A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-13 / 24. szám
A jó bizonyítványért ajándékozzon KARÓRÁT i v a MINDIG KÉZNÉL LEVŐ ZSlRTARTALÉK A HÁZTARTÁ A HÁZTARTÁSBAN iva SŰRÍTETT ÉTKEZÉSI ZSÍR ÖSSZETÉTELE ALKALMASSÁ TESZI KIRÁNTÁSÁOA MAI ČTCI Cíť TČCTTACŕi éi/ ŕe ZÖLDSÉGBŐL NEM ÉG ODA ÉS TŰRI A HŐMÉRSÉKLETET IS — Ne idd meg a kávét — kérte az anyja. — Nem tudsz majd elaludni. — Ne félj, anya. nem lesz semmi baj. — Ahogy gondolod — sóhajtott az anyja. Megsimogatta a lánya fejét és elköszönt tőle: — Jó éjszakát kislányom. Próbálj meg aludni. Patrícia Magger még sokáig ült mozdulatlanul. közömbösen, nézte az ablakon túl keringő Patrícia Magger aznap este teljesen átfagyva érkezett haza. Télen előfordul az ilyesmi: ugyanis 1947. január 27-ét írtak ezen a napon. — Nagyon átfáztál, kislányom? — kérdezte az édesanyja. — Csontig fagytam — válaszolta Patricia. — Nem érzem az orromat a kezem pedig úgy elgémberedett hogy le sem tudom venni a kesztyűmet. — Gyorsan melegedj föl, és gyere vacsorázni. Most jut eszembe, leveled érkezett. — Kitől? — Nem tudom. Nem bontottam fel... — Jól van, mindjárt elolvasom. De előbb föl kell melegednem. Anya, légy szives, készíts nekem egy teát. Vacsora után. amikor Patrícia már kényelmesen elhelyezkedett a mély fotelban, eszébe jutott a levél. — Anya, hol az a levél ? — Máris adom. Tessék. Patrícia felbontotta a levelet és egy kis papírlapot vett ki belőle: — „Tisztelt Hölgyem! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy vőlegénye .. Patrícia Magger nyugodtan végigolvasta a levelet. Katonaidejét töltő vőlegényének barátai írták, akikkel egy szakaszban szolgált. A levélből kiderült, hogy vőlegénye gyakorlatozás közben súlyosan megsebesült, és anélkül, hogy visszanyerte volna az eszméletét meghalt a katonai kórházban. Patrícia arckifejezése a levél olvasása közben semmiféle érzelmet nem árult el. — Jó hírt kaptál ? — kérdezte az anyja. — Nem, anya, ellenkezőleg. A lehető legroszszabbat. Johnny néhány napja meghalt a katonai kórházban. A barátai írták a levelet. Egy szerencsétlen véletlen ... Anya, adnál most egy csésze kávét? Az anyja megkövültén állt Tudta, hogy Patricia nagyon szereti a vőlegényét. Arra számított, hogy lánya teljesen kétségbeesik, ám Patricia nyugodtan ült, másodszor és harmadszor is elolvasta a levelet, és közben arcizma sem rándult. — Köszönöm — mondta, amikor anyja letette elé a csésze kávét. — Késő van, feküdj le. Én is mindjárt lefekszem, csak előbb megiszom a kávémat.-»■ Kislányom, adjak esetleg... Patrícia legyintett. — Nem, semmi sem kell, anya. Menj már aludni. hópelyheket. Aztán nehézkesen fölállt, és bement a hálószobájába. Levetkőzött, lezuhanyozott. és ágyba bújt Azonnal elaludt. Amikor harmadnap sem ébredt föl, édesanyja rémülten mentőkért telefonált. De nem tudták felébreszteni. Az elektromos sokkolás is hatástalan maradt. Átszállították a lányt az Egyesült Államok egyik legjobb neurofiziológiai klinikájára, de ott is csődöt mondott az orvosok minden próbálkozása. Patrícia csak aludt, aludt... Harminchetedik életévét 1965-ben töltötte be. Akkor már tizenkilenc esztendeje aludt. És addig senki, a leghíresebb orvosok sem tudták felébreszteni ebből a valószínűtlen alvásból. Patrícia Magger esete nem egyedülálló, az orvostudomány több hasonlót is ismer. Augusta Langgaard. a norvégjai Torsen nevű kisváros lakosa 1919. február 8-án, a helyi szülészeti klinikán egy kislánynak adott életet. A gyerek egészséges és jól fejlett volt az anya állapotát is kielégítőnek találták. A szülés után hat órával az anya elaludt. Elaludt és nem ébredt föl. Az álomba merült asszony mechanikusan reagált a külső ingerekre. A szeme nyitva volt, megszorította a tenyerébe helyezett kezet, ha enni hoztak neki. kinyitotta a száját. De a fájdalomérzete teljesen megszűnt. A szúrásokra nem reagált. Néha előfordult hogy túl forró ételt adtak neki. nyugodtan megette, bár égette a száját. Egy idő múlva hazaszállították. Szobájában éjjel-nappal csukva voltak a zsalugáterek. Időnként felkereste az oslói egyetemi klinika egyik orvosa. Gondosan megvizsgálta a szívét közölte a családdal a beteg étrendjét Az alvó Augusta Langgaard pulzusa mindig normális volt csak hát megszakítás nélkül aludt Lassan teltek az évek. Minden megváltozott körülötte. Kislányából, aki az elalvása előtti napon született felnőtt nő lett Csak Augusta Langgaard nem változott. Külsőre olyan volt. mint amikor húsz évvel ezelőtt elaludt Egyszer csak 1941. november 23-án fölébredt Fölébredt, és azt kérte, hogy hozzák oda a csecsemőjét mert szeretné megszoptatni. Amikor egy fiatal, csinos lány és egy őszes. magas férfi hajolt az ágya fölé. nem akarta elhinni, hogy a lányát és a férjét látja. Augusta Langgaard majdnem huszonkét évig aludt. Éppolyan váratlanul ébredt föl ebből a hosszú álomból, mint ahogy elaludt. És csak ezután kezdődtek a még furcsább dolgok. Kezdetben úgy tűnt Augusta semmit sem változott a huszonkét év alatt. A férje megmutatta az orvosoknak a családi fényképalbumot és ők is megállapították, hogy a hosszú alvás „konzerválta" az asszonyt. Épp olyan volt most is, mint a korábbi fényképeken. Egyetlen ránc, egyetlen ősz hajszál sem árulkodott koráról. a teste is rugalmas és fiatal maradt. Egyszóval fiatalasszony volt, az idő vasfoga meg sem érintette a fantasztikus álom alatt. De a felébredést kővető egy esztendő alatt Augusta Langgaard villámgyorsan huszonkét évet öregedett. Az idő nem hagyta magát becsapni: uzsorakamattal hajtotta be az adósságot. Fizikai ereje sokkal gyorsabban csökkent, mint ahogy ez ebben a korban lenni szokott. Augusta Langgaard még öt évet élt felébredése után. Ez idő alatt hajlott hátú anyóka lett belőle. Fordította: Fejér Irén 23