A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-12 / 37. szám
HAIIŰTTUK-OLmSTlIK-LATrUK Eloper, vagyis elektromos moped, vagyis motota^lf kerékpár. De a hagyományos gép reridkivül hangos és nagyon szennyezi a levegőt. Nem így ez a svéd masina, az Eloped, mely zajtalan és telepről működik. A Berix Electric AB elektromos mopedja 30 kilométeres sebességgel 100 kilométernyi utat képes megtenni 24 voltos telepének újratöltése nélkül. Ha pedig kimerül az akku, a robogóhoz tartozó egyenirányító transzformátorral a 220 voltos hálózatról újra feltölthető. A képen látható kanca és a mellette álló csacsi — s ez nem kacsa — anya és gyermeke. Csodalujzi, ahogy a kis szamarat elnevezték, szemmel láthatóan nem vesz tudomást a kettőjük közötti fajtabéli különbségről. A különös kapcsolat egy embrióbeültetési kísérlet következtében jött létre. Az egyesült államokbeli Cornell Egyetemen a kiszemelt kancát olyan immunkezelésnek vetették alá, amelynek következtében az anyaszervezet nem lökte ki az idegen embriót. Automatikus pH-mérőt — mellyel adott oldatok sav-, illetve lúgtöménységét vizsgálják — már korábban is használták. Az, hogy előbb vagy utóbb megjelenik ezek mikroprocesszoros változata, pusztán idő kérdése volt. Ez a szerkezet azonban egyidejűleg méri a kérdéses folyadék töménységét, hőmérsékletét és feszültségét. A legfigyelemreméltóbb tulajdonsága viszont az, hogy memóriájába bele van táplálva a szakemberek által legtöbbször használt három alapérték is, így a készülék a kívánt töménység eléréséhez, kalibráláshoz is használható. A CSILLAGSÁVOS LOBOGÓ NYOMÁBAN Vecseklői József kétkötetes, több, mint 1 200 oldalas munkája érdekfeszítő, izgalmas olvasmány. Végigkíséri az Amerikai Egyesült Államok történetét a kontinens felfedezésétől, meghódításától, az első telepesek partraszállásától gyakorlatilag napjainkig. A munka igényes, érdekes, olvasmányos vállalkozás, képes kielégíteni a széles olvasóközönség igényeit, az eredeti indián- és telepestörténetektől a szerződéseken, a terület benépesedésén, az Államok mai szerkezetének kialakulásán keresztül nyolc részre tagolt, logikus és történetileg-megalapozott szerkesztéssel jut el a mai, imperializmusként tárgyalt időszakhoz. Ennyit a könyv nagyobbik feléről amely — bár a fenti jellemzés maradéktalanul igaz — mégsem hat a felfedezés, az elementárisán új erejével. Vecseklöy munkája azonban egészében ennél többet kínál: a könyv jelentős része egy történelmileg kisebb korszak, Woodrow Wilson elnökletének két időszakával, az Egyesült Államok világporondon való megjelenésével, az első világháborúban vállalt kulcsszerepével és az azt követő békeszerződések megkötésének körülményeivel foglalkozik. Ez az a rész, amely valóban igényes és megkülönböztetett figyelemre méltó. Részletes, alapos kutatómunka eredménye, számos korabeli idézettel, hatalmas tényanyaggal, hivatalos és magánfeljegyzések sorával alátámasztott feldolgozás. A rész külön erénye az eddig tárolt és nem publikált jelentős anyaghalmaz felhasználása, amelynek birtokában sok, a köztudatba hamisan befészkelődött tény kerül új megvilágításba. Külön kiemelendő a fontosabb részek eredeti nyelven való idézése is. Csak sajnálhatjuk, hogy — lévén szó az Egyesült Államok történetét tárgyaló munkáról — ez a rész is elsősorban amerikai szemszögből van megírva, s bizony szívesen vennénk a szerzőtől egy újabb munkát, amely a korszak eseményeit hasonló igénnyel, ám kiegyensúlyozottan, az összes érdekelt fél szempontjából tárgyalná. CSÁKY PÁL tS> & Ordas László: VÍZVÁLASZTÓ A szerző legnagyobb erénye, hogy szigorúan ragaszkodik a témához, és kerüli az improvizációt. A történet nem szövevényes, egyetlen motívumot ragad meg: a kapcsolatteremtés és ismeretség fontosságát; ez bármilyen állás-tisztség betöltését könnyűszerrel lehetővé teszi. Ezt egészíti ki a hálapénz mozzanata, a lekötelezések és viszontjuttatások kusza szövevénye, az emberek erkölcsi megrontója. Innen már csak egy lépés a feketézés (márka, frank, dinár) kétes ingoványára. a végső fertőbe, amely rettenetes erővel rántja magához a megkísértettet. Feltűnik Hébort úr, a feketéző, börtönviselt ember, aki még akkor is dinárról egyezkedik, amikor már nyakukon a „hekusok". A történet szerint egy megüresedett motelportási állás betöltése a cél. A vendéglátóipari kombinát igazgatója ellenáll a sörgyár főnöke kísértésének, miszerint egyedüli jelöltként csakis az ö műszerész veje jöhet számításba. Gáti Józsi, a kombinát igazgatója tisztakezű ember, nem tud meghátrálni még a feleség szemrehányásainak szakadatlan záporában sem. Nyíltan meg is mondja: „Rések vannak az emberek becsületében. " A sörgyári igazgató fenyegetései ellenére („nem lesz elegendő sör a nyáron a motelban, az exportkötelezettségeket kell majd elsősorban teljesíteni"), és az otthoni csetepatéknak is fittyet hányva pályázatot hirdet két központi lapban a motelportási állás betöltésére. Az acsargók hada azonban legyűri Gátit: megfosztják állásától, s ráadásul a feleség is elválik tőle. Mégsem esik kétségbe: „Pokoli a vízválasztó innenső oldalán élni, de csak itt érdemes." A Vízválasztó középső része nem kerülte el a didaktizálás útvesztőit — a hallgatónak ugyanis nem okításra van szüksége, hanem figyelemfelkeltő cselekménybonyolításra. Lelkes Júlia rendezése- szigorúan megkomponálnak, már-már puritánnak tűnik, s helyesen a mondanivalót véli döntőnek és nem a hangerőt. Ez a határozottság meglátszik a rádiójáték egész menetén, fordulatain és hangulati hatásán-jellegzetességein is. Nagyrészt ennek az értelmezésnek köszönhető, hogy a színészek (Turner Zsigmond, Ferenczi Anna, Varsányi Marika, Dráfi Mátyás stb.) is jól beleélték magukat szerepeikbe. Köbölkúti József A RYSY-TÚRA KÉPEKBEN Nem mindennapi kiállítás nyitotta meg kapuit a minap Starý Smokovecen. A Tátrai Galéria abból az alkalomból, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága Tatranská Lomnicán, ez idén augusztus 7-től augusztus 10-ig 30-ik alkalommal rendezte meg az ifjúság nemzetközi találkozóját, a Fiysy-túrát, a Fiysy-túra történetét bemutató nagyméretű kiállítást rendezett. Az ízléses kiállítás kifejező képekkel, dokumentumokkal eleveníti meg a csehszlovákiai fiatalságnak ezt az egyik legnagyobb, és nemcsak belföldön, hanem már külföldön is ismert és elismert politikai, kulturális, sport és turisztikai rendezvényét. A munkásosztály nagy alakja és tanítója, Vlagyimir lljics Lenin 1913-ban lengyelországi száműzetése idején mászta meg a Fiysyt. Az utókor ennek az eseménynek az emlékére állította a 2 499 méter magas Rysyn a Lenin emlékművet, s a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága ennek az eseménynek az emlékére rendezi meg 1957 óta évente a Rysy-túrát. A 30 éve, 1957 júliusában megrendezett első Rysy-túra egybeesett a Moszkvában akkoriban tartott 7. Világifjúsági Találkozóval. A Rysyt akkor 300 fiatal mászta meg, akik a csúcsról a csehszlovák fiatalság nevében üdvözletüket küldték Moszkvába, a Világifjúsági Találkozó résztvevőinek. A közben eltelt évek alatt a Rysy-túrának nemcsak a népszerűsége, hanem a túrán való résztvevők száma is egyre nőtt. Az utóbbi években az ország minden részébői és a baráti szocialista országokból jött fiatalokkal együtt évente átlag 5 000 fiatal vesz részt a találkozón, és mássza meg a Rysyt. A csúcs megmászását a szervezők emlékéremmel igazolják és jutalmazzák. A Tátrai Galéria kiállítása fejlődéstörténetében mutatja be a Rysy-túrát és megismerteti a látogatókat a túra alkalmából évente kiadott más-más emlékérmekkel, valamint a Rysy-túrához kapcsolódó számos más dokumentummal. Balázs Béla fi A BOTCSINÁLTA DOKTOR Őfelsége a Napkirály, azaz XIV. Lajos udvari szerzője Jean-Baptiste Poquelin, avagy színházi nevén Moliére (1622—1673) volt, akinek gazdag színműírói tevékenységéből mintegy 34 mű maradt az utókorra. Ezek sorában a nagy csúcsok mellett, mint a Fösvény, a Tartuffe, a Képzelt beteg, van egy sor, színpadon érdemtelenül ritkábban megszólaló mű, melyek sorában ott találjuk a Botcsinálta doktort is. Pedig hát a maga idejében roppant népszerű volt ez a kis bohózat, s a szerzővel a címszerepben bizony sorozatos sikernek örvendett. Elsőként egy ismeretlen nagyenyedi kollégista fordította magyarra, s „Kénytelenségből való orvos" címen 1791-ben jelent meg nyomtatásban Kolozsvárott, majd pedig 1834-ben Kazinczy Ferenec csalhatatlan stílusérzékkel a máig élő Botcsinálta doktor címre keresztelte Moliére vígjátékát. A Napkirály azonban nemcsak prózai műveket rendelt kegyeltjénél, mivel balettrajongó volt és Így önmaga is szívesen lépett fel táncos szerepben, táncos- balettes vígjátékokat is, melyekhez a zenét a francia nemzeti operastilus kialakítója, a kortárs Jean-Baptiste Lully szerezte. Az idők során azonban más zeneszerzők is merítettek ihletet Moliére műveiből s írtak kísérőzenét alkotásaihoz. E komponisták közül vitathatatlanul a francia Charles Frangois Gounod (1818— 1 893) viszi el a pálmát, aki mindenekelőtt a Faust komponistájaként él a köztudatban. Mintegy további müve ma már alig-alig szólal meg az operaházak színpadán. Ezért illeti a Banská Bystrica-i Jozef Gregor Tajovský színház dramaturgiáját külön dicséret, hogy volt bátorsága országos bemutatóként színpadra állítani Gounod vígoperáját, mely címben és cselekményben pontosan követi Moliére kis remekét a Botcsinálta doktort. A müvet hallgatva nem kell elmarasztalni elődeinket igazságtalanság címén, mert bár — pláne kánikulában, mikor is a nyári szabadtéri színházi attrakciók egyikeként az Óvárosháza patinás udvarán sor került a művészek vendégjátékára — Gounod muzsikája kellemes és üdítő szórakozást jelent, dallamai bizony mégsem egyenrangú társai a Faust jólismert, közkedvelt melódiáinak. Mégis örültünk ennek a vendégjátéknak, mert ismeretünk horizontját egy ritkaság megszólaltatásával tágította, s ha nem is hibátlan, de alapjában véve egy jól pergő előadással demonstrálta a vidéki operajátszás színvonalát. Varga József 9
