A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-12 / 37. szám

MUSZÁJ

FÉRJHEZ

MENNI?

Lengyelországban az általános iskolás lányoknál még nem téma a férjhez menés. Később már megoszlanak a vélemények.

— Nem a házasságra kell készülni, hanem az egyetemre, még ha nincs is hozzá kedve az embernek — véli egy gimnazista.

— Az olyan lányt, aki csak férjet keres, senki se veszi komolyan — mondja egy másik.

Az egészségügyi középiskolában a lányok úgy vélekednek, hogy legokosabb mindjárt végzés után férjhez menni. Gyereket viszont végzés előtt vagy közvetlenül utána senki sem akar. Probléma volna, bár nem tragédia. Arra viszont vigyázni kell, hogy ne éppen akkor jöjjön, amikor munkába kellene állni.

A leendő ápolónők szerint minden a házasság mellett szól, ellene semmi. Ez a dolgok rendje.

— Mit viszel a házasságba? — érdeklődünk.

Gondolkodás nélkül válaszolnak: tudok mosni, vasalni, takarítani, kötni, tudok bánni a pénzzel. Türelmes vagyok. Tudom, hogy nincs házasság lemondás nélkül.

A szerelmet csak egy lány említette. Nem egy bizonygatta, hogy igazán szerelmes, de valahogy nem ragyogott eléggé a szemük. Azt mondták, hogy legfontosabb elfogadni a srácot, ebben segít a szerelem, mert aki ■ szerelmes, könnyebben megbocsátja a hibákat. Úgy általában viszont az a legjobb, ha józanul nézzük az életet.

Nehéz megjósolni, ki megy először férjhez. Az utolsó éves lányok azzal szórakoznak, hogy tippelnek, ki lesz az első. A legtöbben a csinosakra szavaznak, a jó fellépésüekre, meg azokra, akiknek eddig is sikereik voltak a fiúknál. A jóslatok nem válnak be. Lehet, hogy elsőnek épp egy formátlan, kövér lány megy férjhez, vagy egy szürke kisegér; akár remek férjet is kaphat, ráadásul gazdag és kedves apóst meg anyóst. Sok lány sebbel-lobbal megy férjhez, mert mindenáron szabadulni akar hazulról. Aztán meg vannak rendkívüli alkalmak is, amelyeket vétek volna elszalasztani. Itt egy fiú, remek parti: az ilyen gyémántra más is feni a fogát. Ilyenkor a lánynak villámgyorsan cselekednie kell.

Vannak végül úgynevezett muszájházasságok. De ha jobban megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy minden második esetben nagyon is józanul megtervezte a lány a „kényszerhelyzetet”.

KIAD A MŰVEKNEK CÍMET?

Van úgy, hogy a szerző, van úgy, hogy más. Ha egy író regényt vagy drámát ír, a címet többnyire ö adja, és amíg fennmarad a mü, megmarad a címe is. Ritkaságszámba megy, hogy bárki idegen változtasson rajta. A zeneműveknél már más a helyzet. Ezek címének kitalálásában a szerző nemegyszer ártatlan. Chopin Perc-keringő címen ismert zongoradarabjának például a muzsikusok adták e címet, mert a mű, ha nem is egy, de másfél perc alatt előadható. Az Esőcsepp-prelűd cím sem a szerző, hanem nagy szerelme, a férfiálnéven híressé vált

A gimnazista lányok hallották, hogy az egyetemen, főleg bölcsészkaron nagyon sok a fiatalasszony, aki gyerekkocsival jár az egyetemre. Szerintük ez remek dolog. Ez a teljes élet! Kérdés azonban, hogy az egyetemista mamák valóban olyan boldogok-e, mint ahogy a kislányok képzelik. Ők nem tudják, hány órát alszik naponta az egyetemista mama. Aligha van gyöngyélete.

De hát miért rohannak férjhez az egyetemista lányok? Az első- és másodévesek még elég nyugodtak, de a harmadévesek már úgy érzik, ideje férjet szerezni. Ezt parancsolja a józan ész. Mire végez a lány, többnyire már 24 éves — valóságos vénlány. Azonkívül minél tovább vár a férjhez menéssel, annál később szülhet gyereket. Sietni kell tehát, ha családot akar az ember lánya.

A szociológia szakos egyetemista lányok a válást is gyakran emlegetik. Szerintük megkönnyíti a döntést az a tudat, hogy a házasság nem tart okvetlenül örökké. Ha nem sikerül, annyi baj legyen. Annyival is tapasztaltabb lesz az ember.

Anyagi megfontolások is siettetik a házasságot. Pénzt kell keresni a lakásra. Ha szerencsés a lány, és a szüleinek van erre pénze, akkor még türelmetlenebbül várja, hogy saját otthona' legyen. Ehhez azonban többnyire férj is kell.

Egy orvostanhallgató lány panaszkodik: — Aki nem rajong a társaságért, nem jár klubba vagy diszkókba, az legfeljebb egy tucatnyi fiút ismer a saját csoportjából. Azok pedig vagy foglaltak már, vagy még nem akarnak megnősülni.

— Ostobán hangzik, mert csak 22 éves vagyok, de tudom, hogy hónapról hónapra csökkennek az esélyeim — mondja egy másik egyetemista lány. — A régi társaságomból valahogy kikoptam, és nem vagyok az a feltűnő szépség. Nem számíthatok arra, hogy valamelyik fiú meglát, és azt mondja: vagy ő, vagy senki! A barátnőmnél meg az a helyzet, hogy nem mer szakítani a fiújával, pedig négyévi együttjárás után már torkig van vele, de attól fél, hogy nem talál másikat.

Harmadéves korukban tör ki a pánik a leendő mémöknőkön is. Az első két évben annyit kell tanulniuk, hogy gondolni sem tudnak másra.

— Nem arról van szó, hogy a mai fiatalok

is szégyennek tartanák a vénlányságot — magyarázkodik egy pszichológia szakos lány. — De hát valahogy el kell rendezni az életünket. A barátnők sorra férjhez mennek, és utána már nemigen találunk velük közös hangot. Szétfoszlanak a régi barátságok. Mit tehetünk? Muszáj férjhez menni, mindenáron. (IPM)

George Sand francia írónő leleménye. Chopin mellette ülve komponálta e zongoradarabot Mallorca szigetén, állítólag egy éppen kitört zápor ihletésére, s a mű egyenletesen kopogó ritmusa sugallta az írónőnek a címet. Mozart utolsó, C-dúr szimfóniáját Cramer angol zeneszerző és zongoraművész nevezte el Jupiter-szimfóniának, a mű értékeire, olümposzi magaslataira utalva. Beethoven Holdfény-szonátájának címe pedig egy Rellstab nevű kritikustól ered, akit a Beethoven által Ábránd-szonátának nevezett mű első tétele a holdfénytöl csillogó Vierwaldstátti-tóra emlékeztette. S bár V. szimfóniájának kopogásszerű első négy hangjára állítólag Beethoven maga mondta, hogy így kopogtat a sors az ajtón, ezt a müvet sem ö nevezte el Sors-szimfóniának.

JOGI TANÁCSOK

T. É jeligével olvasónk a munkahelyi balesetből folyó igények iránt érdeklődik. Édesapja halálos munkahelyi — üzemi balesetet szenvedett, özvegye a munkaadójától eddig 1 500 Kčs-t kapott. Azt kérdezi, hogy mire van édesanyjának még igénye a munkaadóval szemben, jár-e neki fájdalomdíj s az özvegyi nyugdíja mellett még dolgozhat-e. Édesapja biztosítva volt, havi 20 Kčs biztosítási díjat fizetett, hol érvényesítheti a biztosításból folyó igényeit?

A dolgozónak a munkahelyen elszenvedett üzemi balesetből kifolyólag igénye van a keresetcsökkentés megtérítésére, fájdalomdíjra és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó kártérítésre, a gyógykezelésével felmerült költségei és a tárgyi kára megtérítésére.

Ha a dolgozó az üzemi baleset következtében meghalt, akkor a munkaadó köteles megtéríteni a gyógykezelés és a temetés költségeit, az elhunyt dolgozó eltartására ráutalt személyeknek tartásdíjat, a hátramaradottaknak egyszeri kártalanítást, valamint a tárgyi kárt.

Fájdalomdíjra csak a dolgozónak van igénye, ez az igény a halálával megszűnik, a hátramaradottaknak tehát nem jár.

Olvasónk édesanyjának igénye van a temetési költségek megtérítésére, ide tartoznak a temetkezési intézet által felszámított költségek, a temetői illetékek, a legközelebbi hozzátartozók útiköltsége és a gyászruházatuk költségeinek egyharmada.

Ugyancsak igénye van a sírkő vagy sírtábla felállitási költségeire, de legfeljebb 5 000 Kčs összegben.

Édesanyjának esetleg igénye lehet eltartási hozzájárulásra akkor, ha az elhunyt átlagkeresetéből kiindulva és az özvegyi nyugdíját figyelembe véve kevesebb jut rá, mint amit a férje életében ennek keresetéből — a házastársak kölcsönös eltartási kötelezettsége értelmében — kapott. Ez kiszámítás kérdése. Édesanyjának igénye van továbbá 3 000 Kčs-t kitévö egyszeri kártérítésre is, amit a házasságlevél bemutatásával érvényesít.

Amennyiben az elhunytnak árvajáradékra jogosult gyermeke volt, akkor ennek 5 000 Kčs-t kitevő egyszeri kártérítés jár. Mindezeket az igényeket, ha a munkaadó önként nem elégítené ki, a balesettől számított egy éven belül a bíróságon, illetve a szakszervezeti döntőbizottság előtt kell érvényesíteni.

Az elhunyt dolgozó özvegyének — minden további feltétel teljesítése nélkül, az elhalálozástól számított egy évig igénye van az özvegyi nyugdíjra. Ez alatt dolgozhat anélkül, hogy az özvegyi nyugdíját csökkentenék.

Az egy év letelte után az özvegynek továbbra is igénye van az özvegyi nyugdíjra akkor, ha teljesen rokkant, vagy ha legalább egy árvajáradékra jogosult gyermekről gondoskodik, vagy ha legalább három gyermeket nevelt fel, vagy ha elérte 45-ik életévét és két gyermeket nevelt fel s végül, ha már 50 éves. Minthogy olvasónk édesanyja már 52 éves, az özvegyi nyugdíjra az egy év eltelte után továbbra is igénye lesz.

Az egy év eltelte után az özvegyi nyugdíj csökkentésének a kérdését, — ha édesanyja tovább dolgozik, a dolgozó nyugdíjasok igényeiről szóló 1983. évi 142. számú kormányrendelet szerint kell majd megítélni aszerint, hogy milyen munkakörben fog dolgozni, illetve milyen munkát fog végezni.

A biztosítási szerződésből eredő igényeit

vagy a férje munkahelye útján, vagy közvetlenül az Állami Biztosítónál kell érvényesítenie, ahol ehhez megfelelő nyomtatványt kap.

F. J. losonci (Lučenec) olvasónk azt kérdezi. hogy kérheti-e a bíróságon a munkaadója politikai munkaértékelésének a kijavítását, amit a munkaviszony megszűnte után olvasónk új munkaadójához küldött.

A munkaviszonyról szóló igazolásokról és a munkaértékelésekről a Munka Törvénykönyve 60-ik paragrafusa rendelkezik.

Eszerint a munkaadó köteles a dolgozójával megismertetni annak az értékelésnek a tartalmát, amelyet a munkaviszony tartama vagy ennek megszűnte után más szervezetnek vagy állami szervnek küld és kérésére ki kell neki adni a másolatát.

Ha a dolgozó nem ért egyet a munkaviszony igazolásáról kiadott szöveggel, vagy a munkaértékelésröl kiadott véleménnyel, a bíróságon kérheti, hogy ez kötelezze a vállalatot a megfelelő kiigazításra. Ilyen kérelmet csak attól a naptól számított három hónap alatt lehet beadni, amikor az érintett dolgozó ezek tartalmáról tudomást szerzett.

A perben természetesen hivatkozhatik a volt munkaadója más jellemzésére is (charakteristika), amit már más perben adott be s amely olvasónk számára kedvező, s a bíróság köteles annak a pernek az iratait beszerezni s a kérdéses jellemzést elismerni.

Ft. J. nagykürtösi (Veľký Krtíš) lakos azt kérdezi, hogy érvényesíthet-e kártérítési igényeket a munkaadója ellen az 1965. március 2-án a bányában elszenvedett munkabalesetből kifolyólag, amit akkor nem kártalanítottak.

A jelenleg érvényben lévő 1965. évi 65. számú törvény (a Munka Törvénykönyv) 1966. január 1 -én lépett életbe és csak azokra az esetekre vonatkozik, amelyek e nap után történtek. — Minthogy balesete 1965. március 2-án történt, igényeit az akkor érvényben lévő 1965. évi 30. számú törvény alapján kellett volna az előírt határidőkben érvényesíteni.

A munkahelyi balesetekből folyó igényeket attól a naptól számított egy éven belül kell érvényesíteni, amikor a károsult a káráról és a kártéritésért felelő személyről tudomást szerez. Ez a határidő nyilván már régen letelt. Amennyiben bizonyítani tudja, hogy a káráról, illetve a munkahelyi baleset következményeiről csak 1985. október 1 -én szerzett tudomást (orvosi vizsgálat, felülvizsgálat stb. alapján), akkor ettől a naptól számított egy éven belül érvényesítheti esetleges igényeit a jövőre nézve, de semmi esetre sem az elmúlt időszakra.

Ami a nyugdíjazásra vonatkozó kérdését illeti, az I. munkakategóriába tartozó munkánál akkor mehet a dolgozó 55 éves korában nyugdíjba, ha a ledolgozott 25 évből — bármikor — legalább 15 évet dolgozott állandóan a föld alatt, vagy 10 évet uránbányában.

Azt ajánljuk, hogy irataival forduljon ügyvédhez, vagy a járási szakszervezeti tanács munkajogi bizottságához (pracovno-právna komisia OOR) és kérje ki az ő szakvéleményüket, esetleg bízza meg őket az igényei érvényesítésével.

dr. B. G.

19