A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám
ELETEBOL VÝCHODNÁ '86 Zarándokhellyé vált Východná: a szlovák népi kultúra fellegvárává. Harminckét éve kezdődött. Az ottani rendezvény rövid idő alatt erős gyökeret eresztett és mára derék fává terebélyesedett. Már nemcsak a szlovák népi-nemzeti kultúra legrangosabb bemutatkozási fóruma, hanem visszahatásában annak mozgósitója, ébrentartója, értékének ország-világ előtt hirdetője. 1500—2000 szereplő lép fel évente. A szereplők kiválasztása ennek kb. tízszereséből történik. Az eredmény: ma Východnán színpadra jutni, szerepelni dicsőség, a hazai népművészeti munka legmagasabb fokú elismerése. Magas fokú elismerés Szlovákia összes amatör népművészeti csoportja számára, beleértve a magyar, ukrán, német nemzetiségi népművészeti kollektívákat is. Azok legjobbjai is résztvevői az országos szlovák folklórfesztiválnak. A magyar nemzetiségi népi kultúrát ebben az évben az ekeli (Okoličná na Ostrove) Tátika népi zenekara, a párkány (Štúrovo) Kisbojtár gyermektánccsoport és a Szőttes népművészeti csoport képviselte. Az együttesek, az előző évben, években elért országos eredményeinek köszönhetik meghívásukat. A magyar csoportok esetében a Zselizen elért eredményeket is figyelembe veszik. A fesztivál, a nemzetközi folklórfesztiválok hálózatának a része. így jelentős a nemzetközi részvétel is. A Szovjetunió, Portugália, Magyar-, Francia-, és Törökország együtteseinek tapsolhatott a közönség ebben az évben. Csodálatos volt: látni hogy a nép művészete, a művészet nyelve a zene, a tánc. a dal a béke nyelve, az egymást megértés nyelve, az egymást jobban megismerésnek a nyelve. Csodálatos volt a népművészeti csoportok felvonulása. Csodálatos volt, és elgondolkodtató: népi kultúrában nincsenek nagy és kis népek, csak népek vannak, és minden nép legdrágább kincse saját hagyománya, kultúrája, anyanyelve. Gazdag volt Východná, a műsorok és a rendezvények sokszínűsége tette gazdaggá. A központi színpadon, az amfiteátrumban péntek délutántól vasárnap délutánig folytak a műsorok. Közülük is kiemelkedett pénteken a lakodalmi szokásokat felelevenítő Perečko a parta" (Vőlegény-kalapdísz és menyasszonykoszorú), szombaton a „Kolo, kolo mlynské" (Körbe, körbe, karikába) gyermekműsor és a „Pieseň o mieri nech spája nás" (A béke dala kössön össze bennünket) a külföldi együttesek fesztivált köszöntő műsora, vasárnap a „Spievanky domova" (Hazai dallamok) népművészeti gálaműsor. Elgondolkodtató volt a hagyományőrző folklórcsoportok két különálló műsora „Človek a maska" (Ember és az álarc), valamint a „Ľudia z rodu rómov" (Emberek a cigány nemzetségből. Míg az első fejezetben felsorolt műsoroknál az adott téma együttesi, koreográfusi megfogalmazásban került a színpadra, addig a másik részben a hagyomány a maga egyszerűségében, természetességében jelent A Szőttes a fesztivál színpadán meg. Találkozhattunk farsangtól vízkeresztig az év jeles napjaihoz, munka- és családi ünnepeihez kapcsolódó olyan dalos, táncos, mókás jelenetekkel, ahol az álarcnak, a maszknak jelentős szerepe volt, ahol a maszk az esemény mágikus erejét jelentette. Mint monumentális vállalkozásról külön illik szólni a cigányok életét megelevenítő közel három órás életképről. Ez nem színpadi látványosságra törekvő műsor volt, hanem egy népcsoport évszázados életharcát elénk táró mozaik képsor, amelyet a rendező szóból-elbeszélésekből, zenéből és táncból épített fel. Megdöbbentő erővel hatott. Az életből, a mindennapi valóságból ismert életképek, helyzetek mellett olyan eseményeket is színpadra állított, amelyek segítettek a cigányság múlt és jelen életét reálisan ábrázolni. Nemzetiségi csoportjaink beleillettek az egyes műsorokba. A Kisbojtár is és a Szőttes is az adott műsor jobb csoportjai közé tartozott. A közönség is így láthatta, mert vastapssal honorálta szereplését. A Szőttes műsorát — Varga E.: Jókai táncok — teljes terjedelmében egyenes adásban közvetítette a Szlovák Televízió is. A Kisbojtár a viseletével is nagy feltűnést keltett, így mire a színpadra került már sok-sok „ismerőse" nézte. A Kéméndí táncok című kompozícióval (Hégliné B. Marianna) szerepelt — kár. A Csemadok lévai (Levice) helyi szervezete őszi tevékenységét az utóbbi évek legnagyobb szabású rendezvényével kezdi. A Városi Művelődési Központtal és a Városi Filmszínházak Igazgatóságával karöltve a CSKP megalakulása 65. évfordulója jegyében GARAMMENTI TALÁLKOZÓ címmel 1986. szeptember 13-án (szombaton) a lévai szabadtéri színpadon kulturális ünnepélyt rendeznek. A műsorban fellép a lévai alapiskolások énekkara, a komáromi (Komárno) Sziget-csoport zenekar, a lévai helyi szervezet folklóregyüttese, az ipolysági (Šahy) Kincskeresők zenekar. az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes, Szvorák Katalin néphogy a rendezők két blokkba vágva — külön a Sallai verbunkost, és külön a Kéméndi párost állították műsorba. A főműsorok mellett jelentősek voltak a kisegítő, a kiegészítő műsorok is. A néprajzi kiállítások: „Anyánk konyhája", a régmúlt konyhaedényeinek, sütő-fözö eszközeinek, konyhaberendezésének, „Az asztalterítés népi alkotásai", a jelenleg alkotó népművészek és népművészeti szövetkezetek népi ihletésű asztalteritési eszközeit: térítőkét, szalvétákat, tányérokat, evőeszközöket, főzőedényeket, ebédlő- és konyhabútorokat, a „Csipkeváltozatok" című kiállítás pedig a kézileg készített csipkék gyönyörű sorát vonultatta fel. A mi népművészeti ünnepélyeinktől a zselizi országos népművészeti fesztiváltól és a gombaszögi országos kulturális ünnepélytől egy évvel idősebb ez a szlovákiai népművészeti fesztivál. Eddig is sokat tanultunk belőle: szervezés, rendezés, műsorpolitika és más területeken, de az ideit is látva nyugodtam mondhatom: van még mit tanulnunk Ez évben az időjárás is kegyeibe fogadta a fesztivált és igy az teljes élményt nyújthatott. TAKÁCS ANDRÁS dalénekes, a komáromi Hajós népművészeti együttes, a komáromi DIXIELAND BAND dzsessz-zenekar. valamint Dinnyés József és Kátay Zoltán — magyarországi vendégművészek. Ezt a gazdag műsort táncház követi Morávek Róbert vezetésével, kísér a Ghímes zenekar. A rendezvény záróprogramjaként sor kerül a KONCERT című magyar film vetítésére, amely az ILLÉS zenekar hangversenyén készült. A TALÁLKOZÓ rendezői elsősorban a lévai járásból várják a közönség érdeklődését, de azon túlról is, hiszen nem titkolt szándékuk, hogy az idénynyitó ünnepély a tavaszi kulturális rendezvénysorozatot is hivatott ellensúlyozni. GÁSPÁR ISTVÁN • Mi a feladata a Csemadok helyi szervezeteinek — kérdezték a minap többen is azok közül, akik mostanában lettek az újonnan alapított helyi szervezetek vezetőségi tagjai. A Csemadok helyi szervezeteinek feladatait a Szövetség alapszabályzatának VI. cikkelye részletezi. E cikkely egyebek között kiemeli, hogy a helyi szervezet feltételeket alakít ki tagsága kulturális érdeklődésének kielégítésére, szervezi és biztosítja tagjainak a csehszlovák államiságra és a szocialista hazafiságra, a nemzeti öntudatra és a proletár internacionalizmusra való nevelését, aktivizálja tagjait, hogy azok kezdeményezőek és élenjáróak legyenek a haladó munkamódszerek gyakorlati elsajátításában a népgazdaság valamennyi területén. Kulturális esteket, tanulmányi kirándulásokat, tanfolyamokat, kiállításokat, valamint egyéb kulturális rendezvényeket szervez, megalapozza és szervezi az énekkarok, a színjátszó és táncegyüttesek és más szakkörök, együttesek, klubok tevékenységét; vezetősége révén gondoskodik a helyi szervezet tagjainak nyilvántartásáról és arról, hogy ezek rendszeresen fizessék a tagsági dijat. Az alapszabályzat VI. cikkelye ismerteti a helyi szervezet felépítését és működési rendjét is. • A párt- és állami szervek illetékes osztályai a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban is figyelemmel kísérik és rendszeresen értékelik a Csemadok tevékenységét. A járási nemzeti bizottság a lehetőségekhez mérten anyagilag is támogatja a Csemadokot. Legutóbb az ismeretterjesztő előadások és a népművészeti együttesek fellépésével kapcsolatos kiadásokhoz nyújtott anyagi segítséget. • A Csermely kórus kiemelkedő szerepet játszik Kassa (Košice) kulturális életében. A Csemadok Kassa-vidéki Járási Bizottsága és a Kassai Városi Bizottság együttese 1973- ban alakult. A viszonylag fiatal kórus az utóbbi években számos sikert aratott. A galántai Kodály-napokon például 1978-ban, 1981-ben és 1984-ben első helyezést ért el. Első helyezést nyert Bratislavában 1979 őszén a XII. Zenei Ünnepségeken a B kategória keretében. A kortárs szlovák zene tolmácsolása során nyújtott teljesítményét a Szlovák Zenei Alap különdíjával jutalmazták. A Csermely kórus már külföldön is többször vendégszerepeit. A csehszlovákiai magyar kórusmozgalmat mindenütt elismerést kiváltóén képviseli. • A Csemadok Rozsnyói (Rožňava) Járási Bizottsága szoros kapcsolatot tart a járási nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó Polgári ügyek Testületének járási bizottságával. A járásban a Csemadok tagjai közül mintegy ezren veszik ki a részüket aktívan a Polgári Ügyek Testületének munkájából. Szöllős Sándor, a Csemadok járási bizottságának titkára tagja a Polgári Ügyek Testületé járási elnökségének. • Az utóbbi években a Csemadok munkájában is meghonosodott a különféfe táborozás. A Töketerebesi (Trebišov), a Kassa-vidéki (Košice-vidiek) és a Nyitrai járásban a művelődési, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a Rozsnyói (Rožňava) járásban a képzőművészeti, a Losonci (Lučenec) járásban a néprajzi, a Bratislava-vidéki járásban egyebek között a gyermek-olvasótáborozás vált rendszeressé. GARAM MENTI TALÁLKOZÓ 7
