A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-05 / 36. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — GYURCSÍK JÓZSEF a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Vnb elnöke Zolczer László: AZ ELDUGOTT FALU F. Rakovský: SÁROS GYÖNGYE Gál Sándor: BÓDVA MENTI VÁLTOZÁSOK Dr. P. Tóth Attila: AUTOMATIZÁLÁS AZ ELEKTRONIKÁBAN Miklósi Péter: SZÁGULDÓ „SZIVAROK" A HUNGARORINGEN Címlapunkon — Orosz Helga, a Madách Színház tagja (Szabó Róbert felvétele) A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Kral Petemé Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szók) előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN Barczi Pál 1909. december 24-én szüle­tett a berzétei (Brzotín) Bak pusztán. Az apja kommenciós cseléd volt négy gyer­mekét igen szűkös körülmények között nevelte. Öt elemi osztály kijárása után szolgafiú lett Barczi Pálból is. pásztorko­­dott, kocsiskodott nehéz testi munkát végzett és már egészen fiatalon sokat töprengett azon. hogyan lehetne a hozzá hasonló szegények életét jobbra fordítani. Húszéves korában tagja lett a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségnek, s tényleges ka­tonai idejét töltve kapcsolatban állt s Hradec Králové-i pártszervezettel. Lesze­relése évében, 1932-ben, együttműködik a kommunista párt rozsnyói (Rožňava) és Rozsnyó környéki tagjaival, Fábry József­fel és a többiekkel, s velük közösen irá­nyítja a munkanélküliek harcát. Felveszik a pártba, tagja lesz a Vörös Szakszerveze­teknek, a Munkás Testnevelési Egyletek Szövetségének, röplapokat készít, ter­jeszt illegális összejöveteleken vesz részt. Két alkalommal a börtönéletet is megkós­tolja Rimaszombatban (Rím. Sobota). 1936-ban beválasztják a párt szűkebb körű területi vezetőségébe, feladatul kap­ja az illegális sajtó kinyomtatását. Egyhe­tes iskolázáson a tudását gyarapítja. — Hogyan alakult az élete a háború után? — Engem elismertek, mint kommunistát és fasisztaellenes harcost, főként azoknak a dobsínai, nagyszlabosi és Červená Lehota-i kommunistáknak a jóvoltából, akikkel együtt dolgoztam a kommunista pártban. Tehát a felszabadulás után a párt egyszerű katonája­ként. a rozsnyói járási pártbizottság mező­­gazdasági titkáraként a Berzétei Állami Gaz­daság politikai megbízottjaként a rozsnyói. majd a Lucska-Barka-Kovácsi egyesitett szö­vetkezet elnökeként, a kerületi pártbizottság tagjaként, a kerületi nemzeti bizottság képvi­selőjeként vettem ki részemet az új, a meg­változott élet formálásából. Egyszer anyaser­­tésgondozónak is felcsaptam, és tizenhét malacot választottam el egy anyától, ami akkor csúcsteljesítménynek számított, ma­gas állami kitüntetésben részesültem. — Öregnek érzi már magát? — Kezdek öregedni. Hamarább elfáradok. Még mindig sok a funkcióm. Elnöke vagyok a Rokkantak Szövetsége városi bizottságának. Tiszteletbeli elnöki posztot töltök be a Cse­madok járási bizottságában és városi szerve­zetében. Munkásdalárdában énekelek, he­tente próbára járok. Afféle mindenese va­gyok a városi szervezetnek. Szervezem a fiatalok és idősek klubéletét. Segítek Csu­­nyocska Árpádné tanítónőnek. Búzavirág nevű tánccsoportunk vezetőjének. Az Antifa­siszta Szövetség városi bizottságában szin­tén tevékenykedem. Sajtófelelősként előfize­tőket szerzek a Bojovník-ra, pedig nem is nagyon tudom olvasni. Kértük már többször, hogy legalább egy oldalnyi terjedelmű anya­got tegyenek bele magyarul. A Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Társaság városi bizott­sága vezetőségének is tagja vagyok. Részt veszek a taggyűlések és az egészségügyi előadások szervezésében. Mindennap eljá-BARCZI PÁL, a CSKP Munka Érdemrenddel kitüntetett veteránja rok otthonról. A szombatot és a vasárnapot is beleértem. A Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskola tiszteletbeli pionírjá­nak is megválasztottak. Ha elindulok otthon­ról, sokszor ebédelni se megyek haza, későn térek meg, és ezt már a feleségem se nézi jó szemmel. Még mindig nyakig benne vagyok a társadalmi munkában. — Megbecsültnek tartja magát? — Elismerik és értékelik a munkám. Ezt bizonyítja számos kitüntetésem, amelyek kö­zül a Munka Érdemrend, Az építésben szer­zett érdemekért és a Kiváló Munkáért állami kitüntetések a legértékesebbek. Ha nagy év­fordulós eseményre készül az ország, soha nem feledkeznek meg rólam. Nemrégen Bra­­tislavában és Trebičben jártam. A trebiči járási pártbizottság nagytermében körülbelül ötszázan találkoztunk olyanok, akik fiatal korukban tevékenyek voltak a Munkás Test­­nevelési Egyletek Szövetségében. Az SZLKP legutóbbi kongresszusán is jelen voltam ven­dégként. A dargói emlékmű talpazatára évről évre velem helyeztetik le a virágcsokrokat. Minden május elsején a diszemel vényről kö­szöntőm a felvonulókat. Születésnapi jókí­vánságokban is részesítenek, s fél évenként meghívnak a járási pártbizottságra, tájékoz­tatnak. és meghallgatják a véleményemet. Járási pártkonferenciákon az elnökségi asz­talnál foglalok helyet. Sok-sok iskolából kér­nek fel, beszéljek a párt múltbeli harcáról. Legutóbb Szádalmáson és Berzétén jártam. Jól sikerült beszélgetés volt. Úgy látom, érdekli a gyerekeket, amit a régebbi időkről mondok. Megbecsülés, figyelmesség? Egy­szer Moszkvában, Leningrádban és Kijevben is voltam két hétig. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság járási bizottsága szervezte az utat. — Honnan, milyen munkakörből vo­nult nyugdíjba ? 1937-ben ugyanilyen iskolának a hallga­tója a gömörhorkai (Gem. Hôrka) erdőben, ahol már a teljes illegális munkára készí­tik fel a résztvevőket. 1939-ben, a Hor­­thy-Magyarországon. sokkal nehezebb kö­rülmények között lát hozzá a párt szerve­zéséhez. Horthy Magyarországát és az ér­telmetlen háborút leleplező röplapokat terjeszt lé is bukik. A Horthy-rendszer kínzókamráinak a megismerése után a sátoraljaújhelyi katonai börtönbe kerül, ahol magyar, szlovák, szerb, román, ukrán és horvát partizánokat illetve kommunis­tákat tartanak fogva. 1944-ben, Magyar­­ország német megszállásának hírére kitö­rést kísérelnek meg sikertelenül, s még embertelenebb bánásmódban részesül­nek. de a sivár és véres börtönfatak között is álmodozni tudnak arról, hogyan lesz, ha véget ér a háború, találgatják is, kiből mi lesz majd a felszabadulás után, s Barczi Pálnak megjósolják, hogy kolhoz (szövet­kezeti) elnök lesz. úgy is történik a későb­biekben, enől azonban már ő maga be­széljen. — Agronómusi munkakörből, a Krasznahor­­kai Állami Gazdaságból. — Családja? — Két lányom van. Az idősebb Pačára ment férjhez, a másik ápolónő Pelsöcön. Fiatalon maradt özvegy. Férje, a vöm, tehergépkocsi­vezető volt. tragikus szerencsétlenség áldo­zata lett a gombaszögi kőtörőben. Két uno­kám közül az idősebb gáz- és vizvezetéksze­­relö, a fiatalabb most szeptembertől harma­dik osztályos tanuló. Új családi házban la­kom a kisebb lányommal és az unokámmal, akivel mindig sakkoznom kell, nehogy elfe­lejtse a lépéseket. A kisebb lányom párttag, elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemet. Édesapám szintén tagja volt a pártnak a húszas években. — Mit tart a legnagyobb dolognak az életében? — Hogy tagja lehettem a kommunista párt­nak. Soha nem gondoltam arra, vajon meg­élem-e, amiért harcolok. Az ember nem csupán magának akarja a jobbat! — Volt-e nagyon nehéz helyzetben ? — Sokszor, de különösen a sátoraljaújhelyi katonabortönben. — Hány hónapot, illetve évet töltött fogházban ? — Összesen két esztendőt. — Miért lett kommunista ? — Felismertem, hogy csak a kommunista párt képes győzelemre vezetni az elnyomott milliókat. — Mivel tölti otthon a szabad idejét? — A kertben találok munkát, meg újságot olvasok, televíziót nézek. — Sok ismerőse van ? — A régi rozsnyóiak mind ismernek, a járás­ban is sokan, és az egész országban is azok, akik veteránok és a szülőföldemen megfor­dultak. MÁCS JÓZSEF 2

Next

/
Thumbnails
Contents