárolhattak GLEAN gyomirtó vegyszert, amelynek kilója kb. 12 ezer deviza korona, de biztos a hatékonysága, s környezetvédelmi szempontból is nagyszerű anyag. Főleg a búza gyomirtására alkalmas. Ősszel 16—18, tavasszal 7—8 gramm kell belőle hektáronként. És még mindig nincs vége a kezde­ményezőkészségnek és kedvnek: ez év márciusában kezdték gyártani és ruk­koltak ki a piacra egy új termékkel: teherkocsira szerelhető, vasvázas pony­­vatakaróval. Egyetlen mozdulatra har­­monikaszerüen összecsukódik, s máris szabad a rakfelület. Ömlesztett anya­gok — gabona, műtrágya, mész, ce­ment, stb. — szállításakor felbecsülhe­tetlen szolgálatot tesz. Az AGROZET 180 darabot rendelt meg — 5 500 korona az ára. Az idén 1 000 darabot tudnak legyártani, ami pedig a jövő évet illeti: 10ha-nyi viaszos lenvásznat dol­goznak fel. — Vannak fiatal szakembereink, aki­ket fűt a becsvágy, s be akarják bizonyí­tani, hogy mostoha körülmények között is lehet eredményesen gazdálkodni — veti közbe Gyenes István, a palásti melléküzemág vezetője. — Jó a gépparkunk is — mondja az elnök —, hiszen telente 30—40 embe­rünk dolgozik a martini gépgyárban, ahol aztán előnyben részesítenek ben­nünket, s könnyebben hozzájutunk kor­szerű gépekhez .. . Hát így néz ki a mi kis gazdaságunk dióhéjban, így peres­kedünk a mostoha körülményekkel. A 104 milliós évi produkciónkból a mel­léküzemágra 40 millió esik ...Havannak is akadályok, áthidaljuk, nem szegi ked­vünket, mert az itt élő emberek is jól szeretnének és akarnak is élni... LOVICSEK BÉLA A szerző felvételei 5

Next

/
Thumbnails
Contents