A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-22 / 34. szám
ott. ttÉBtti tg O u M tn a w Egy olyan embertől hallottam, aki a világ nyolcvan országát bejárta — Ausztrália kivételével lényegében mindenütt volt —, hogy a szabadságát legszívesebben a Pieninekben tölti. Szerinte az a világ legszebb tája. Szebbet nem látott sem az amerikai kontinensen, sem Ázsiában, sem Afrikában. 1760 között. II. József a rendet 1782- ben feloszlatta. Az idők folyamán tönkrement kolostort az 1960-as években újították fel. A templom és kolostor tartozéka volt egy kis kórházzal kibővített menhely az e fontos útvonalon utazók számára. A betegségek kúrálására gyógynövényel l l l l ó A magunkfajta a Vörös Kolostor meglátogatásakor nagyon elcsodálkozik: honnan ez a rengeteg külföldi — jórészt NDK jelzésű — személygépkocsi? Lehetséges az, hogy ők olyan messziről idezarándokolnak, ugyanakkor a Kelet-szlovákiai kerület lakosainak egy része nem is tud a Pienini Rezerváció létezéséről, sőt, sok esetben fogalmuk sincs, hol van a Pieninek...? A csehszlovák—lengyel határfolyó, a fenséges Három-korona-hegy lábánál rohanó Dunajec hullámait tulajdonképpen a prágai és párizsi filmesek fedezték fel a világ számára, amikor az ötvenes években itt forgatták Marina Vlady főszereplésével az Áramlásban című filmet. A Pieninek valóban gyönyörű, mint ahogy az egész Zamaguria az. Valamikor Csehszlovákia legelmaradottabb vidékei közé tartozott, ahol a helyi mondás szerint csak a rókák kívántak jó éjszakát egymásnak. Az elbűvölő, fölséges természet nem tudta biztosítani az itt lakóknak a mindennapi betevő falatot. A zord éghajlat, a keskeny, dombokba kapaszkodó nadrágszíjföldecskék szűkmarkúan adták meg a legszükségesebbeket is: a krumplit, a zabot, a káposztát. Ezért volt olyan nagymértékű innen a kivándorlás, ezért foglalkoztak az emberek csempészkedéssel. Követőik még ma is vannak, természetesen már nem azért, hogy az így megszerzett koronákon megtöltsék az otthoniak éhes gyomrát, hanem tisztán spekulatív okokból. Különböző dolgokkal nyerészkednek, leggyakoribb csempészáru a lengyel ló. A Pieninek néhány látványossággal tűnik ki. Mindenekelőtt a Dunajecen folyó tutajozással, az ősi Vörös Kolostorral, annak gyógyszerészeti múzeumával, egy állandó tárlattal Zamaguria lakosainak életéről és a volt lakók, a szerzetesek emléktárgyaiból rendezett kiállítással. A karthauziak e templomát és kolostorát a 14. század elején alapították. Száz évvel később az egész komplexum elpusztult. Újjáépítését a 16. században fejezték be. A terület a kamalduni rend birtokába került, akik elkezdték a templom tatarozását (a belső tereket barokk stílusban képezték ki, a boltívek gazdag stukkói, falfestmények őrzik ennek nyomát), hozzáépítették a tornyot, a szomszédos kertben pedig tíz háromcellás házacskát építettek a szerzetesek számára. A kolostor rövid fennállása ellenére is jelentős kulturális központtá vált. Itt fordították le elsőként a szentírást szlovákra 1740 és két termesztettek a szerzetesek a kolostorkertben. Cyprián szerzetes híres herbáriumát mind a mai napig őrzik a poprádi múzeumban. Hallatlanul érdekes lehet a Lesnicébe való hajózáson túl egy gyalogtúra viszszafelé a Dunajec jobb partján. Ezt az utat az első világháború éveiben olasz hadifoglyok építették ki. Nem messze a Vörös Kolostortól található a legendás huszitavezérröl, Petr Aksamitáról elnevezett barlang. A husziták veresége után ez a terület adott 4
