A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-10 / 41. szám
felelő a legjobb futók számára; az idény mögöttük van, s ilyen nehéz terepen nem számíthatnak csúcsteljesítményre. De szerencsére eddig még semmi sem változott. Október első vasárnapján startolt a 56. Nemzetközi Békemaraton több mint ezer futója és futónöje. A világ minden tájáról érkeztek résztvevők. Kelet-Szlovákia metropolisa üdvözölhette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselőit, akik közül az utóbbi években szinte mindig kikerült legalább egy dobogós helyezett, csakúgy, mint Skandinávia, Magyarország, Lengyelország képviselői közül. Rendszeresen jó futókat küld az angol atlétikai szövetség és a Szovjetunió is. Október első vasárnapja Kassán mindig ünnep. Korábban kerül az asztalra a vasárnapi ebéd, hogy délután a család apraja-nagyja mehessen az utcára, buzdítani a békeóhajtás e nem szokványos kifejezési módjának képviselőit. Minden győztest, mert Kassán mindenkit győztesként ünnepelnek, aki négy óra alatt lefutja a 42 195 méteres távot. F. RAKOVSKÝ A szerző felvételei TÖRETLEN AKARATUL Palást (Plášťovce), augusztus eleje. Rekkenő a hőség, levél sem rezdül. A tűző nap majd hogy nem lyukat éget az ember hátán. Dimbes-dombos a táj: emelkedők, lejtők, völgyek, legelők s redök, ameddig a szem ellát. Még a laikus is nyomban megállapíthatja, hogy ezen a vidéken bizony elég mostohák a körülmények, s nem lehet könynyü gazdálkodni. A múltban meg egyenesen nyomorgott az itt élő emberek többsége. Azóta persze nagyot változott a világ errefelé is. Évekkel ezelőtt öt szövetkezet egyesült: Alsó-, Közép- és Felsőtúr (Túrovce), Ipolyfödémes (Ipeľské Úlany) és Pálást (Plášťovce). A 4 500 hektáros mezőgazdasági területnek az egynegyede 500 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, s csupa kő. így a terméseredmények sem lehetnek azonosak a Garam mentén vagy a Csallóközben elért' eredményekkel. A hivatalosan megállapított értékrendszer szerint ha például a Garam menti termőtalaj minőségét 100 százaléknak vesszük, az ittenié csak 70 százalékos. Vagyis: ha az egyik vidéken 6 tonnás az átlagtermés, itt 4,2 tonnásat kell elérni. Ezzel szemben az 1985-ös gazdasági évben 5,1 tonnás átlagtermést értek el Paláston, vagyis 124 százalékra teljesítették a gabonatermelés tervét. De hogyan? Hojčka Pál, a szövetkezet elnöke, higany mozgású, mindig határozottan és következetesen intézkedő ember, a következőket mondta: — Kissé összetett és bonyolult a kérdésre adandó válasz ... Egyrészt: az itt élő emberek nem tehetnek arról, hogy ezen a vidéken születtek. Másrészt pedig az sem vethető a szemükre, ha olyan színvonalon szeretnének és akarnak élni, mint ahogyan a gazdagon termő vidékeken élnek az emberek . .. Mi ebből a természetes és egyszerűnek látszó igényből indultunk ki, amikor összedugtuk a fejünket és elgondolkoztunk azon, miként lehetne kielégíteni a jogos igényeket, mit lehetne és kellene tenni, hogy a dolgozóink is, meg a társadalmunk is jól járjon. Hosszú vajúdás és mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy melléküzemágat létesítünk. Az elhatározást tett követte. Hogy nehéz volt-e vagy sem, az most mellékes ... 1976-ban megkezdték a liánvágó bárdok gyártását. 1982-ben már 220 ezer darabot exportáltak. Az volt a csúcs. Azóta állandóan csökken a gyártás mennyisége, ma már csak 60 ezer darabot gyártanak évente, pedig a gyártás megkezdése óta napjainkig 40 millió deviza korona folyt be az államkasszába (ebből 550 ezer deviza koronát kapott vissza a szövetkezet fejlesztésre). Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: ha ez a helyzet, miért csökken a gyártás, talán nincs iránta érdeklődés a külpiacokon? Gyenes István ágazatvezeto, Hudec Pal gépészmérnök, fögépesítö és Jočka Pál elnök a 300 méterre ellövő csodabogár fölött elmélkedik Nagy Hona és Karvai Irén a viaszos len vászon ponyvát varr ja — Ellenkezőleg — feleli Hojčka Pál kissé kesernyésen. — Például egy osztrák cég többszázezres tételt is átvenne. Cserébe kész, kidolgozott technológiát adna át gépi berendezésekkel együtt, amivel korszerűsíthetnénk a növény- és az állattenyésztésünket. — Hát akkor miért nem valósulhat meg az üzletkötés? — Egyszerűen azért — jegyzi meg az elnök —, mert egy kormányrendelet értelmében a liánvágó értékesítése a MERKÚRIA Külkereskedelmi Vállalat reszortjába tartozik, s csakis a MERKÚRIA köthet üzletet külföldi cégekkel. Nekünk meg van kötve a kezünk, teljesen kiszolgáltatottak vagyunk. — Enyhén szólva ez ésszerűtlen ... Hogyan lehetne változtatni ezen az áldatlan helyzeten? — Kimondom, amit gondolok: módosítani kellene a rendeletet, miszerint nagyobb önállóságot kapnának a hozzánk hasonló üzemek. Következtében felgyorsulna a gyártás és az üzletkötés, nagyobb lehetne a nyereség, ami által gazdagodna az egyén is, meg a társadalom is. 1977—78-ban kezdte meg termelését Alsótúron a „Kapagyár", melyben mezőgazdasági gépalkatrészeket és kiegészítő eszközöket gyártanak. A kétmüszakos munkahelyen 60—70 embert foglalkoztatnak. A gyártás folyamatos, évente 2 ezer tonna acélt dolgoznak fel. Minden nehézség ellenére — evés közben jön meg az étvágy —, tavaly sikerült nagyszerű üzletet kötni a Sundermann NSZK-beli céggel a POLNOPO-n keresztül. Az üzlet lényege az, hogy a szövetkezet az erdészettől felvásárolja a tölgyfadeszkát, amiből félkész parkettát gyárt, s azt exportálja. A feldolgozó gépet a nyugatnémet cég szállította és állította munkába — teljesen ingyen. Azonkívül hároméves bérleti szerződést kötöttek, s a szerződés lejárta után a gép a szövetkezet tulajdonában marad. Ennek az üzletnek az az óriási előnye, hogy a megszerzett deviza 80 százalékáért a szövetkezet minőségi gépeket és kitűnő vegyszereket vásárolhat. így juthattak hozzá 115 ezer deviza koronáért egy LECO típusú, amerikai gyártmányú permetezőgéphez (talán négy darab van Szlovákiában), amely 300 méter távolságra „lövi el" a permetező szert, s csak két ember meg egy könynyü, terepjáró autó kell hozzá. Nagy előnye még az is, hogy éjszaka is lehet vele permetezni. A napi teljesítménye annyi, mint egy repülőgépé, csakhogy a repülőgéphez 9 tagú kiszolgáló személyzet, plusz technika kell. Továbbá így vásárolhattak GLEAN gyomirtó vegyszert, amelynek kilója kb. 12 ezer deviza korona, de biztos a hatékonysága, s környezetvédelmi szempontból is nagyszerű anyag. Főleg a búza gyomirtására alkalmas. Ősszel 16—18, tavasszal 7—8 gramm kell belőle hektáronként. És még mindig nincs vége a kezdeményezőkészségnek és kedvnek: ez év márciusában kezdték gyártani és rukkoltak ki a piacra egy új termékkel: teherkocsira szerelhető, vasvázas ponyvatakaróval. Egyetlen mozdulatra harmonikaszerüen összecsukódik, s máris szabad a rakfelület. Ömlesztett anyagok — gabona, műtrágya, mész, cement, stb. — szállításakor felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Az AGROZET 180 darabot rendelt meg — 5 500 korona az ára. Az idén 1 000 darabot tudnak legyártani, ami pedig a jövő évet illeti: 10ha-nyi viaszos lenvásznat dolgoznak fel. — Vannak fiatal szakembereink, akiket fűt a becsvágy, s be akarják bizonyítani, hogy mostoha körülmények között is lehet eredményesen gazdálkodni — veti közbe Gyenes István, a palásti melléküzemág vezetője. — Jó a gépparkunk is — mondja az elnök —, hiszen telente 30—40 emberünk dolgozik a martini gépgyárban, ahol aztán előnyben részesítenek bennünket, s könnyebben hozzájutunk korszerű gépekhez .. . Hát így néz ki a mi kis gazdaságunk dióhéjban, így pereskedünk a mostoha körülményekkel. A 104 milliós évi produkciónkból a melléküzemágra 40 millió esik ...Havannak is akadályok, áthidaljuk, nem szegi kedvünket, mert az itt élő emberek is jól szeretnének és akarnak is élni... LOVICSEK BÉLA A szerző felvételei 5
