A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-05 / 36. szám

TOVÁBBI POZITÍV LÉPÉS Az SZKP Politikai Bizottsága és a szovjet kormány úgy döntött, hogy 1987. január 1 -ig a Szovjetunió meghosszabbítja önkén­tes. egyoldalú atomkísérleti tilalmát. Ezt Mihail Gorbacsov augusztus 18-án televízi­ós beszédben jelentette*be. Az SZKP KB főtitkárának beszéde világszerte nagy vissz­hangot váltott ki. Gennagyij Geraszimov, a Szovjetunió külügyminisztériumának szóvi­vője elmondotta, hogy a tengerentúlon csa­lódottan reagáltak a moratórium meghosz­­szabbítására, mivel a Szovjetunió ezzel elu­tasította, hogy az ő játékukat játssza. A Szovjetunió véleménye szerint éppen a nukleáris kísérletek betiltása a döntő elem a nukleáris fegyverkészletek korlátozása és a felszámolása kérdésében a szükséges kezdet a haladás eléréséhez ezen az úton. A Szovjetunió a moratóriumhoz való csatla­kozásra szólítja fel az Egyesült Államokat és IMagy-Britanniát is. Egyben hangsúlyozta, hogy a moratóriumot nem lehet egyoldalú­an a végtelenségig meghosszabbítani. Gera­szimov elmondotta, Washingtonban propa­gandafogásnak tartják a lépést, a kérdés az. hogy az USA az ilyen „propagandára" miért nem válaszolt ugyanúgy és miért nem szün­teti be a nukleáris kísérleteket. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Mihail Gorbacsov említett tévébeszédében elemezte az Egye­sült Államok politikáját, amelyre a militari­­zálódás nyomja rá egyre veszélyesebb mér­tékben a bélyeget. Rámutatott arra is, hogy a mai világban öngyilkosság a tömegpusztí­tó fegyverek fölényének az illúziójára építe­ni az államközi kapcsolatok rendszerét. A Challenger utasainak pusztulása és a cser­nobili reaktor-szerencsétlenség egyaránt arra figyelmeztet, hogy nukleáris űrkorszak­ban, amikor az emberek csak fölmérni kez­dik a természet hatalmas erőit egyetlen út vezet a békés világhoz — a tömegpusztító fegyverek teljes megsemmisítése. Néhány amerikai politikus úgy véli. hogy a Szovjetunió azért hajlandó tárgyalásokra, mert az Egyesült Államok katonai ereje nö. hozzáfogtak a csillagháborús program meg­valósításához. Ha a washingtoni kormány­zat ilyen téves feltételezésre építi politiká­ját, nem léphetnek a becsületes megállapo­dások a nemzetközi légkör javítása útjára — húzta alá Mihail Gorbacsov. Ha most a Szovjetunió az atommoratóri­um fenntartásával mégis további kockáza­tot vállal azért teszi, hogy segítsen meg­előzni egy sokkalta nagyobbat, azt hogy a világ elszalasszon egy megegyezési alkal­mat, amely csökkenthetné a nukleáris há­borúk fenyegetését. Könnyen belátható ugyanis, hogy ha az Egyesült Államok nem csatlakozik a moratóriumhoz és a Szovjet­unió egy idő elteltével szintén kénytelen lesz felújítani a robbantásokat, a megálla­podás esélyei nem jobbak, hanem rosszab­bak lesznek, mint ma. Végezetül e kérdéscsoporthoz kívánkoz­­lak Juraj Cúthnak, a Szlovák Béketanács elnökének szavai: „A Szovjetunió újabb lé­pése. miszerint meghosszabbítja az atomkí­­íérletekre tett moratóriumot újabb mér­­öldkö azon törekvéseinek útján, amelyek célja, hogy elhárítsa az atomháború veszé­­yét. Az amerikai imperializmus a szovjet bé­­tekezdeményekkel kapcsolatos negativ ál­­áspontjával bizonyítja, hogy kockára teszi íz emberek millióinak életét, amikor az itomkísérleteket cinikusan »megbízható és íatékorry atomfenyegetésnek« minősíti." Hz atomkisérletek teljes beszüntetése meg­ölelne a népek óhajának és reális utat elentene a világbéke felé. — S — Az utóbbi hetekben ismét feszültté vált a helyzet Pakisztánban. A rendőrség több ezer ellenzéki politikust — köztük Bhutto lányát. Benazir Bhuttó — őrizetbe vett, ennek ellenére napirenden vannak a zavargások és a tüntetések. Felvételünkön: Liaul Hak elnök lemondását követelő tüntetők Kazachiban. VISSZAPIIIANTÓ ■■■■■■ AUGUSZTUS '86 Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kom­munista Párt KB első titkárát, a Kubai Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának elnö­két Lenin-renddel tüntették ki. E magas kitüntetést 60. születés-SZERDA 13 napja alkalmából adományozták neki a szovjet és a kubai nép kö­zötti testvéri barátság és sokolda­lú együttműködés fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért. Durban kikötővárosban Pieter Botha dél-afrikai allamfö a Naci­onalista Párt rendkívüli kongresz­­szusán beszédében arról biztosí­totta a küldötteket, hogy a fajül-CSÜTÖRTÖK 14 dözö rezsim nem veti magát alá a nemzetközi közvélemény követe­léseinek, és nem szünteti meg az apartheidet. A Szovjetunió és az Egyesült Álla mok megállapodott abban, hogy a nukleáris és az űrfegyverekröl e héten Moszkvában tartott szakér­tői konzultációkat Washington-PÉNTEK 15 ban a második fordulóval folytat­ják — közölte Gennagyij Geraszi­mov, a Szovjetunió külügyi szóvi­vője. Gustáv Husák, a CSKP KB főtit­kára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Mar­tin Bangemannt, az NSZK gazda­sági miniszterét, a Szabad De­mokrata Párt elnökét. A találko­zón áttekintették Csehszlovákia SZOMBAT 16 és az NSZK kapcsolatainak jelen­legi helyzetét, valamint a nemzet­közi politikai élet néhány időszerű kérdését. Mindkét fél megerősí­tette, hogy erdeke a két ország kapcsolatainak tartós fejlesztése és elmélyítése. Rimaszombatban (Rimavská So­bota) rendezték meg a nők három nemzedékének hagyományos au­gusztusi találkozóját. Elena Litva­­jová, az SZLKP KB Elnökségének, a Szlovákiai Nöszővetség KB elnö-VASÁRNAP 17 ke ünnepi beszédében hangsú­lyozta: az SZNF évfordulója az idén a nemzetközi békeévben ki­váló alkalom arra, hogy a nők kife­jezzék békevágyukat es fokozzák részvételüket a békeharcban. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a szovjet televízióban beje­lentette, hogy 1987 január 1 ig meghosszabbítják az atomfegy­ver-kísérletekre egyoldalúan el­rendelt moratóriumot. Mint isme-HÉTFŐ 18 retes, a moratórium augusztus 6 án járt le. Mihail Gorbacsov be­szédében elemezte, miért van oly égető szükség az atomrobbantá­sok beszüntetésére. Az el nem kötelezett országok mozgalma 25 évfordulója alkal­mából nagygyűlést tartottak Del­hiben A résztvevők támogatásuk­ról biztosították a világmozgal-KEDD 19 mat a békéért, amelynek céljai az el nem kötelezett országok saját­jai is. A nagygyűlés résztvevői kö­vetelték, hogy az Indiai-óceánt változtassák békeövezetté. HÉTVÉGI IEVÉL Megint csengettek. Sőt az idén éppen a napján: szeptember elsején! Nem hagyva egy perccel sem többet a nyárból. A legtöbb gyerek sóhajt egy mélyet és búcsút int a kötelezettségek nélküli élet­nek. a végtelen napozásnak, labdakergetés­­nek úszásnak, teniszezésnek, libalegefte­­tésnek. Délelőttönként csend lesz megint a lakótelepen. Vakáció — amikor egybefoly­nak a napok, amikor reggel öltözni sem kell. mezítláb, egy szál nadrágban lehet az ud­varra menni és belehunyorogni a tűző nap­ba. amikor reggeltől estig mézédes szőlőt lehet csipegetni a tőkéről — múló örömök ideje. Zoknit és félcipőt adunk a gyerekre, tiszta vasalt ingbe öltöztetjük, egyenkoszt­­ra fogjuk. Vágyait is kivasaljuk, cipőpántok közé szorítjuk. Csengettek, megkezdődött a tanítás. Mi szülők is sóhajtunk egy még mélyebbet és nyakunkba vesszük a várost. Sorban állunk tornafelszerelésért és a papírboltban. Ki­nyitjuk a pénztárcánkat előbb türelemmel adogatjuk a kisebb-nagyobb papírpénzt, de a harmadik hét végén már felhördülünk a „Be kell fizetni..." kezdetű mondatokra. Zúgolódunk, ha „megint" szülői értekezlet­re kell menni. Az újságokban megjelennek az iskolával, oktatásüggyel kapcsolatos írá­sok. Elolvashatjuk, hány tanteremmel let­tünk gazdagabbak, hány új iskolát nyitottak, s azt is. milyen remek a tankönyvellátás. Erről eszünkbe jut régi tankönyvünk, isko­lánk. tanítónk és osztálytársaink. Lógások és felelések, nagy súgások és dolgozatírá­sok. És jönnek a felejthetetlen humoros — a kívülálló sohasem érti. mi ebben a humoros — bemondások, óriási puskázások, leleple­zett és le nem leplezett csinytevések. Közös félelmek, nagy titkok és cselek, felszabadí­tó. amolyan „röhög az egész osztály" vi­dámságok. És már irigyeljük is gyermekün­ket. aki mindezt most éli át. De jó neki! De jó volt iskolába járni! Akkor még min­den tiszta és világos. Aki szorgalmasan és rendszeresen készül az órára, egyesre felel, jó bizonyítványt visz haza. megérdemli a szülői dicséretet és boldogulni fog az élet­ben. Ah. gondtalan, felhőtlen gyermekkor, ifjúságunk ideje! Kevés olyan fogalom van, amiről annyi emlékünk lenne, annyi minden kötődne hozzá, mint az iskola. A legérdeke­sebb azonban az. hogy ezek az emlékek sohasem a szigorú értelemben vett tana­nyaghoz, nem az egyszeregyhez, a gömb térfogatához, avagy Petőfi lírájához, esetleg a nőnemű főnevek többesszámú ragozásá­hoz kapcsolódnak. Mégis, ki tudja miért, ezek a csodák csakis és kizárólagosan az iskolában történhetnek meg. Ezek a „csodák" teszik, hogy ebben az iskolaévben is volt kis- és nagydiák, aki örömmel lépte át az iskola küszöbét, aki vidáman várta osztálytársait, aki észrevette a tanító néni új ruháját és a sűrűsödő ezüstszálakat osztályfőnöke hajában. Bár az oktatás tárgyi feltételei: az iskola épüle­te. felszereltsége nem mindenütt azonos — vannak jól felszerelt modern iskoláink és olajozott padlójú kályhás tantermeink — a gyerekek mégsem eszerint osztályoznak. Ők a pedagógust látják arra emlékeznek majd. Az emberre, aki olyan érdekes órákat tud tartani. Az ő hozzáértésük, lelkesedé­sük szeretetük az. ami igazán fontos. 3

Next

/
Thumbnails
Contents