A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 4. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — beszélgetés BARTALOS MENYHÉRTTEL Mécs József: ERDEI CSENDÉLET Lacza Tihamér írása VAJKAI MIKLÓS új könyvéről Csicsay Alajos: AZ OROSZLÁN ÉS A MAJMOK (gyermekmese) Matt Weller: MINDEN POSTÁS KÉTSZER CSENGET Méry Margit: Népi ékszerek — A NYAKÉKEK Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Petemé Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor. inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Sokakat meglepett négy eszten­dővel ezelőtt a hír. hogy a szakszer­vezeti mozgalomnak erre a fontos posztjára kerültél. Te magad is meg akartál válni korábbi tisztségedtől? — Nem önkéntes elhatározásom volt, hogy eljöjjek az erőműépítők közül. 1982 tavaszán a felettes szervek, a szó legneme­sebb értelmében, megleptek az ajánlattal, hogy javasolni fogják titkárrá választásomat a szlovákiai szakszervezeti mozgalom orszá­gos konferenciájának. Most, évek múltán is csak azt mondhatom: az új feladat izgalmá­val vállaltam ezt a megbízatást. — Optimizmus, vagy inkább önbi­zalom volt az. ami átsegített az új munkakör sajátosságainak meg­szokásán? — Tudatában voltam annak, hogy mire vállalkozom, bár az optimizmus az alapter­mészetemhez tartozik. Életrajzomból viszont az is kiderül, hogy az elmúlt húsz év alatt több munkahelyen dolgoztam, így viszonylag jól ismerem mind a munkáltatók, mind a dolgozók érdekvédelmének legjellemzőbb gondjait. Mindez együttesen járult hozzá ahhoz, hogy meglehetősen zökkenőmente­sen sikerült beletanulnom a titkári ügyinté­zés részleteibe. — A vízlépcsőrendszer szakszerve­zeti bizottságának elnökeként mi­lyen, elsősorban a dolgozók érdek­­védelmét szolgáló eredményeket tudtál felmutatni? — Nem túlzás ha azt mondom: renge­teget jártam a terepet. Ahogy mondani szo­kás. egyes szám első személyben ismertem a hatalmas építkezés hétköznapjainak ki­­sebb-nagyobb gondjait. A munkálatok mai ütemének felfutásakor álltam az ottani szak­­szervezeti bizottság élén, úgyhogy elsősor­ban az „alapozás" problémái vártak akkori­ban megoldásra. Például kielégítő kosztolást és a megfelelő szállás feltételeit kellett biz­tosítani. Szabadidőprogramok szervezésére is törekedtünk, hiszen aki nem volt helybeli, az joggal panaszkodott, hogy napnyugta után bizony nemigen talál a vendéglőben való ücsörgésnél nemesebb szórakozást. Eb­ben a tekintetben ma már egészen más a helyzet, hiszen a Bősött minap átadott új művelődési otthon a közművelődési és szó­rakozási lehetőségek széles skáláját fogja kínálni. — A szakszervezetek érdekvédelmi küldetésére való hivatkozással kér­dezem. vajon vitatkozós típusnak tartod-e magad? — Lényegében igen. Magam számára is szeretem tisztázni a dolgokat. Minden eset­ben hiszek az érvek erejében, bár szívesen elfogadom mások érvelését is. A nyiltszavú­­ságot, az őszinteséget, a gerincességet a legfontosabb emberi tulajdonságok közé so­rolom. — A mindennapi teendők körforgá­sában képes vagy követni a szak­­szervezeti tagság igényeit? —- Ez elengedhetetlen. Úgy gondolom, minden szakszervezeti vezetőnek tudnia kell, mi foglalkoztatja a tagságot. Ezért igyekszem figyelemmel kísérni s annak fontossági sor­rendjében rendszerezni a szakszervezeti mű­helybizottságokból, vagy az üzemi szerveze­tek felöl jövő jelzéseket és javaslatokat. — Olvasóinkat joggal érdekelheti, hogy a népgazdaság terveinek ala­kításában mennyire érvényesül a szakszervezetek véleménye ? — A Forradalmi Szakszervezeti Mozga-MERVA LÓRÁNT mérnök, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára Az egykori gépészmérnök pályaívé­nek több állomása is a mozgalmi élethez: diákként az ifjúsági szerve­zethez, később pedig a szakszerveze­ti tevékenységhez kötődik. A mun­káscsaládból származó Merva Lóránt 1943. március 3-án Nagymagyaron (Zlaté Klasy — Rastice) született. Az általános iskolát Tonkházán (Ton­­kovce), a középiskolát Somorján (Ša­­morín) járta. Elemistaként a pionír­mozgalomba, a magyar tanítási nyel­vű tizenegyéves középiskola tanuló­jaként az akkori CSISZ tevékenysé­gébe kapcsolódott be aktívan. Érett­ségije után a bratislavai Szlovák Mű­szaki Főiskola Gépészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, s éppen húsz évvel ezelőtt, 1966-ban diplomázott. Főiskolásként azonban nemcsak a műszaki tudományok érdeklik, ha­nem tagja az Ifjú Sziveknek és a kibontakozóban lévő Forrás irodalmi színpadnak ... Már hétévi gépész­mérnöki gyakorlat áll mögötte, ami­kor 1973-ban beiratkozik a marxiz­­mus-leninizmus esti egyetemére; je­lenleg pedig, posztgraduális formá­ban, a CSKP KB Politikai Főiskolájá­nak végzős hallgatója. Első munkahelye a komáromi (Ko­márno) hajógyár. Ide — a tényleges katonai szolgálat után — már nem tér vissza, hanem Ounaszerdahelyen (Dunajská Streda) a „Juhocukor"­­ban helyezkedik el. Innen 1971-ben az Agrofrigorba, három évvel később a szerdahelyi járási szakszervezeti ta­nácsra kerül, ahol a módszertani ka­­binett vezetője. 1979 júniusában a Gaböíkovo-Nagymaros Vízlépcső­­rendszer szakszervezeti bizottságá­nak elnökévé nevezik ki. Ezt a tiszt­séget 1982 tavaszáig látja el, amikor is a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkárává választják. lom képviselői részt vesznek mind a közép­távú, mind az éves népgazdasági tervek kidolgozásában; de a hosszabb távú irány­mutatók meghatározásakor szintén kikérik véleményünket. Nem titok, hogy a gazdaság­­politikai célkitűzésekre vonatkozó tervjavas­latok, a feltételek és lehetőségek ismereté­ben, több változatban készülnek el. A szak­­szervezetek véleménye nemegyszer döntő jelentőségű abban, hogy végül is melyik változatot fogadják el. Természetesen, a ter­vek és célok kialakításával kapcsolatban nem csupán jogaink, hanem kötelességeink is vannak. Részben például a szakszerveze­tek feladata mozgósítani a tömegeket az elhatározott feladatok végrehajtására. — Csehszlovákiában jelenleg hány tagja van a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomnak ? — Több mint hétmillió. Ez is jelzi, hogy a szakszervezetek számottevő erőt képvisel­nek. — Országjáró tapasztalataim azt mutatják, hogy a tagság körében akadnak olyanok is. akik kevés új­szerű vonást vélnek fölfedezni a szakszervezetek törekvéseiben. . . — Lehetséges, hogy helyenként előfor­dul az efféle felületes ítéletalkotás. Én vi­szont, elsősorban személyes észrevételeim alapján, azt mondhatom, hogy az üzemi értekezletek és a különböző konferenciák hangneme szinte kivétel nélkül egyre tárgyi­­lagosabbá, problémafölvetöbbé válik. Ez is azt jelenti, hogy a tagság tudatosítja: felada­tainkat csupán minden korábbinál jobb munkaszervezéssel, folyamatosabb anyagel­látással, javuló tervfegyelemmel és nem utolsósorban ösztönzőleg ható bérezéssel tudjuk majd elvégezni. — Ez utóbbi vajon mit jelent a szak­­szervezeti tisztségviselő szemszö­géből ítélve? — Hogy aki az átlagosnál több és jobb munkával járul hozzá a javak megteremtésé­hez, annak ezzel arányosan többletjövede­lemre kell szert tennie. — Mikor van időd ezeken a kérdé­seken tűnődni? — Például munkába menet, amikor tét­lenül várakozom a villamosmegállón. — Talán nincs szolgálati gépkocsi­használati jogod? — Természetesen van. A napközben ese­dékes ügyintézések, vagy a vidéki kiszállások során élek is vele. Reggel viszont a gépkocsi­­vezetőnek egy teljes órával korábban kellene felkelnie pusztán azért, hogy én bekocsizzak a szakszervezeti tanács épületébe, ahová villamossal épp úgy eljutok. — Hogyan és hová vonulsz vissza a mindennapok gondjai elől? Mi je­lenti számodra a kikapcsolódást? — Sokat vagyok értekezleteken, szolgá­lati utakon, úgyhogy számomra a családdal való együttlét jelenti a pihenést. Ilyenkor foglalkozhatok végre a fiaimmal: Lóránttal és Zsolttal, beszélgethetek a feleségemmel, aki szintén naponta úton van. Ö továbbra is Dunaszerdahelyen tanít, pedig negyedik éve vagyunk már fővárosi lakosok. — Te viszont a CSEMADOK KB El­nökségének is tagja vagy. . . — Úgy érzem, ez természetes folytatása annak, amit valamikor még az Ifjú Szívek tagjaként, vagy a Forrás szavalójaként el-MIKLÓSI PÉTER 2

Next

/
Thumbnails
Contents