A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-22 / 34. szám

ideiglenesen otthont az üldözötteknek. Egy másik legenda a szlovák népi hős­höz, Juraj Jánošíkhoz kapcsolódik, aki állítólag innen menekült üldözői elől Lengyelországba, átugorva a Dunaje­­cot. Léteznek más legendák is, például egy szerzetesről, aki saját készítésű szárnyakon repülte át a Három-koro­­na-hegyéröl a Dunajecot. A sportolók se kerülik e tájat. Évente kétszer látják vendégül a Dunajec jobb partján azokat, akik szeretik a vad vize­ken való hajózást. Szeptemberben zaj­lik a Nemzetközi Pienini Slalom, mely rendezvény harmincéves múltra tekint vissza. Itt, a Dunajecon a világ legjobb vízi műlesiklói versengtek mind Cseh­szlovákiából, mind pedig külföldről. Jú­niusban a Vörös Kolostorban az ifjú vízimádók jönnek össze, ekkor tartják ui. a fiatal vízi sportolók össz-szlovákiai találkozóját. Gazdag hagyománya van a Zamaguriai Kulturális Ünnepségnek is. Szerény, dolgos emberek laknak er­refelé, akik Csehszlovákia felszabadítá­sáig nagyon szegények voltak. Nyersek, zordak, mint a környező természet. Lengyel-goral tájszólásban beszélnek. Találkozhatunk velük, mint a Dunajec tutajosaival, de mint erdészekkel, juhá­szokkal, Spišská Stará Ves vagongyárá­nak szakképzett munkásaival, vagy a Kelet-szlovákiai Vasmű kohászaival. Lé­nyegében megváltozott az életük. Már régen nem építik azokat a szép kis faházakat, melyek olyannyira vonzzák a népi építészet csodálóit. Kétemeletes, falazott házakat építenek, óriási abla­kokkal. Ami viszont nem változik — és ez nagy szerencse — az a zordságában is gyönyörű természet, mert a világon másutt ilyet nem találni: Pienineknek és Zamaguriának nincs párja. FRANTIŠEK RAKOVSKÝ A szerző felvételei IĽ0BS A HÉT NYÁRI KEPES VERSENYE BUKAREST A Román Szocialista Köztársaság fő­városa. Az elmúlt évtizedekben hatal­mas fejlődésen ment át. Korszerű lakó­telepek épültek, de a modern kőrenge­teg nem válik sivárrá, lépten-nyomon parkok, bokrok zöldje üdíti fel az ottla­­kókat, és a turistákat. Ilyen szempont­ból egyedülállóan szép a város északi negyede, a tavak között elterülő Kultú­ra- és Pihenöparkkal s benne a világhí­rű szabadtéri falumúzeummal. A vá­rosrendezési terv szerint új zöldöveze­teket létesítenek a főváros minden részén. A városi közlekedés nagy ré­szét trolibuszok és autóbuszok bonyo­lítják le. 1947. december 30-án kikiáltották a köztársaságot. Ez a jelentős esemény már jelezte a szocialista forradalmat, az ipar, a bankok államosítását. Buka­rest lett az ország legnagyobb ipari centruma. Mig a múltban főleg a köny­­nyüipar játszotta a főszerepet, ma az ipar csaknem minden ága képviselteti magát a fővárosban. Jelentős összege­ket fordítanak egészségügyi intézmé­nyek, iskolák, színházak és más társa­dalmi-kulturális létesítmények építé­sére. Az egy évtizeddel ezelőtti súlyos KÉRDÉS: Mikor tört ki a fasiszta ellenes felkelés Bukarestben ? Ez a nap a szocialista Románia nemzeti ün­nepe. földrengés okozta károkat is sikerült felszámolni. A román főváros egyetemei kiemel­kedő helyet foglalnak el a felsőokta­tásban. A felsőfokú intézményeket több mint 60 ezer diák látogatja éven­te. Az egyetemeken igen sok külföldi fiatal tanul. KOLOZSVÁR Napoca Románia második legnagyobb városa. Az erdélyi medence északnyugati sar­kában, a Kis-Szamos völgyében terül el. A vidék már a legősibb korban lakott volt. Dák erődítmény helyén épült fel a rómaiak Napoca települése. Ennek emlékére kapta a város 1974- ben a Napoca nevet. Magát a várost a középkorban szász telepesek kezdték építeni. E városban született Mátyás király. A századfordulón az egész város új­jáépült, miután a városfalak, bástyák és városkapuk nagy részét lebontot­ták. Kolozsvár a két világháború kö­zött az erdélyi irodalom, művészet és tudományos élet központja maradt. Az első munkásszervezetek már 1868—70 között megalakultak. t A felszabadulás után a város fejlődé­se jelentősen meggyorsult. Modern la­kótelepek, új kulturális és szociális létesítmények épültek. Jelentős kohá­szati, fémfeldolgozó, textil-, kerámia- és élelmiszeripara van. Kulturális élete ma is élénk. Külön román és magyar operája és színháza van. A Babes-Bo­­lyai egyetem hat karral működik. Fon­tos román és magyar könyvkiadási központ, több szépirodalmi és tudo­mányos folyóirat, valamint újság szer­kesztőségének székhelye. Sok értékes műemléke van. Fadrusz János egykori lakóháza a monda szerint azon a he­lyen épült, ahol egykor annak a ke­gyetlen bírónak a háza állt, akit Má­tyás király megleckéztetett. KÉRDÉS: Kinek az alkotása a képen látható Mátyás király szobor? A helyes válaszokat a rejtvényszelvé­nyekkel együtt levelezőlapon 1986. szeptember 15-ig kell beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Aki mind a hét fordulóban sikeresen szerepei részt vehet a sorsoláson.

Next

/
Thumbnails
Contents