A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-05 / 36. szám

INNEN-fcv JO AHOGV OROSZ HELGA - ELŐSZÖR varr „A tenyerükön hordtak" Jól startolt. Mindjárt az első kör után bizonyossá vált: jópár vetélytársát le­győzi majd. Betty, A salemi boszorká­nyok szemrevaló kis lepkéje még csak a felgyorsulás jele. A második kört A falu jegyzője bájos, éleseszű fruskája­ként már az élvonalban futja. A harma­dik kör: a Jövedelmező állás öntelt, pompában nyavalygó Anna Pavlovnája. Gyorsan kiderül: nyert ügye van. Orosz Helga. Tavaszi zsongás a hangja, kikelet a mosolya. * Az első rosta ? „Remekül éreztem magamat — mondja. — Főleg azok után, hogy zava­romban csókolommal köszöntem a fel­­vételiztető tanároknak. De pár héttel később, a harmadik fordulóban kies­tem. Korán keltem, mert a hajnali vo­nattal utaztam Pestre, s az történt, amivel egyáltalán nem számoltam: dél­után kerültem sorra. Addigra persze, teljesen kifáradtam. Úgy néztem ki, mint egy fonnyadt saláta. Ráadásul nem nekem való verseket választottam. Tizenhét évesen — álmos kismacska­ként — csupa közönyt és letargiát árasztó költeménnyel álltam ki — csap­nivaló formában. Éreztem is, hogy rossz vagyok, ettől aztán még rosszabb let­tem. És idegesített az a lány is, aki velem együtt felvételizett, s úgy hason­lított rám, akár szilva a szilvára. Honnan jött? És mitől olyan friss? Mit mondjak: kínomban mindent elrontottam. Három évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy fel­vegyenek." Az első szín ész mesterség óra? „Helyzetgyakorlatok — megadott szövegre. Amit csak tudtam, misztifi­káltam. Ha szóltak, hogy rossz, pukka­doztam. Fél évbe telt, amíg rájöttem: ha azt mondják, nem jó, akkor az nem jó. Akkor hülyeség, amihez ragaszko­dom." Az első csalódás? „A második év végén. Amikor úgy tűnt: az élmény, amit keresek, elsikkad a szakma mellett. Hogy jó színész csak akkor lesz belőlem, ha a szakmai fogár sokat, a trükköket is tudni fogom, ezzel tisztában voltam. Csakhogy annyi baj volt velem ... Ráncoltam a homloko­mat, merevek voltak a karjaim, a han­gom meg ... csipogtam. Egyfolytában csipogtam. Ha a játékomat elemezte az osztályfőnököm, akkor rendszerint az­zal kezdte, hogy jó volt, jó volt, de ... a hangod! Helga, a hangod! Kezdd el végre mélyíteni! Pár hónap múlva az­tán, a Black comedy hóbortos ameri­kai lányaként már sötétebb hangon szólaltam meg. Nem volt könnyű, de végül is ment." Az első vizsgaszerep? „A fal. Ez volt a helyzetgyakorlat címe. Két lány a fal két oldalán. Egyszer szórakoztatják, máskor ölik egymást. Én azt játszottam el, hogy vendégem van és jól érzem magam. Vihogok, nyiho­­gok, kacarászok — egyszercsak látom: lyuk lett a falon. Átnézek — ő meg engem néz.” Az első kudarc ? „Erzsébet királyné. Ki nem állhattam ezt a nőt. Semmi se volt szimpatikus a vonásaiban. Stuart Mária sokkal köze­lebb állt hozzám. De azt más kapta." Az első nagy élmény? „A salemi boszorkányok a Madách Színházban. Megyek a folyosón. Még pár lépés, és ott vagyok apám, a tiszte­­letes előtt, amikor eszembe ötlik, miért van az, hogy csak a játék tudja igazán kitölteni az életemet. Aztán belépek a színpadra, s nem messze tőlem: Sulyok Mária. Már így jó, ahogy van." Az első próbafelvétel? „Rossz formában voltam. Már egy hete fájt a fogam. Marékszámra töm­tem magamba a fájdalomcsillapítót, de ez sem segített rajtam. A szövegmon­dásommal azonban így sem volt baj, de mert olyan képet vágtam, mint akit fejbekólintottak, másé lett a szerep. Nem izgatott. Egy csöppet sem zavart. Fogtam a táskámat, és rohantam a kollégiumba. Ma sem tudja senki, mitől voltam akkor olyan szétszórt. Az első lehetőséget tehát én passzoltam el. A másodikat azonban nem hagytam elúszni: Kardos Ferenc tévéjátékában, a Szerencse-szerződésben én voltam Balázsovits Lajos talpraesett felesége." Az első főszerep? „Zsurzs Éva tévéfilmjében, A falu jegyzőjében Vilma. Ez a korához képest nagyon is határozott, okos és igazság­szerető lány, aki úgy szereti Ákosát, mint Júlia Rómeót. A ruhapróbán el­akadt a lélegzetei^ olyan szép kosztü­möt tettek elém. S a forgatást sem felejtem el soha: mintha minden körü­löttem forgott volna. Az egész stáb a tenyerén hordott..." SZABÓ G. LÁSZLÓ (Szabó Róbert felvételei) Kozák Andrással A falu jegyzőjében A panda medvék megnyerő külse­jükkel minden állatkert különleges értékei közé tartoznak. Sajnos ma már elég kevés található belőlük. A tokiói Ueno parkban nemrégiben megrendezték az öreg triciklik és a régi különleges kerékpárok verse­nyét. A versenyzők korabeli öltö­zékben ültek e furcsa alkotmányok-J. Kulikov szovjet fényképész lelt rá e rendkívül érdekes házra. József Attila Altató versében előforduló házzal ellentétben ez nem csukja le két szemét! ► Nem felejtik múltjukat Bahrein, a Perzsa-öböl partján fekvő kis ország polgárai, akik a századunk harmin­cas éveiben elkezdődött kőolaj-ki­termelésnek köszönhetően gondta­lan jómódban élnek. Hogy a jövő nemzedékeit emlékeztessék a régi, „kőolaj-előtti" időkre, őseik sanya­rú életére, egész sor szoborművet állítottak fel a főváros terein és sugárútjai mellett. Az egyik szobor az egykori Bahrein népének fő fog­lalkozását, a halászatot szimbolizál­ja. 8

Next

/
Thumbnails
Contents