A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-12 / 37. szám
A CSEMADOK TOVÁBB ERŐSÖDÖTT (A belső szervezeti élet értékelése) A XIII. Országos Közgyűlés feladatul adta a Csemadok szerveinek és szervezeteinek, hogy új munkaformák bevezetésével tovább szilárdítsa a szervezeti életet. A Csemadok Központi Bizottsága az 1982—1987-es időszakra szóló távlati munkatervben jelölte meg a szervezeti élet főbb feladatait. A munkaterv határozatainak teljesítését értékelve megállapítható, hogy helyi szervezeteinkben rendszeresebbé és tervszerűbbé vált a munka, melynek eredménye a Csemadok jó népművelői és népművészeti tevékenysége, illetve csoportjaink munkája. Szövetségünk megalakulása óta egyik nagyon fontos tényező a tagsági bázis növelése és új helyi szervezetek alakítása. Jelenleg a Csemadoknak 522 helyi szervezete van, 88 255 taggal. A XIII. Országos Közgyűléstől 11 új helyi szervezet alakult. Távlati munkatervünk a következő közgyűlésig a 90 ezres taglétszám elérését tűzte ki. A kitűzött cél reális, és minden lehetőség megvan arra, hogy a jövő év márciusáig teljesítjük. Szervezeti életünk szilárdsága elsősorban helyi szervezeteink aktív munkájától függ. A Csemadok Központi Bizottsága 1974-ben hozott határozata a helyi szervezeteknek évente tíz vezetőségi ülést irányoz elő. Az értékelt időszakban legtöbb ülést a Rozsnyói (Rož-. hava), az Érsekújvári (Nové Zámky), a Galantai és a Bratislava-vidéki járásban tartottak. Helyi szervezeteink életében fontos határkövet jelentenek az évente ismétlődő évzáró taggyűlések. Örvendetes, hogy a XIII. Országos Közgyűlés óta eltelt időszakban tovább emelkedett az évzáró taggyűlések színvonala. A pozitív eredmények mellett azonban szólni kell a hiányosságokról is. Fokozott szervezeti intézkedések mellett sem sikerült évente minden helyi szervezetben megtartani az évzáró taggyűlést. 1982-ben tíz, 1983-ban hét, 1984-ben tizenegy és 1985-ben öt évzáró taggyűlés maradt el. Javult az együttműködés a helyi szervekkel és állami intézményekkel, aminek eredménye, hogy az ülések többségén részt vesznek a helyi szervek képviselői is. Szervezési és irányító munkánk eredményeit és hiányosságait is a különböző szintű választmányok és a helyi szervezetek munkáján mérhetjük le leginkább. Az ötévenként sorra kerülő közgyűlések közötti időszakban járási méretben legmagasabb fórum a járási konferencia. Az 1985-ben megtartott járási konferenciákat a KB Elnöksége pozitívan értékelte, a konferenciákon minden esetben részt vett a járási párt-és állami szervek, valamint a Csemadok KB delegációja. A járási bizottságok évente két választmányi ülést tartanak, a járási bizottságok elnökségei viszont havonta üléseznek egy nyári hónap kivételével. Az értékelt időszakban javult az ülések színvonala. Az ülésekről beküldött jegyzőkönyvekből a KB szervezési osztálya kivonatot készít, melyet minden hónapban megtárgyal a KB titkársági ülésén. A KB Titkársága ezenkívül állandóan figyelemmel kíséri az elnökségi ülések lefolyását és nagy gondot fordít az ülések látogatására is. 1982-től állandóan nőtt a látogatások száma. Havonta 10 jb elnökségi ülést látogatunk meg általában. Szövetségünk tagsága az értékelt" időszakban aktívan bekapcsolódott a társadalmi munkába és kivette részét a 7. ötéves terv feladatainak teljesítéséből. Nagymértékben hozzájárult a Nemzeti Front választási programjának sikeres teljesítéséhez. Az 1982-től 1986 első félévéig terjedő időszakban társadalmi munkában 944 231 órát dolgozott le. Legjobb eredményeket a Rimaszombati (R. Sobota) és a Rozsnyói (Rožňava) járás tagsága ért el. Szövetségünk tisztségviselői fokozott figyelmet fordítottak az ellenőrző és irányító munka javítására. Ennek érdekében a KB Titkársága a Magas-Tátrában szervezett tanfolyamot a járási bizottságok elnökei és titkárai, valamint az új jb- és kb-tagok részére. Járási bizottságai járási szinten szerveznek hasonló fórumot. Az értékeit időszakban a járási bizottságok 145 tanfolyamot szerveztek. A legjobbak között értékelhető a Galántai, a Bratislava-vidéki, a Lévai (Levice) és a Dunaszerdahelyi (D. Streda). A Csemadok évi munkaterve, de a távlati terv is nagyon fontos feladatként kezeli a Hét előfizetőinek toborzását illetve a sajtóterjesztést. Az említett időszakban járási bizottságaink 2 839 előfizetőt szereztek a Hét és 5 458 előfizetőt más sajtótermékre (Új Szó, Nő, Irodalmi Szemle stb.). Legjobb eredményeket a Galántai és a Rimaszombati, valamint a Kassa-vidéki járás érte el. A fentieket összefoglalva, megállapítható, hogy a Csemadok belső szervezeti élete tovább erősödött. Az idén sorra kerülő évzáró taggyűlések és a jövő év elején megtartandó járási konferenciák jó alkalmat nyújtanak majd arra, hogy tüzetesen elemezzük és értékeljük az elért eredményeket. GYENGE JÁNOS A Csemadok KB szervezési osztályának vezetője NÉPRAJZI Ha a dél-szlovákiai magyarság képzeletbeli etnográfiai térképét szemügyre vesszük, akkor számtalan, éles határvonallal el nem választható, fokozatosan egymásba olvadó jellegzetes tájegységeket. néprajzi (etnikai) csoportokat figyelhetünk meg. Népi kultúránk minél alaposabb megismerése érdekében ezeknek a kisebb egységeknek a mélyreható vizsgálata feltétlenül fontos. Vannak már persze ezen a téren is eredményeink (pl. az Ung-vidéki. Középső-lpoly menti, Zobor-vidéki vagy csallóközi kutatások révén), ám a jövőben ezek célratörőbb. tervszerűbb, összehangoltabb megszervezésére lenne szükség. 1. Amikor 1982-ben a Csemadok Érsekújvári (Nové Zámky) JB égisze alatt a Járási Múzeum szakmai-módszertani irányításával megalakult a járás (és nem csak a járás, hanem a szükebb környék) amatőr néprajzosait magába tömörítő néprajzi szakcsoport, akkor — a fentieket szem előtt tartva — rövidesen mi is hasonló vállalkozásba kezdtünk. Néhány eröpróbaszerü kutatóút megszervezése után elhatároztuk, hogy a hosszú távra kidolgozott munkatervünk alapján az Alsó-Garam mentén elhelyezkedő kurtaszoknyás hatfalu KUTATÁSÉ (Bart — Bruty, Bény — Bíňa, Kéménd — Kamenín, Kőhidgyarmat — Kamenný Most, Kisgyarmat — Sikenička, Garampáld — Pavlová) néprajzi felmérését végezzük el. Azon kívül, hogy havonta egy szombatot kis munkacsoportunk a szóbanforgó települések valamelyikében kutatással töltött, 1984-ben megrendeztük első, egy hetes néprajzi gyüjtőtáborunkat Kéménden, majd a másodikat egy év múlva Barton (ezekről annak idején a Hét olvasóinak részletesebben is beszámoltunk). Az idei, június 27.—július 2-a között Kőhídgyarmaton rendezett tábor annál is jelentősebb volt, mivel éppen mostanra kutatásaink első szakaszát "lezártuk: befejeződött ugyanis az emberélettel kapcsolatos néprajzi-folklorisztikai kérdések vizsgálata Kéménden. Az azóta dolgozatok formájában is elkészült eredmények megvitatására egy egész napos tudományos tanácskozást hívtunk össze, aminek megszervezésével több cél is lebegett a szemünk előtt. Elsősorban természetesen az eddigi eredményeinket, további terveinket szerettük volna a szakma hazai képviselőinek, vendégeinknek és az érdeklődő nagyközönségnek bemutatni, a problémás kérdéseket velük együtt tisztázni. Ez a legcélszerűbbnek úgy látszott, ha az általunk vizsgált néprajzi (etnikai) csoportot, a kurtaszoknyás hatfalut a szlovákiai magyarság néprajzi tagoltságának egyik összetevő ele-6
