A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám
im A HÉT NYÁRI KÉPES VERSENYE A kismedencék A nagymedence . .. Kárpáty Péter igazgató naponta ellenőrzi a víz tisztaságát nek az ablakai nincsenek beüvegezve ... A bányaváros fürdőjét már a megnyitáskor kíváncsian szemléltem. A fürdőt azóta is gyakran felkeresem. Mindig jól érzem itt magam. Az, hogy csak félig kész, nekem is szemet szúrt. Az építkezést azonban — a jégpálya és a fedett uszoda építésével párhuzamosan — bizonyára rövidesen befejezik. Rozsnyó jelenleg a bányásznapi ünnepségek előkészítésének a jegyében él. A város párt- és állami vezetői összegezik, hogy mit értek el az elmúlt időszakban, hogyan teljesítették a választási programot. Jó munkáról adhattak számot a nemrég lezajlott választási gyűléseken. Jó munkáról számolnak majd be a bányásznapon is. A bányásznapon elsősorban arról adnak , majd számot, hogy miként álltak és állnak helyt a rozsnyói és a környező bányák dolgozói. Közben nyilván nem feledkeznek meg arról sem, hogy mi épült és épül a városban, és hol, miként kellene tovább javítani, tökéletesíteni a munkát. A fürdő egyike azoknak az építkezéseknek, ahol a munkát gyorsítani kellene. BALÁZS BÉLA PRANDL SÁNDOR felvételei SPLIT A jugoszláv tengerpart második legnagyobb települése. Dalmácia közigazgatási, ipari és kulturális központja. Kikötője Rijeka (Fiume) után a legforgalmasabb. A mai Split őse az egykori kis Aszphalatosz görög kolónia volt. Tulajdonképpeni nagyságát a római korban (IV. sz. eleje) egy uralkodása után visszavonult császárnak köszönheti, aki itt csodálatos palotát és fürdőt épített. A középkor kezdetén a császári palota falain belül épülő kis házacskákból alakult ki Split város magja. Közel négy évszázadra Velence kezébe került, majd a török hódítások ellen korszerű védőfalakat építettek. A XIX. század elején a franciák birtokolták, később osztrák tartomány volt. Az első világháború végén lett Dalmácia központja, majd a második világháború után indult fejlődésnek. Idegenforgalmi gyűjtőhely is, hiszen az adriai tengerpart középpontjában fekszik és kedvező közlekedési adottságain kívül a fürdőzők kényelmét is biztosítja. Itt található Ivan Meštrovičnak, a világhírű szobrászművésznek a múzeuma. Kedvenc témája az ember küzdelme az emberfelettivel. A hősi tragikum és az átszellemült légiesség művésze. A mester műtermét még életében múzeumnak rendezték be. BELGRÁD Belgrád a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság fővárosa. A Száva és a Duna összefolyásánál fekszik. Szkíta, kelta, majd illír törzsek laktak e helyen. Az i. e. I. század végén római légiók jelennek meg a Duna partján, s a felsővár helyén megerősített tábort építenek. Belgrád hosszú évszázadokon át fontos végvár volt. A középkorban a nyugati világ bástyája a török hódítás ellen. Itt zajlott le a törökök elleni világraszóló győzelem. A győztes hadvezér Hunyadi János volt. A mai Belgrád 1944-ben hatnapos harc után, közel 3 000 jugoszláv partizán és ezer szovjet katona élete árán kelt új életre. Az azóta eltelt több mint négy évtized alatt szinte új város épült. A mai Belgrád legszembetűnőbb alkotása a Száva zimonyi partján épülő l)j Belgrád, amely szakadatlanul szaporodó, magasba törő háztömbjeivel egyre terebélyesedik. Belgrád környékén épült Jugoszlávia egyik legnagyobb motor- és járműgyára. Itt működik a Vagongyár, a Mezőgazdasági gépgyár. A villamosipart a televíziós készülékeiről külföldön is jól ismert Belind Híradástechnikai Gyár képviseli. Belgrád gyógyszeripara is jelentős. A város növekvő lakosságának ellátásáról számos nagy áruház, önkiszolgáló bolt gondoskodik. Az eladók nagyon előzéke- KÉRDÉS: nyék és udvariasak. Mi volt Belgrád A vár melletti oromról messze teközépkori kint Meštrovič híres szobra: Győztes, magyar neve ? mely szinte a város jelképévé vált. A helyes válaszokat a versenyszelvényekkel együtt levelezőlapon 1986. szeptember 15-ig kell beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Aki mind a hét fordulóban sikeresen szerepel, részt vehet a sorsoláson. A Marjan-hegy Splitnek legalább olyan neves és látogatott kilátója, mint Budapestnek a Gellérthegy. Innen tárul elénk a legszebb városi panoráma. Előttünk a forgalmas kikötő, a Tito-rakpart pálmafás sétánya. A távolban Brač és Drvenik szigete ködük. Különösen este varázslatos a kép, amikor alattunk csillog a tengerpart második legnagyobb városának ezernyi fénye. KÉRDÉS: Ki volt az a római császár, akinek romokban is lenyűgöző palotája ma is látható Split mellett? ?
