A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-05 / 36. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL:

Emberközelben —

GYURCSÍK JÓZSEF a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Vnb elnöke

Zolczer László:

AZ ELDUGOTT FALU

F. Rakovský: SÁROS GYÖNGYE

Gál Sándor: BÓDVA MENTI VÁLTOZÁSOK

Dr. P. Tóth Attila: AUTOMATIZÁLÁS AZ ELEKTRONIKÁBAN

Miklósi Péter: SZÁGULDÓ „SZIVAROK" A HUNGARORINGEN

Címlapunkon — Orosz Helga, a Madách Színház tagja

(Szabó Róbert felvétele)

A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja.

Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában,

815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek:

Ozsvald Árpád és Balázs Béla

Telefon: 332-864

Grafikai szerkesztő: Kral Petemé

Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szók) előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače,

813 81 Bratislava,

Gottwaldovo nám. č. 6

Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice.

Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza.

Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor,

inzertné oddelenie, Gorkého 13,

VI. poschodie tel: 522-72,

815-85 Bratislava.

Index: 492 11.

EMBERKÖZELBEN

Barczi Pál 1909. december 24-én született a berzétei (Brzotín) Bak pusztán. Az apja kommenciós cseléd volt négy gyermekét igen szűkös körülmények között nevelte. Öt elemi osztály kijárása után szolgafiú lett Barczi Pálból is. pásztorkodott, kocsiskodott nehéz testi munkát végzett és már egészen fiatalon sokat töprengett azon. hogyan lehetne a hozzá hasonló szegények életét jobbra fordítani. Húszéves korában tagja lett a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, s tényleges katonai idejét töltve kapcsolatban állt s Hradec Králové-i pártszervezettel. Leszerelése évében, 1932-ben, együttműködik a kommunista párt rozsnyói (Rožňava) és Rozsnyó környéki tagjaival, Fábry Józseffel és a többiekkel, s velük közösen irányítja a munkanélküliek harcát. Felveszik a pártba, tagja lesz a Vörös Szakszervezeteknek, a Munkás Testnevelési Egyletek Szövetségének, röplapokat készít, terjeszt illegális összejöveteleken vesz részt. Két alkalommal a börtönéletet is megkóstolja Rimaszombatban (Rím. Sobota). 1936-ban beválasztják a párt szűkebb körű területi vezetőségébe, feladatul kapja az illegális sajtó kinyomtatását. Egyhetes iskolázáson a tudását gyarapítja.

— Hogyan alakult az élete a háború után?

— Engem elismertek, mint kommunistát és fasisztaellenes harcost, főként azoknak a dobsínai, nagyszlabosi és Červená Lehota-i kommunistáknak a jóvoltából, akikkel együtt dolgoztam a kommunista pártban. Tehát a felszabadulás után a párt egyszerű katonájaként. a rozsnyói járási pártbizottság mezőgazdasági titkáraként a Berzétei Állami Gazdaság politikai megbízottjaként a rozsnyói. majd a Lucska-Barka-Kovácsi egyesitett szövetkezet elnökeként, a kerületi pártbizottság tagjaként, a kerületi nemzeti bizottság képviselőjeként vettem ki részemet az új, a megváltozott élet formálásából. Egyszer anyasertésgondozónak is felcsaptam, és tizenhét malacot választottam el egy anyától, ami akkor csúcsteljesítménynek számított, magas állami kitüntetésben részesültem.

— Öregnek érzi már magát?

— Kezdek öregedni. Hamarább elfáradok. Még mindig sok a funkcióm. Elnöke vagyok a Rokkantak Szövetsége városi bizottságának. Tiszteletbeli elnöki posztot töltök be a Csemadok járási bizottságában és városi szervezetében. Munkásdalárdában énekelek, hetente próbára járok. Afféle mindenese vagyok a városi szervezetnek. Szervezem a fiatalok és idősek klubéletét. Segítek Csunyocska Árpádné tanítónőnek. Búzavirág nevű tánccsoportunk vezetőjének. Az Antifasiszta Szövetség városi bizottságában szintén tevékenykedem. Sajtófelelősként előfizetőket szerzek a Bojovník-ra, pedig nem is nagyon tudom olvasni. Kértük már többször, hogy legalább egy oldalnyi terjedelmű anyagot tegyenek bele magyarul. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Társaság városi bizottsága vezetőségének is tagja vagyok. Részt veszek a taggyűlések és az egészségügyi előadások szervezésében. Mindennap eljá-BARCZI PÁL,

a CSKP Munka Érdemrenddel kitüntetett veteránja

rok otthonról. A szombatot és a vasárnapot is beleértem. A Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskola tiszteletbeli pionírjának is megválasztottak. Ha elindulok otthonról, sokszor ebédelni se megyek haza, későn térek meg, és ezt már a feleségem se nézi jó szemmel. Még mindig nyakig benne vagyok a társadalmi munkában.

— Megbecsültnek tartja magát?

— Elismerik és értékelik a munkám. Ezt bizonyítja számos kitüntetésem, amelyek közül a Munka Érdemrend, Az építésben szerzett érdemekért és a Kiváló Munkáért állami kitüntetések a legértékesebbek. Ha nagy évfordulós eseményre készül az ország, soha nem feledkeznek meg rólam. Nemrégen Bratislavában és Trebičben jártam. A trebiči járási pártbizottság nagytermében körülbelül ötszázan találkoztunk olyanok, akik fiatal korukban tevékenyek voltak a Munkás Testnevelési Egyletek Szövetségében. Az SZLKP legutóbbi kongresszusán is jelen voltam vendégként. A dargói emlékmű talpazatára évről évre velem helyeztetik le a virágcsokrokat. Minden május elsején a diszemel vényről köszöntőm a felvonulókat. Születésnapi jókívánságokban is részesítenek, s fél évenként meghívnak a járási pártbizottságra, tájékoztatnak. és meghallgatják a véleményemet. Járási pártkonferenciákon az elnökségi asztalnál foglalok helyet. Sok-sok iskolából kérnek fel, beszéljek a párt múltbeli harcáról. Legutóbb Szádalmáson és Berzétén jártam. Jól sikerült beszélgetés volt. Úgy látom, érdekli a gyerekeket, amit a régebbi időkről mondok. Megbecsülés, figyelmesség? Egyszer Moszkvában, Leningrádban és Kijevben is voltam két hétig. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság járási bizottsága szervezte az utat.

— Honnan, milyen munkakörből vonult nyugdíjba ?

1937-ben ugyanilyen iskolának a hallgatója a gömörhorkai (Gem. Hôrka) erdőben, ahol már a teljes illegális munkára készítik fel a résztvevőket. 1939-ben, a Horthy-Magyarországon. sokkal nehezebb körülmények között lát hozzá a párt szervezéséhez. Horthy Magyarországát és az értelmetlen háborút leleplező röplapokat terjeszt lé is bukik. A Horthy-rendszer kínzókamráinak a megismerése után a sátoraljaújhelyi katonai börtönbe kerül, ahol magyar, szlovák, szerb, román, ukrán és horvát partizánokat illetve kommunistákat tartanak fogva. 1944-ben, Magyarország német megszállásának hírére kitörést kísérelnek meg sikertelenül, s még embertelenebb bánásmódban részesülnek. de a sivár és véres börtönfatak között is álmodozni tudnak arról, hogyan lesz, ha véget ér a háború, találgatják is, kiből mi lesz majd a felszabadulás után, s Barczi Pálnak megjósolják, hogy kolhoz (szövetkezeti) elnök lesz. úgy is történik a későbbiekben, enől azonban már ő maga beszéljen.

— Agronómusi munkakörből, a Krasznahorkai Állami Gazdaságból.

— Családja?

— Két lányom van. Az idősebb Pačára ment férjhez, a másik ápolónő Pelsöcön. Fiatalon maradt özvegy. Férje, a vöm, tehergépkocsivezető volt. tragikus szerencsétlenség áldozata lett a gombaszögi kőtörőben. Két unokám közül az idősebb gáz- és vizvezetékszerelö, a fiatalabb most szeptembertől harmadik osztályos tanuló. Új családi házban lakom a kisebb lányommal és az unokámmal, akivel mindig sakkoznom kell, nehogy elfelejtse a lépéseket. A kisebb lányom párttag, elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemet. Édesapám szintén tagja volt a pártnak a húszas években.

— Mit tart a legnagyobb dolognak az életében?

— Hogy tagja lehettem a kommunista pártnak. Soha nem gondoltam arra, vajon megélem-e, amiért harcolok. Az ember nem csupán magának akarja a jobbat!

— Volt-e nagyon nehéz helyzetben ?

— Sokszor, de különösen a sátoraljaújhelyi katonabortönben.

— Hány hónapot, illetve évet töltött fogházban ?

— Összesen két esztendőt.

— Miért lett kommunista ?

— Felismertem, hogy csak a kommunista párt képes győzelemre vezetni az elnyomott milliókat.

— Mivel tölti otthon a szabad idejét?

— A kertben találok munkát, meg újságot olvasok, televíziót nézek.

— Sok ismerőse van ?

— A régi rozsnyóiak mind ismernek, a járásban is sokan, és az egész országban is azok, akik veteránok és a szülőföldemen megfordultak.

MÁCS JÓZSEF

2