A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám
BARÁTAINK NEMZETI ÜNNEPE • A Bolgár Népköztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak szeptember 9-e nemzeti ünnep. Bulgáriában 42 éve (1944. szeptember 9-én) fegyveres felkeléssel döntötték meg a fasiszta rendszert, és 38 éve (1948-ban) ezen a napon alakult meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. Az elmúlt években mindkét baráti, szocialista országban igen nagy fejlődés, átalakulás történt. Bulgáriában a kommunisták kezdeményezésére 1943-ban megalakult a Hazafias Front, majd 1944-ben a Népi Felszabadító Hadsereg. Az 1944. szeptember 5-én bolgár földre lépett szovjet hadsereg és a szeptember 9-én kitört fegyveres felkelés győzelme a bolgár népnek is meghozta a felszabadulást. A háború után Bulgáriában földreformot hajtottak végre, államosították az iparvállalatokat, a bányákat, a bankokat, majd 1958-ig fokozatosan kollektivizálták a mezőgazdaságot. 1949-től ötéves tervek alapján iparosították az országot. • Bulgáriában a politikai és társadalmi élet vezető ereje a Bolgár Kommunista Párt. A Hazafias Front keretében együttműködik vele a Bolgár Népi Földműves Szövetség és sok más ^rsadalmi szervezet. A népi hatalom éveiben Bulgária elmaradt agrárországból fejlett iparral és jól gépesített mezőgazdasággal rendelkező szocialista ipari-agrár állammá fejlődött. Iparában fontos szerepet játszik a hajógyártás, amelynek központja Várna és Burgasz. Bulgáriában 1974-ben helyezték üzembe az első szovjet segítséggel épült atomerőmüvet. Mostanában is megkülönböztetett módon gondoskodnak a világhírű bolgár olajrózsáról. Nagy hagyományai vannak az országban a zöldség- és szőlőtermesztésnek. Jelentős az ország idegenforgalma is. A Fekete-tenger partján épült üdülőterületek leglátogatottabb helyei: Aranyhomok, Druzsba, Napospart és Albena. Ezeket a helyeket évről évre Csehszlovákiából is nagyon sokan felkeresik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a háború után szintén földreformot hajtottak Végre, államosították az ipart, a közlekedést, a távközlést, a bankokat, a kereskedelmet, bevezették a nyolcórás munkanapot, törvényileg kimondták a nők egyenjogúságát, demokratizálták és kiterjesztették a közoktatást. Helyreállították a japánok által a kapituláció küszöbén lerombolt üzemeket. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezető ereje a Koreai Munkáspárt. Az ország nemzetközi tekintélye az elmúlt években jelentősen megnőtt. A hetvenes évek elején tagja lett az ENSZ egészségügyi szervezetének, majd 1973-ban megfigyelői státust kapott magában a világszervezetben is. Ezt követően a világnak sok, ettől eddig elzárkózó állama létesített vele diplomáciai kapcsolatot. Az egyre jobban fejlődő agrár-ipari országnak viszonylag fejlett a nehézipara, a vas- és fémkohászata, a traktor- és gépgyártása, valamint a cementgyártása. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban megvalósították az általános és ingyenes egészségügyi ellátást, teljesen felszámolták a korábbi gyarmati rendszerre jellemző járványokat és népbetegségeket. A koreai népnek a Munkapárt vezetésével elért sikereit a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói is nagyra értékelik. A nemzeti ünnep alkalmából a csehszlovák párt- és állami vezetés képviselői a két baráti ország népének ez idén is táviratilag fejezték ki jókívánságaikat. (zsa) A Komáromi (Komárno) járás területén 121 történelmi, kultúrtörténeti és művészettörténeti emléket tartunk nyilván. Ezek nemcsak vidékünk múltját és lakóinak kulturális fejlettségét, hanem az itt élő népek alkotókészségét, szorgalmát is bizonyítják. Komárom legértékesebb, egyben legmonumentálisabb műemlékei közé az 1577-ben elkészült öregvár, az 1673-ban felépült újvár és a várost körülvevő erődítményrendszer tartoznak. Annak idején a várrendszer a monarchia legerősebb erődítményeként képes volt kétszázezer emberből álló hadseregnek bombabiztos menedéket nyújtani. A Nádorvonal — mai alakjának kiépítése a 19. század végén fejeződött be — tizenegy várerődből, bástyából, valamint az azokat összekötő kő- és téglafalakból s a ma is jól látható vizesárkokból áll. A város erődrendszerének egyik legszebb része az 1-es bástyánál levő Pozsonyi kapu, de nagyon értékes a 2-es és 6-os bástya és a vár felé tartó erődítés. Napjainkban az egyes bástyákban különböző üzemek és intézmények székelnek, így nem nyílik lehetőség arra, hogy a turisták belülről lássák az erődítményrendszert. Az elmúlt években a járási, városi és állami műemlékvédő szervek nagy igyekezettel láttak hozzá a kutatómunkákhoz, a bástyák feltérképezéséhez, a megméntési munkák tervének kidolgozásához. Abból indultak ki, hogy a fokozatosan felújított bástyák beilleszkedjenek majd a város életritmusába, s jelentős részét képezzé a szebb, kulturáltabb környezetnek. Igyekezetüket nagymértékben támogatja az SZSZK kormánya is, ui. 1985 márciusában nemzeti műemlékké nyilvánították a komáromi bástyákat. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a bástyarendszer javítása. A 6-os bástya egyik termének részlete Hárman, akik sokat tettek a 6-os bástya megmentéséért Balról: Andrej Szarvas mérnök, Gráféi Lajos és Milan Bitka A 6-os bástya belterületének egyik része 20
