A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-08 / 32. szám

A CSEMÄDOK A Csemadok XIII. Országos Közgyűlése, melyet 1982. áprilisában tartottak, igé­nyes feladatok végrehajtását tűzte ki célul és adta feladatul a helyi szerveze­teknek és a tagságnak. Ezen célok elé­rését csak nagyon jó és hatékony szer­vezeti élettel lehet — lehetett biztosí­tani. Szövetségünk Bratislavai Járási Bi­zottsága, mely a közgyűlés, illetve az azt megelőző járási konferencia idején hat szervezetet irányított — ennek szin­tén tudatában volt. E rövidke írás célja az volna, hogy a járási bizottság — az elnökség, a plénum, a helyi szervezetek — azon eredményeiről adjon számot, melyeket a szervezeti élet terén a XIII. Országos Közgyűlés óta elértünk, illetve a járási konferencia óta, melyet 1982 februárjában tartottunk, hiszen a köz­gyűlésre való felkészülés már ekkor el­kezdődött, sőt korábban: az 1981 -es évzáró taggyűléseken. Elöljáróban annyit: kis járás vagyunk. Az összlakosság számából 10 312-en vallják magukat magyar nemzetiségű­nek. Helyi szervezetünk Szencen (Se­­nec). Félben (Tomášov), Éberhardon (Malinovo), Vökön (Vlky), Magyarbélen (Veľký Biel) és Zoncon (Tureň) műkö­dött az értékelt időszak elején, s ekkor a Csemadoknak 1 270 tagja volt, ami 12,3 %-os szervezettséget jelentett. Az Országos Közgyűlés egyebek mel­lett feladatul adta a taglétszám emelé­sét és új helyi szervezetek alakítását. A járási konferencia határozatának eleget téve már a közgyűlés előestéjén meg­alakítottuk a dunaújfalusi (Nová Dedin­ka) helyi szervezetet. Megalakításánál segítségünkre volt a helyi pártszervezet, a nemzeti bizottság és a szövetkezet. A tizedik Közművelődésünk fontos állomásai a művelődési táborok — bővítik ismere­teinket, gazdagítják látókörünket. Erről a mozgalomról sok szó esett az elmúlt időben a sajtóban. Elhangzottak kriti­kák és elismerő szavak, melyek végki­csengése azonban mindig egy volt: ér­demes csinálni! Mi sem kézzelfogha­tóbb bizonyítéka ennek, mint az a tény, hogy a központi rendezvény mellett egyre több ilyen jellegű járási rendez­vényt szerveznek. A hagyományos járá­si táborok mellett az idén első ízben szerveztek tábort a Losonci járásban (Abroncson) és a Rimaszombati járás­ban (Gömöralmágyban). A táborok és a művelődési rendezvé­nyek szervezéséhez nyújt módszertani segítséget a Központi Művelődési Tá­bor, melyet a társszervezőkkel az idén tizedik alkalommal rendez a Csemadok Központi Bizottsága. Az előzetesen kö­zölt dátum sajnos műszaki okok miatt megváltozik, így a tábor kezdete 1986. SIKERÜLT Ök anyagiakkal is támogatták az indulá­sukat. Taglétszámunkat ugyanekkor 1 481-re emeltük, s ez volt az év végi eredmény is. Százalékban a szervezett­ség 14,3 %-os lett. A járási konferencián á járási bizott­ságba és annak elnökségébe olyan egyéneket választottunk, kik nemzeti­ségi és szocialista kultúránkért, annak fejlesztéséért hajlandók voltak szabad­idejüket feláldozni. A járási elnökség ezt kérte a helyi szervezetektől is. Most, évek múltán megállapíthatjuk, hogy si­került mindenütt lelkes emberekből álló vezetőséget választani. Rendszeresen üléseztek mindenütt, sőt, ha a felada­tok úgy kívánták az előirányzottnál többször is. Mindenki tudatosította: Ilyen kis járásban, ennyi szervezettel nem nagyon lehet lazítani. A számok ez esetben csalókák is lehetnek, mégis ideírom: az értékelt időszakban 392 vezetőségi ülést tartottak helyi szerve­zeteink. Tagsági üléseinket rendszerint vala­milyen előadással vagy más kultúrmű­sorral kapcsoltuk egybe. Összesen hat­vanöt ülésről érkezett jelentés a járási titkárságra, melyen 7 246 Csemadok­­tag jelent meg. Ez, ha igaz, 111 -es átlagnak felel meg. Két helységet leszá­mítva — Szene és Fél — nincs is nagyobb helyiség, mely több ember befogadására alkalmas lenne az adott községben. A gyűlésekre, előadásokra nemcsak augusztus 10. Műsora gazdagnak ígér­kezik, hisz szó lesz közművelődésünk helyzetéről, a finnugor nyelvcsalád iro­dalmáról, hagyományairól, a vicckuta­tásról, az élelmiszerek és a gyógyszerek kölcsönhatásáról, visszapillantunk az eddigi táborokra, szó lesz továbbá az irodalomról, képzőművészetről, lesz bé­lyegkiállítás, fafaragás, korongozás ... mindez sok zenével és szórakoztató műsorral gazdagítva. Természetesen a hagyományos és közkedvelt táncházak­nak is jut elegendő tér, a talpalávalót ez alkalommal a kassai (Košice) Csámbor­­gó zenekar húzza. A tavalyi jó tapasztalatok alapján a szórakoztató műsorok szervezésébe az idén is bekapcsolódnak klubjaink. Re­méljük, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is sokan találkozunk — őstáboro­­zók és újoncok egyaránt. Mindenkit szeretettel várunk tehát Őrsújfaluba (Nová Stráž) az autókempingbe au­gusztus 10-e és 17-e között! Habán Ottó plakáttal és a hangosbemondón hívják a tagokat. És nem' is csak meghívóval. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a személyes kapcsolat. Az emberek nemcsak egy szervezetnek a tagjai. Na­ponta érkezhetnek meghívók hozzájuk. Itt az van előnyben, aki személyesen kézbesíti a meghívót... A tagsági bé­lyegek szétosztása szintén hasonló mó­don történik. És lehetőleg az első félév­ben. Mivel kevés helyi szervezetünk van, talán az lenne a szégyen, ha nem így történne. 1983-ban bővítettük szövetségünk tagjainak sorát. Az év végére 1 618-an voltunk, ez 15,7 %-os szervezettséget jelentett. Már ekkor lépéseket tettünk egy újabb, a gútori (Hamuliakovo) helyi szervezet megalakítására. A helyi szer­vek támogatásával ezt sikerült is elér­nünk, így 1984-ben már nyolc szerve­zetünk és 1 954 tagunk volt. A szerve­zettség a járásban 18,9 %-os lett. Eny­­nyien és ilyen százalékban ünnepeltük Szencen a járási bizottság ünnepi ülé­sén a Csemadok megalakulásának 35-ik évfordulóját, ahol a járási párt- és állami szervek is elismerték a Csema­dok eredményes munkáját, és kitüntet­ték a járási bizottságot és a helyi szer­vezeteket. Az 1985-ös járási konferencia, me­lyet Félben tartottunk, újabb helyi szer­vezet megalakítását tűzte ki célul. En­nek a határozatnak az idén tettünk eleget. Szemeten (Kalinkovo) is újjá­szerveződött a Csemadok-szervezet. 1985-ben taglétszámunk 2 002 volt (19,4 %-os szervezettség), jelenleg 2 130 Csemadok-tagot számlálunk a járásban. Ezzel egy régi határozatunk­nak is eleget tettünk. Elértük a járásban a 20 %-os szervezettséget (pontosan 20,65 %). A XIII. Országos Közgyűlés óta hét­százzal növeltük a Csemadok-tagok számát. Ez megközelítő pontossággal 8 %-os emelkedést jelent. A szerve­zettség Éberhardon a legjobb — meg­közelítőleg 40 %-os. Helyi szervezeteink — ezt az évzáró­kon elhangzott felszólalásokból, a párt­­szervezetek és a nemzeti bizottságok beszámolóiból tudjuk — mindenütt a legjobbak közé tartoznak. Segítenek a Nemzeti Front választási programjának megvalósításában (a társadalmi mun­káról nincs fontos kimutatásunk), cso­portjaink szereplői a különböző helyi rendezvényeknek. Elnökségünk és a plénum rendszere­sen ülésezett. Az elnökség üléseire minden esetben meghívjuk azon szer­vezetek elnökét is, amelyeknek nincs képviselőjük az elnökségben. így a fela­datokat együtt határozzuk meg és együtt is teljesítjük. A szervezeti élet eredményeit tekintve talán nem is si­kertelenül. A legutóbbi közgyűlés idején 6 szer­vezetünk volt, jelenleg kilenc. A taglét­szám emelkedéséről már írtam. Most az a dolgunk, hogy színvonalas tevé­kenységgel még jobb eredményeket ér­jünk el a másik két munkaterületen is. GÖRFÖL JENŐ, a jb titkára Az Érsekújvárod (Nové Zámky) május 15—16-án lezajlott VI. Csengő Énekszó a csehszlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok fesztiválja volt. Képünkön az eredményhirdetés utáni közös zárószám résztvevői láthatók. Fotó: Prand! Sándor. 6

Next

/
Thumbnails
Contents