A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-29 / 35. szám

Délelőtt érkeztünk meg Petrozavodszkba, a Karéliai Autonóm Köztársaság fővárosá­ba. Kísérőnk, Szvetlána örömmel újságol­ta: — Este hajózunk Kizsire! Akkor már ismertem a gyöngyházfényü fehér éjszakákat, amelyek az 59. északi szélességi fokon túl a nyár természetes jelenségei. Nem tartottam hát rendkívüli­nek, hogy este hajózunk. Tudtam azt is, hogy Kizsi a hatalmas Onyega-tó szigete. A kikötőben, a szárnyashajóra várakozva, azzal szórakoztattam magamat és Szvet­lánát, hogy az idegenvezetőket utánozva mutogattam, magyaráztam: „Tessék megnézni, ez a tó Európa második legna­gyobb tava, mintha tizenhat Balaton ke­rült volna egymás mellé, mélysége pedig felülmúlja az európai tavak erre vonatko­zó adatait, mert a legmélyebb pontja 226 méter." A hajón új ismerősünk, Vlagyimir llmatár Louhi kérésemre idézett néhány „runót", azaz igét a Kalevalából. Az egyik, melyet Szvetlána azonnal oroszra fordított, külö­nösen megnyerte a tetszésemet. Vikár Béla fordításában így hangzik: Amaz Ukkó, főalkotó, égen-földön uralkodó, levegőből vizet választ, merít a vízből szárazt. Az utolsó sort hallva mindjárt Kizsi szige­tére gondoltam, mely több mint egyórás hajózás után úgy tűnt elénk az óriási tó acélszürke síkságából, mintha nem is olyan rég emelte volna ki, merevítette volna elénk Ukkó keze. A sziget oldala, partja alig két-három arasznyira magas­­lőtt a víz tükrétől. Meg is csodáltam, hogy a háromemeletes szállodahajó miként tu­dott kikötni ilyen alacsony part mellett. Kizsi, a sziget még nem állandóan lakott, bár néhány család már itt él télen-nyáron. Ha felépül a szálló, Kizsi lesz Észak egyet­A NYÁRI NAPFORDULÓ len és legnagyobb skanzenje, szabadtéri múzeuma. A sziget déli nyúlványában régi korok építészetének emlékei láthatók. A távol­ból is érdekes látvány a fatornyos, hagy­makupolás Preobrazsenszkij templom, amelyet 1714-ben építettek. A kupolák száma 22, építője egy ismeretlen ezer-KIZSIN mester ács, aki egyetlen szög nélkül épí­tette meg a templomot. Barátunk el­mondta a hozzáfűződő legendát is: — Az ács munkája végeztével szekercéjét a tóba vetette, hogy remekművének ne lehessen párja. És nincs is párja ... Megnéztük a tőle távolabbra eső építmé­nyeket is. A sátortetős harangtornyot, a kápolnát, melynek pontosan a fele üres, mert a másik fele a szovjet—finn kulturá­lis egyezmény értelmében Helsinkibe ke-Az egyik fatemplom a sok közül A petrozavodszki 10-es számú iskola diákjai. Bal felöl barátunk: Vlagyimir ll­matár Louhi Huszonkét kupolája van a Preobra­zsenszkij elnevezésű, 1714-ben épített fa templomnak 20

Next

/
Thumbnails
Contents