A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-22 / 34. szám

ott. ttÉBtti tg O u M tn a w Egy olyan embertől hallottam, aki a világ nyolcvan országát bejárta — Ausztrália kivételével lényegében min­denütt volt —, hogy a szabadságát legszívesebben a Pieninekben tölti. Szerinte az a világ legszebb tája. Szeb­bet nem látott sem az amerikai konti­nensen, sem Ázsiában, sem Afrikában. 1760 között. II. József a rendet 1782- ben feloszlatta. Az idők folyamán tönkrement kolos­tort az 1960-as években újították fel. A templom és kolostor tartozéka volt egy kis kórházzal kibővített menhely az e fontos útvonalon utazók számára. A betegségek kúrálására gyógynövénye­l l l l l ó A magunkfajta a Vörös Kolostor meglátogatásakor nagyon elcsodálko­zik: honnan ez a rengeteg külföldi — jórészt NDK jelzésű — személygépko­csi? Lehetséges az, hogy ők olyan messziről idezarándokolnak, ugyanak­kor a Kelet-szlovákiai kerület lakosainak egy része nem is tud a Pienini Rezervá­ció létezéséről, sőt, sok esetben fogal­muk sincs, hol van a Pieninek...? A csehszlovák—lengyel határfolyó, a fenséges Három-korona-hegy lábánál rohanó Dunajec hullámait tulajdonkép­pen a prágai és párizsi filmesek fedez­ték fel a világ számára, amikor az ötve­nes években itt forgatták Marina Vlady főszereplésével az Áramlásban című fil­met. A Pieninek valóban gyönyörű, mint ahogy az egész Zamaguria az. Valami­kor Csehszlovákia legelmaradottabb vi­dékei közé tartozott, ahol a helyi mon­dás szerint csak a rókák kívántak jó éjszakát egymásnak. Az elbűvölő, fölsé­­ges természet nem tudta biztosítani az itt lakóknak a mindennapi betevő fala­tot. A zord éghajlat, a keskeny, dom­bokba kapaszkodó nadrágszíjföldecs­­kék szűkmarkúan adták meg a legszük­ségesebbeket is: a krumplit, a zabot, a káposztát. Ezért volt olyan nagymértékű innen a kivándorlás, ezért foglalkoztak az emberek csempészkedéssel. Köve­tőik még ma is vannak, természetesen már nem azért, hogy az így megszerzett koronákon megtöltsék az otthoniak éhes gyomrát, hanem tisztán spekulatív okokból. Különböző dolgokkal nyerész­kednek, leggyakoribb csempészáru a lengyel ló. A Pieninek néhány látványossággal tűnik ki. Mindenekelőtt a Dunajecen folyó tutajozással, az ősi Vörös Kolos­torral, annak gyógyszerészeti múze­umával, egy állandó tárlattal Zamaguria lakosainak életéről és a volt lakók, a szerzetesek emléktárgyaiból rendezett kiállítással. A karthauziak e templomát és kolostorát a 14. század elején alapí­tották. Száz évvel később az egész komplexum elpusztult. Újjáépítését a 16. században fejezték be. A terület a kamalduni rend birtokába került, akik elkezdték a templom tatarozását (a bel­ső tereket barokk stílusban képezték ki, a boltívek gazdag stukkói, falfestmé­nyek őrzik ennek nyomát), hozzáépítet­ték a tornyot, a szomszédos kertben pedig tíz háromcellás házacskát építet­tek a szerzetesek számára. A kolostor rövid fennállása ellenére is jelentős kul­turális központtá vált. Itt fordították le elsőként a szentírást szlovákra 1740 és két termesztettek a szerzetesek a ko­lostorkertben. Cyprián szerzetes híres herbáriumát mind a mai napig őrzik a poprádi múzeumban. Hallatlanul érdekes lehet a Lesnicébe való hajózáson túl egy gyalogtúra visz­­szafelé a Dunajec jobb partján. Ezt az utat az első világháború éveiben olasz hadifoglyok építették ki. Nem messze a Vörös Kolostortól ta­lálható a legendás huszitavezérröl, Petr Aksamitáról elnevezett barlang. A hu­sziták veresége után ez a terület adott 4

Next

/
Thumbnails
Contents