A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-11 / 28. szám
EMBERKÖZPONTÚ KORMÁNYPROGRAM Alkotmányunkkal összhangban az új kormány a következő ötesztendös időszakra kidolgozta programját és jóváhagyás végett előterjesztette azt a Szövetségi Gyűlésnek. A kormányprogramot úgy fogalmazták meg, hogy következetesen szavatolja a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítését. A program vezérfonala — mint az Ľubomír Štrougal elvtárs miniszterelnök beszámolójából kitűnik — a dolgozó ember boldogulásának ügye. „A szocializmusnak nincs és nem is lehet magasabb rendű célja az ember személyisége teljes és sokoldalú fejlesztésénél, valamint megelégedett élete előfeltételeinek tökéletesítésénél" — mondotta már a bevezetőben Štrougal elvtárs. Persze nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy a további szociális intézkedések terjedelme a 8. ötéves terv feladatai teljesítésének eredményeitől függ. A gazdasági feladatok közismerten nem könnyűek. Már nemegyszer elhangzott, hogy gazdaságunk teljesítőképessége és hatékonysága mércéinek olyanoknak kell lenniük, mint amilyenekhez a világ legfejlettebb gyártói igazodnak. Teljesítőképességünk és hatékonyságunk próbaköve a világpiac, ahol értékelik ezt a teljesítőképességet és hatékonyságot. Azt is elmondotta a miniszterelnök, hogy intenzíven elő kell készíteni mindazt, ami szükséges a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere átfogó és következetes minőségi átépitéséhez. A kormány gazdasági fejlődése legfontosabb mércéi egyikének tekinti a belpiac és a különféle szolgáltatások működésének minőségét. A kormányprogram leszögezi, hogy az emberek gyakran mutatnak rá az ellátás hiányosságaira, bizonyos árucikk vagy szolgáltatás felesleges és nemegyszer mesterségesen előidézett hiányára-, a pult alóli eladásra, a szolgáltatások és az igazgatás dolgozói részéről a fogyasztók zaklatásának különféle formáira. A komány kijelenti, hogy a lehető legnagyobb igyekezetei fejti ki ezeknek a jelenségeknek a száműzésére. Ezzel kapcsolatban Štrougal elvtárs ezt mondotta: „Tudjuk, hogy az emberek szervező és irányító készségünket gyakran éppen aszerint ítélik meg, hogy a szocialista intézmények miként biztosítják számukra az alapvető árucikkek zavartalan vásárlását, a megbízható közlekedést, a jó minőségű, rugalmas és könnyen elérhető fizetett, illetve térítésmentes szolgáltatásokat". Külpolitikai részében a kormányprogram hitet tesz a békepolitika elvei mellett. Valamennyien tudatában vagyunk — mondotta miniszterelnökünk — milyen bonyolult és veszélyes korban élünk. A fegyverkezés folytatása azzal fenyeget, hogy a világűr is hadszíntérré válik. A kormány úgy véli, hogy a Szovjetunió és szocialista szövetségesei teljesen világosan, érthetően mutatják a reális és járható utat a minél alacsonyabb szintű katonai egyensúly felé. Ugyanakkor ez a politika a világ népeinek lehetővé teszi, hogy meggyőződjenek arról, ki akar háborút és ki akarja a békét. A programnyilatkozat befejező része foglalkozik a kormány munkastílusával, kilátásba helyezi, hogy csökkenti a gazdasági folyamatokba történő adminisztratív beavatkozások részarányát, s ehelyett elmélyíti az elemző és döntéshozatali tevékenységet.-SVISSZAPIILMJTO ■■■■■■ JUNIUS '86 Rendkívüli ülést tartott Prágában a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége. Jelen volt Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök-helyettes, aki tá-SZERDA 18 jékoztatta a jelenlevőket a szövetségi kormány következő ötéves időszakra szóló programnyilatkozata tervezetéről. Genfben a nukleáris és az űrfegyverekröl szóló szovjet—amerikai tárgyalásokon ülést tartott a kö-CSÜTÖRTÖK 19 zepes hatótávolságú nukleáris rakétákkal foglalkozó munkacsoport. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter a prágai Öernín-palotában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. Szívélyes, baráti légkörben át-PÉNTEK 20 tekintették a kölcsönös együttműködés néhány kérdését és a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit. Bratislavában a Művelődési és Pihenöpark kiállítási pavilonjaiban immár 18 alkalommal nyílt meg a nemzetközi vegyipari vásár, amely egy hétre Szlovákia fővárosát a vegyipar fővárosává avatja. A kiállítás célja, hogy a hazai vegyipar megmérettessen nemzet-SZOMBAT 21 közi szinten is, és lehetőleg minden területen Az ünnepi megnyitón részt vett a csehszlovák kor mány küldöttsége Peter Colotkának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a szlovák kormány elnöke- ' nek vezetésével. A Mongol Népköztársaságban megtartották a Nagy Népi Húréiba történő választásokat. A választási helyiségeket reggel hat-VASARNAP 22 kor nyitották meg, s a szavazás 24 órakor ért véget. Az eredményeket később teszik közzé. A közép-amerikai válság és a fejlődő országok nagyfokú külföldi eladósodása állt a figyelem központjában a Szocialista Internaci-HÉTFŐ 23 onálé XVII. kongresszusán, amelyet a perui fővárosban tartottak meg. A szovjet kulturális front időszerű feladatairól és az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak megvalósításában való részvétel-KEDD 24 röl kezdett tanácskozást Moszkvában a szovjet írók Vili. kongresszusának 600 delegátusa. Jumus 24-en Pragaban megtartották a Szövetségi Gyűlés kamaráinak, a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 2. együttes ülését. A napirenden a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya programnyilatkozatának megvitatása szerepelt. Felvételünkön: Gustáv Husák, Ľubomír Štrougal és Vasil Bil ak elvtársak, az elnökség tagjai láthatók. HÉTVÉGI LEVÉL Négy ablakom közül három kéményekre, tűzfalakra néz, ezért a látvány nem éppen elragadó. Ám ha a negyedik ablakon kinézek, igazán nem panaszkodhatom a kilátásra. Szemben velem a város egyik legszebb, műemlék-értékű neoreneszánsz lakóháza áll, nemrégen táblát is kapott. Nem különösebben díszes az épület, de épp a mértéktartó díszítés, a pompás arányok avatják a stílus, a jó ízlés, a jól elvégzett mestermunkák példájává e házat. Lakói minden bizonnyal jól érzik magukat benne. Közvetlenül mellette egy egészen új lakóház áll, az építők éppen az utolsó simításokat végzik rajta. Ez az épület is nagyon szép, s bár egészen más, mint a szomszédos műemlék — mégis azonos tulajdonságok okán méltó a figyelemre. Elhiszem, hogy az összehasonlítás nem hangzik eléggé meggyőzően és kétkedés fogadja ezt az állításomat, hiszen a lakóház építésben egyelőre még a mennyiségi, és nem a minőségi-esztétikai tényezők dominálnak. Mégis: ez az új épület kivétel. Nemcsak azért, mert tégla és nem panel, hanem azért elsősorban, mert láthatóan benne van a tervezők és kivitelezők lelke, teremtő ambíciója, s annak lehetősége, amit divatos fogalommal önmegvalósításnak szokás nevezni. Szép ez az épület, nemcsak a homlokzata szép, hanem külső és belső kiképzése egyaránt olyan szakemberekre vall, amilyen szakemberek létezését manapság sokan kétségbe vonják. Cáfolat is tehát ez az épület, azzal együtt persze, hogy nem mindennapi, s nyilván a költségei sem mindennapiak. Az új épület gazdái egyelőre még az építők, míg a régi épület gazdái... igen. a házkezelőség. Nem azonosak tehát. Ellenben van némi azonosság ... Nevezetesen, hogy mindkét épület egyszerre károsodik, mindkettőre folyik az esővíz. A régi ház három szintjére egy megrogygyant csatornából ömlik végig, az új ház vakolatát pedig egy jelentéktelen bádogos-gixer miatt kezdte ki a víz. Ha esik az eső, bizony nem szívesen állok oda az ablakhoz, mert egyenesen fáj látni, ahogy az emberi hanyagság miatt pusztul az, ami igen sok emberi igyekezettel jött létre. De elkerülni sem tudom az ablakot, mert mindig odaszólit javíthatatlan optimizmusom, annak reménye, hogy az utolsó esőzés óta talán megjavították az aprócska, de igen kártékony hibát. Egyébként nem tudom, honnét is szedem ezt a jóhiszeműséget, amikor mindenféle tapasztalataim éppen az ellenkezőjét kéne hogy erősítsék bennem, hiszen a házkezelöség mulasztásai között egyenesen életveszélyes mulasztásokat is tudnék említeni... dehogy említeni, fölsorolni. Lásd az omladozó kéményeket, a lehulló cserepeket, a lezuhanó vakolatot, a rosszul karbantartott gázfogyasztókat ... no, meg persze az ilyesmikből származó eddigi baleseti statisztikát. Mert van ilyen statisztika, bennem legalábbis van, mivel láttam már egy s más szörnyűséget. No és mert láttam, régen leszoktam róla, hogy írással próbáljam megjavítani azt, amit köműveskanállal kellene, természetesen nem nekem, nem a cipésznek, nem az orvosnak, hanem az erre rendszeresített szakmák embereinek, a gazdáknak. Hogy most miért említem mégis a kérdést. Ünneplésből. Mert az történt, hogy megkezdték három belvárosi utca épületeinek a sortatarozását. Bennem ennek ellenére is él az aggodalom: félek, a legújabb épület kimarad majd — mondván: ez új, ezen nincs mit tatarozni. Az a hiányzó vakolatdarab meg úgysem számít. Ne így legyen. 3
