A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-13 / 24. szám

9 M 99 9 Huszonkét éwel ezelőtt Pat (Patince) község határában, ahol a próbafúrások nyomán me­legvíz tört fel, elkészült az első fürdőmeden­ce. Azóta a páti termálfürdő feliratkozott hazánk idegenforgalmi térképére. Komárom­tól (Komárno) alig tizennégy kilométerre, a vén Duna partján található ez a hely, a természet egy csodálatos oázisa. A környék kiválóan alkalmas nyaralásra. A meteorológiai statisztikák szerint itt, illetve légvonalban alig néhány kilométernyire, Hur­­banovoban van az ország legmelegebb pontja. Hosszú, forró errefelé a nyár, kevés csapadékkal, sok napsütéssel. Az évi átlag­hőmérséklet tíz fok, már-már mediterrán éghajlat. A mélyről feltörő termálvíz hőfoka 26,7 Celsius-fok. Romantikus vízibiciklizés a másfél hek­táros tavon Szembeötlő a fürdőtelep kertészeti meg­oldása. A ritka fákról, bokrokról, virágokról szakavatott kertész gondoskodik. Állítólag 120 fajta fa és bokor található a telepen. Köztük a kínai fűz, amelyből értesülésem szerint csak kettő van az országban. Ezek a fák teszik, hogy a páti termálfürdőben a legnagyobb csúcsforgalom idején és hőség­ben is kellemes légkör és viszonylagos nyu­galom uralkodik. Mindezt Kollár Zoltántól, a Komáromi (Ko­márno) Járási Idegenforgalmi hivatal igazga­tóhelyettesétől tudom, aki a közelmúltig még a páti telep vezetője, és mint mondja szerelmese volt egyúttal. — Hivatalból sokfelé megfordultam, de kevés fürdőtelepet láttam, ahol a fáknak, te is megér egy-két túrát. Persze a fürdöven­­dég nem pusztán azért jön, hogy a termé­szetben gyönyörködjék, jóllehet ez sem mel­lékes. Mindenekelőtt jól akarja magát érezni, kényelemben, szórakozva tölteni az idejét. Mit kaphat ebből Patfürdön? —■ Talán azzal kezdeném, hogy a holt­idényben háromszázötvenezer koronát fordí­tottunk a telep fejlesztésére, korszerűsítésé­re — mondja Kollár Zoltán —, bár lehet, hogy ezt az alkalmi látogató nem is veszi észre. Felújítottuk a sportmedencét, az öltözőket, bővítettük a gyermekjátszóteret, a sportléte­sítményeket. Azelőtt gond volt a vízzel, mert a források nem elég kiadósak. Búvárszivaty­­tyúk elhelyezésével sikerült gyarapítani a vízhozamot, úgy mára már egy éjszaka ki Ha kedvcsinálónak még ez sem elegendő, hadd mondjam el, hogy a páti fürdőt már az ókorban is ismerték. A rendelkezésre álló feljegyzések szerint az itt állomásozó római légiók reumájukat és egyéb nyavalyáikat kú­rálták a feltörő melegvíz-forrásban és iszap­ban. A kis Római-tó iszapját a látogatók még ma is előszeretettel használják pakolásra. Maga az üdülőtelep 33 hektáron terül el. Az 50 méteres úszómedencén kívül van még egy 200 négyzetméteres medence a gyer­mekek és egy nagy, 1 835 négyzetméteres medence az úszni nem tudó felnőttek részé­re. A már említett Római-tón kívül a telephez tartozik még egy több mint másfél hektáros, helyenként sással, náddal benőtt vadregé­nyes mesterséges tó, amelyen lehet csóna­kázni, vízibiciklizni. növényzetnek olyan szerepe lenne, mint Pa­­ton — mondja, miközben végigjárjuk a tele­pet. A környezet kertészeti szempontból va­lóban egyedülálló, és ezt nem azért mon­dom, mert nemrég itt dolgoztam. Amúgy sem az én érdemem, hogy ilyen tökéletes természeti környezetet sikerült kialakítani, hisz mindössze négy évig vezettem a telepet. A vendégkönyvben található bejegyzések, a termálfürdő látogatói is ezt dicsérik. Mindemellett a telep fekvése is eszményi. A kijárattal átellenben alig pár száz méterre folyik a Duna. Romantikus partja és árterüle-Kollár Zoltán, a Járási Idegenforgalmi Hivatal igazgatóhelyettese Iszapfürdőzők a Római-tóban 4

Next

/
Thumbnails
Contents