A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-08 / 32. szám
KEffiElMiiil'M gtrtf AHBSBMMBÉBMBBHHHMí L*1»Eöö£ißäYi túlsó félre, van ott is ötvenhektárnyl búza. Megnézte ma már kétszer is azt a búzát az elnök s úgy látta, reggel még nem, de délután már kasza alá való. Hát akkor indulás! És a kombájnok elrobognak, a csatorna partján porzik utánuk az út. Állunk Gaál Sándorral a tarló szélén. Lesem, figyelem az arcát. Látom, valóban ezek a legjobb napjai. KESZELI FERENC A HÉT NYÁRI KEPES VERSENYE Baráti országok városai VARSÓ A Lengyel Népköztársaság fővárosa. A mintegy kétmillió lakosú város a Visztula partján terül el. Ősi település. A mazóviai fejedelmek birtoka, majd a XVI. században a lengyel királyok székhelye. 1918-tól az önálló Lengyelország fővárosa. A II. világháború idején 1939 őszén a fasiszta német csapatok súlyos harcok után elfoglalták. 1943-ban három hónapig tartott a varsói gettó hősies felkelése, amelyet a hitleristák vérbefojtottak. 1944-ben Varsó népe fogott fegyvert, de a felkelést kegyetlenül leverték, a lakosság nagy részét barbár módon lemészárolták és a várost csaknem teljesen elpusztították. A szovjet hadsereg alakulatai és a Szovjetunióban létesült lengyel hadsereg 1945 januárjában szabadította fel a sokat szenvedett várost. A háború utáni években gyors ütemben építették újjá Varsót. Itt van az ország tudományos és művészeti életének központja (könyvtárak, főiskolák, színházak, múzeumok). A 200 méter magas Kultúra és Tudomány Palotája a Szovjetunió ajándéka. Ipara is számottevő: kohászat, autógyár, textil-, gyógyszer-, gép- és élelmiszeripar található a területén. Élénk kereskedelmi és közlekedési gócpont. Itt futnak össze sugarasan a vasút fő vonalai és az autóutak. Folyami és légi kikötője élénk nemzetközi forgalmat bonyolít le. A Muranow városrészben új lakótömbök százai épültek az utóbbi évtizedekben. Varsóban írták alá a Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződést. Ebben a Varsói Szerződéshez tartozó országok állást foglaltak az európai biztonság, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködése mellett. KÉRDÉS: Melyik évben írták alá a Varsói Szerződést ? KRAKKÓ Lengyelország harmadik nagyvárosa. Először a X. században említik nevét. 1364-ben alapított egyetemének működését Hedvig királynő férje Ulászló 1397-ben megerősítette és ettől kezdve gyors fejlődésnek indult. A XV— XVI. században a bécsi és a prágai egyetem mellett a közép-európai humanista művelődés egyik legfontosabb központja volt. Több ezer magyar diák tanult a falai között. Vára: A Wawel és annak székesegyháza a lengyel királyok koronázási ill. temetkezési helye volt. Itt temették el Báthory Istvánt is. 1794-ben a Košciuszko-felkelés központja volt. Később osztrák uralom alá került. 1815-ben önálló köztársaság lett, egész 1846-ig. E városban található Kopernikusz síremléke is. 1939-ben a hitleri fasiszták elfoglalták és lengyelországi „fökormányzóságuk" székhelyévé tették. 1945 januárjában szabadította fel a szovjet hadsereg. Krakkót a felszabadulás után jelentősen újjáépítették, a régi városrészt restaurálták. Fontos ipari, közlekedési, kereskedelmi és művelődési központ. Több mint félmillió lakosa van. A közeli Nowa Hutában új, nagy vas- és fémipari kombinát létesült. Jelentős a gépgyártása, valamint a vegyi-, gyógyszer- és papíripara. Több főiskolája van és ezek közül kiemelkedik a bányászati akadémiája. Híres könyvtárában több mint félmillió kötet és értékes kéziratok találhatók. A helyes válaszokat a rejtvényszelvényekkel együtt levelezőlapon 1986. szeptember 15-ig kell beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Aki mind a hét fordulóban sikeresen szerepel, részt vehet a sorsoláson. KÉRDÉS: A krakkói egyetem ma is annak az uralkodó csatádnak a nevét viseli, amelyik a XIV. században megalapította. Melyik volt ez az uralkodó dinasztia ?
