A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 3. szám

& &A MEGÁLLAPODÁS Az előző írásokból kitűnt, hogy a Cse­­madok évről évre bővítette, politikai és művészi tartalmában gazdagította nép­­művészeti rendezvényeit. A kicsúcsoso­­dást minden évben a központi sereg­szemlék jelentették. Összesítettek és irányt mutattak. Igaz, hogy létrejöttüket, tartalmi töltetüket a körzeti, járási, ke­rületi dal- és táncünnepélyek gazdag­sága, sokrétűsége, művészi színvonala jelentősen befolyásolta, ugyanakkor a központi rendezvény, az országos dal- és táncünnepély termékenyen hatott a kisebb területi egységet felölelő ren­dezvényekre is. A központi rendezvény műsorformáinak, rendezői megoldása­inak megállapodottságával létrejöttek a fesztivál kiegészítő rendezvényei, ame­lyek meghonosodtak a járási és kerületi fesztiválok rendezésében. Eddig a köz­ponti rendezvény mindig hozott valami olyan új megoldást, ami frissítőén ha­tott az egész rendezvénysorozatra. 1961-ben az országos dal- és tánc­ünnepély újból vándorolt. Eljutott Gom­baszögre, és ott 1955-től a járási és kerületi népművészeti rendezvények ál­tal jól előkészített talajon mindjárt a rendezvény első évében gyökeret is eresztett. Szervezési formájában rá­épült a Béres József kerületi Csema­­dok-titkár és Szöllős Sándor járási Cse­­madok-titkár által meghonosított szer­vezési formára. A közönségszervezés­nél felhasználta a helyi, és az előzőleg Zselizen és Érsekújvárod szerzett ta­pasztalatokat, Így mindjárt a második évben sikerült a közönség számát meg­kétszerezni, 16 000 főre emelni. Első­sorban társadalmi hatása, társadalmi jelentősége nőtt a rendezvénynek. Gombaszög társadalmi jelentőségének növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mindenkori politikai delegáció vezetője politikai életünk vezető személyiségei közül ke­rült ki. 1962-ben (jún. 30 — júl. 1) jelent meg Gombaszögön először Jozef Lenárt elvtárs, aki akkor az SZNT elnöke volt. A rendezvény időpontja is állandó­sult. Június végén, július elején került sorra, tehát az aratás megkezdése előt­ti időszakban. Ez lett a barlangnyitás ünnepélyes időpontja is. A rendezvény politikumát most már az országos dal- és táncünnepély jelentette. Kulturális műsorát ennek tudatában készítették elő. 1962-ben Emberiség, szabadság, béke címmel közel háromórás szer­kesztett laterna magica megoldású szabadtéri műsort rendeztek. Az alko­tók, előkészítők, rendezők felhasználták az előző évben Kosúton hasonló formai megoldással megrendezett műsor ta­pasztalatait, technikai felszerelését, és szombat esti főműsorként a címben foglalt politikai gondolatok tolmácsolá­sára vállalkoztak. A műsorban szerepel­tek : az egerszegi és a rozsnyói felnőtt-, a pelsöci (Plesivec) és a rozsnyói (Roz­­nava) iskolai énekkarok, valamint az Ifjú Szívek és a Lúcnica félhivatásos együt­tesek énekkara. Az énekkarok az önálló szereplésen kívül műsorzáróként közös számmal is szerepeltek (kb. 350 éne­kes). Énekelték Szíjjártó Jenő Békedalát és az Internacionálét. Fellépett még a Csallóközi Együttes Dunaszerdahelyröl, (Dun. Streda) a Cierfazen szlovák folk­lóregyüttes Safarikovoról, a deáki Győ­zelmes Út Táncegyüttes, az Ifjú Szívek és a Lúcnica együttes tánckara, vala­mint a rozsnyói iskola szavalókórusa. Ugyancsak szerkesztett műsor volt a szombaton éjjel sorra került „Lakoda­lom van a mi utcánkban" című műsor is. A rendező és forgatókönyvíró (T. A.) felhasználta a gombaszögi völgy adott­ságait. Lovasszekerekre ültette az eger­szegi énekkart és a koloni folklórcso­portot, amelyek a Szilicére vezető kacs­­karingós úton lefelé jövet jókedvű ének­szóval hozták a menyasszony ágyát, kelengyéjét. Énekük hol közelebbről, hol távolabbról hallatszott, ahogyan az út kanyarogva közelebb-távolabb haladt a színpadtól. Közben a kisegítő kis szín­padon folyt a lakodalom: a Leánykérés, a Viszik a menyasszony ágyát (ekkor érkezett a színpad elé a szekérsor), a Menyasszonybúcsúztató, a Gyertyás- és menyasszonytánc és közös záró­számként a Lakodalmi csárdás. A mű-Az egyesített gyermekénekkarok 7962-ben (Fotó: archívum) A CSEMADOK sorban részt vettek a már említett cso­portokon kívül a rimaszombati Gömör, a szinai Rozmaring táncegyüttesek, a martosi folklórcsoport és szólóénekes­ként a gombaszögi barlang „igazgató­ja", Herényi László. Vasárnap délelőtt ugyancsak szer­kesztett műsor, az Úttörőtáborban című került színpadra. A forgatókönyvet írta és a műsort rendezte Tóth Margit. , Az Ébresztő az úttörőtáborban (Rima­szombat), a Tíz perc pihenő (Nagyba­log), a Kirándulás a hegyekbe (Tornaija) a Tábortűz körül (Torna) című táncjele­netek látványosan tolmácsolták a gye­rekek vidám életét. Ezt szolgálta a rozs­nyói iskola énekkara is, és az akkor feltűnt püspöki Orbán Giziké énekes is. Ezután került sor a hagyományos j népművészeti ünnepi műsor első részé­re, majd délután Szövetkezeti zárszám­adás címmel a műsor második részére. A felsorolt együtteseken kívül e műso- j rokban szerepeltek még a rudnai, a : nagykaposi, a csákányházi, a csábi, a kistárkányi, a lévai, a tornaijai, a leleszi, a pelsöci Csemadok és iskolai tánc és folklórcsoportok, valamint a dubovói uk­rán táncegyüttes és a csoltói népi zene­kar. Este 18 órai kezdettel a Lúcnica szlovák és az Ifjú Szívek magyar félhiva­tásos népművészeti együttesek közös műsora zárta az ünnepélyt. A két nap alatt összesen 1 300 sze­replő lépett színpadra és adott műsort a 16 000 főnyi közönségnek. Itt, a VII. Országos Dal- és Táncünne­pélyen bemutatott műsorfajták éveken keresztül megmaradtak, tehát műsor volt szombaton este, szombaton éjjel, vasárnap délelőtt, délután és este. A szombat esti. volt az a műsorfajta, amely mindig valamilyen újdonsággal szolgált. 1963-ban a Vili. ünnepélyen táncdalénekesek és zenészek, modem­­tánc-csoportok és esztrádművészek bevonásával hangulatos, látványos esztrádműsor volt az est első fele, a második részben pedig az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes mutatta be új műsorát. 1964-ben a IX ünnepé­lyen nagyszabású népművészeti műsor volt, amelyben csak a legjobb együtte­seink és magyarországi vendégtánce­gyüttes, valamint lengyel, ukrán és szlo­vák folklóregyüttesek szerepeltek. Hiva­talosan magyarországi táncegyüttes ekkor vett részt először a rendezvényen. A népművészeti ünnepi műsor min­dig vasárnap délután került sorra és tartalmában a hazai magyar néptánc­mozgalom eredményeit mutatta be, a szlovák, ukrán, lengyel és 64-től a ma­gyarországi táncművészettel konfron­­tálva. TAKÁCS ANDRÁS 6

Next

/
Thumbnails
Contents