A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-11 / 15. szám

Fábry Zoltán már a felszabadulás után meg­jelent első kötetében (A gondolat igaza) jelentős helyet szentel Tóth Árpádnak. Érde­kes módon a valóság költőjének nevezi, aki­nek szelíd szeme a mélységre van beállítva s költészetében még a szegénység is színt kap. „Költő, kit a földi valóság éltet és énekeltet." A szomorúság Anteusza ö, akit a görög mitológiai hős, Herkules is csak úgy tudott legyőzni, hogy elszakította az anyaföldtől. Fábry tiltakozik a kortárs kritikusok ítélete ellen, aki Tóth Árpádot csupán „halk szavú bánat-poétaként" látták és nem vették ész­re, hogy versei a magyar valóság vigasztalan­ságát, az egyén elhagyatott sorsát tárták fel. Költészetét elemezve szinte sorról-sorra ki­mutatja a háború értelmetlensége elleni til­takozást, az őszinte békevágyat, az emberi­ség jövőjéért való szüntelen aggódást. Fábry Csokonay és Ady Endre szellemi rokonának tartja a költőt. Tóth Árpád maga is Adyt vallja mesteré­nek „tört lelke nagyságát" idézi fel az utó­doknak. Adyval együtt hitet tesz a forradalmi változások mellett. Nem volt forradalmár, de megértette a társadalmi fordulat szükség­­szerűségét. A Magyar Tanácsköztársaságot Az új isten című versével köszöntötte: Legyen szavad teremtés új igéje. Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk. Mit elrontott sok, régi, úri isten. Te istenek közt új és proletár Formáld boldoggá pörö/yös kezeddel, — Emelj minket roppant tenyereidre És a magad képére gyúrj át minket! Szinte zsoltárszerűen zengenek a szavak, zúdulnak ránk a képek, hasonlatok, jelzők, minden rím és kötöttség nélkül, mégis meg­­rázóan, a végtelenség érzését, hatalmas erőt, bizakodást sugallva. „Soha egységesebb poétát nem ismertem. Hangja, tónusa, az a mód, ahogy hasonlatait felállítja, — minden szavára bélyeget nyom. A Hét 1986. február 14-i számában olvas­hattunk egy riportot, amelynek címe: A bűn nyomában. Az említett riportban előforduló néhány kifejezés adta nekem az indítékot arra, hogy a bűntett bűncselekmény, vétség jelentésű crimen latin szó származékainak és ezek jelentésének tüzetesen utánanézzenek. Az alábbiakban elmondanám, mit állapítot­tam meg. A magyar nyelvben a crimen szó szárma­zékai közül általánosan használatosak a kö­vetkezők: kriminális, krimi, kriminalista, kri­minalitás, kriminálpszichológia, kriminaliszti­ka, kriminológia. Most nézzük meg szép sorjában, hogy a fent említett idegen szavak közül melyik pontosan mit jelent. A kriminális (szlovákul: kriminálny) mellék­név eredeti jelentése: büntetőjogi, bűnügyi, a bűncselekményekre vonatkozó. Van azonban már egy másik jelentése is, és ez utóbbi jelentésben gyakrabban használatos. Ez a jelentés: nagyon rossz, csapnivaló, pocsék. Ha pl. egy előadásról azt mondjuk: no, ez aztán kriminális volt, akkor ezt nem úgy értjük, hogy bűnügyi témájú előadást láttunk vagy hallottunk, hanem hogy csapnivaló, pocsék előadást „élvezhettünk" végig. Bűnügyi té­májú filmről vagy regényről nem mondjuk, hogy kriminális film, kriminális regény, eze­ket egyszerűen kriminek nevezzük, illetve esetleg nevezhetjük detektívregénynek, bűn­ügyi filmnek is. A krimi szavunk az ún. bizalmas szóhasználatban bűnügyi regényt, filmet vagy színdarabot jelent. (A szlovákban a krimi szó nem használatos.) A kriminalista (szlovákul: kriminalista je­lentése: büntetőjogi szakértő, bűnügyi szakér­(1886-1928) Két egymást követő szóból ráismerni" — írja róla Karinthy Frigyes, aki a kortárs írók és köttök műhelytitkait jól megfigyelte és az így írtok ti című népszerű irodalmi paródiában fel is használta. A háború után Tóth Árpád hangja órde­­sebb, árnyaltabb lett. Ekkor fordítja le Oscar Wilde híres versét A readingi fegyház balla­dáját, mely miatt az ellenforradalmi sajtó támadást indít ellene, hiszen rokonszenv­­tüntetést lát benne a kivégzett és bebörtön­zött magyar kommunisták mellett. Dac és keserűség, rekedt komorság árad ezidőben írott verseiből- Egyre közelebb érzi a halál leheletét: A dalt a dalt immár felejtem, A dalt a dalt, Az élet napja már felettem Nyugvóra tart. tő, büntetőjogász (Semmiképpen sem bűnö­ző!) A kriminalitás (szlovákul: kriminalita) első jelentése: büntetőtörvény körébe vágó cselek­mény; második jelentése: az elkövetett bűn­esetek bizonyos szempontok (kor, nem. a bűnügyek természete) szerinti összessége, összeállítása. A kriminálpszichológia jelentése: bűnügyi lélektan; a bűnöző lélektanával, a bűntettek lélektani kérdéseivel foglalkozó tudomány. Végére hagytam azt a két szót, amelyek miatt valójában tollat fogtam, s amelyeket semmiképpen sem volna szabad összeté­veszteni — sem alapformájukban, sem to­vábbképzett (melléknévi) formájukban —, mivel jelentéstartalmuk lényegesen különbö­zik egymástól. Az egyik szó kriminalisztika (szlovákul: kriminalistika), a másik a kriminológia (szlo­vákul: kriminológia). A belőlük képzett ma­gyar melléknevek: kriminalisztikai és krimi­nológiai (szlovákul-, krimina/istícký, kriminolo­­gický). Az írásom elején idézett riport több­ször beszél kriminológiai szakértői osztályról, kriminológiai laboratóriumról, no meg krimi­Egyre súlyosbodó tüdöbajára Csehszlová­kiában Svedléren és a Tátrában keres gyó­gyulást. Innen küldözgeti saját, kedves, hu­moros rajzaival illusztrált levelezőlapjait kis­lányának, Eszterkének. A természet megújít­ja költészetét, örömét leli a csendes erdei sétákban. Közel hajol a tárgyakhoz és a tájat szinte jelképesen tenyerére veszi és úgy „babusgatja" a Tátra alatti apró falvakat: Falusi, kerek kis sorsok Jóízét érezem, A sok apró, messzi tornyot Simogatni nyúlna kezem: Ó, falvacskák, kiket a béke Hős kovásza dagaszt Békételen szívemnek Izenjetek vigaszt! Tóth Árpád nem volt termékeny költő. nológusokról. Nézzük most meg, vajon a helyes szót választotta-e a riport írója. A kriminológia jelentése: bűnügytan; a bű­nözés okaival, valamint a bűnözés ellen irá­nyuló megtorló, védekező és megelőző rend­szabályokkal foglalkozó tudomány, vagyis lényegében elméleti tudomány. Derék nyo­mozóink. a bűnügyek felderítésével foglalko­zó detektívjeink, rendőreink azonban nem a kriminológia, tehát a bűnügytan területén fejtik ki tevékenységüket, az ő dolguk a gyakorlati bűnüldözés; a rendőrség szakértői nem a kriminológiai szakértői osztály dolgo­zói, és a bizonyítékokat, stb. nem kriminoló­giai laboratóriumokban értékelik ki. A bűn­ügyi nyomozástan, a bűncselekmények elkö­vetési módjait, eszközeit, valamint a bűncse­lekmények felderítésének módszereit tanul­mányozó gyakorlati tudományágat idegen szóval kriminalisztikának hívják (nem pedig kriminológiának!). Ennélfogva a Közbiztonsági Testületnek (egyszerűbben: a rendőrségnek) elsősorban kriminalisztikai szakértői osztálya van, és a megszerzett tárgyi bizonyítékokat krimina­lisztikai laboratóriumokban értékelik ki. Életében négy verseskötete jelent meg, az utolsó éppen halála évében. Összegyűjtött verseit először Szabó Lőrinc rendezte sajtó alá, és abban több a hátrahagyott vers. a töredék és vázlat, mint az addig megjelent versek együttvéve. Csak kész, míves munká­kat adott ki a keze alól, akár a régi mesterek. De minden kis papírszeletre írt gondolatot, rimfoszlányt gondosan megőrzött. „A legtö­kéletesebb modem magyar lirikus" — így összegezi az ifjú tisztelők és önmaga véle­ményét Szabó Lőrinc. A műfordítás területén is költői rangjához méltót alkotott. Formai és tartalmi hűségre törekedett. Az angol, a francia és az orosz irodalom jeles íróinak müveit tolmácsolta művészi módon a ma­gyar olvasóknak. Utolsó kötetéről Szerb Antal szinte lelken­dezve írja ezeket a sorokat: „... olyan ember áll ezek mögött a versek mögött, aki túl van azon, hogy pózba vágja magát, hogy tetszeni akarjon, akinek megalkudni nem is érdemes, aki csak egyet akar: tisztán, egyszerűen és tökéletesen mondani az örök-emberi dolgo­kat." Igen, Tóth Árpád a tisztaság, a szépség költője volt. Örök, emberi értékek hordozója és emberszeretete, világféltése ma is példa­mutató. A Nyugat nagy költőnemzedékének neves, szerény egyénisége, aki új színekkel gazdagította a magyar irodalmat. Egyik szép versének záró sorai még sokáig visszacsen­genek bennem és talán a versszerető olvasó­ban is: Nézd, fény ragyog a gyönyörű világon. Csak ennyi, lásd. Hogy én eltűntem és hiányzóm. OZSVALD ÁRPÁD A szlovák nyelv pontosan ugyanígy különíti meg a kriminalisztika és a kriminológia fogal­mát, mint a magyar. A kriminológus szót az Idegen szavak és kifejezések szótára nem közli. Ettől függetle­nül persze létezhet, s a jelentése ugyanaz, mint a szlovák kriminológ szóé, vagyis: krimi­nológiai szakember, szakértő, a kriminológia tudományának művelője. Az idézett riport­ban — egyebek közt — ezt olvashatjuk: ......kriminológusok naponta a bűn nyomában járnak..." — hát ez bizony nincs így. A kriminológus nem jár naponta a bűn nyomá­ban, az ö tevékenységi területe — mint már céloztunk rá — az elméleti kutatás, felmérés, összevetés stb. Aki a bűn nyomában jár, az a kriminalisztika szakembere, ha tetszik: krimi­nalista (bár ezt a szót magyarul elég ritkán használjuk). Hozzátehetjük még, hogy a szlovák nyelv­ben használatos, az eddig említetteken kívül a kriminál, a kriminálka, a kriminálnik és a kriminálový szó is. Valamennyi ún. beszélt nyelvi kifejezés. Nézzük meg ezeknek a je­lentését is. A kriminál jelentése: fogház, börtön, fegyház A kriminálka a bűnügyi rend­őrségnek afféle „beceneve". A kriminálnik magyarul bűnözőt leginkább visszaeső bűnö­zőt esetleg börtöntölteléket jelent. A kriminá­lový melléknév a kriminál főnévhez kapcsoló­dik, jelentése: börtönnel, fegyházzal kapcsola­tos, ezekhez tartozó, ezekre jellemző. Mindebből az a tanulság, hogy nagyon hasznos, ha gondosan utánanézünk az ide­gen szavak pontos jelentésének. MAYER JUDIT KINCSÜNK A NYELV A crimen szó származékainak nyomában n

Next

/
Thumbnails
Contents