A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 3. szám

végzi a maga teendőjét. A magamfaj­ta laikus főleg az izzó üvegmassza és a fúvócsövek végén kialakuló kecses formák látványát érzékeli, érzi, hogy tán éppen ezekben a pillanatokban lehelik be a lelket az ügyes mester­emberek a nemsokára megdermedő üvegmasszába, ám az egyes munka­­folyamatok gyors egymásutánjában nemigen tud eligazodni. Süsser mér­nök mondja, hogy általában hatos csoportokban dolgoznak az emberek, s hogy a csoportokon belül minden­kinek megvan a maga pontosan meg­szabott részfeladata. A kollektíván belüli pontos összmunka az egyik alfája és ómegája a minőségi munká­nak, s egyszerűen lehetetlen az, hogy a csoport valamelyik tagja akár egy percre is kilépjen a munkafolyamat­ból. A pontosan összehangolt mozdu­latokat kicsit tovább figyelve már én sem kételkedem ebben. Azon medi­tálok, vajon meghúzható-e a határ esetünkben az iparos, illetve a művé­szi tevékenység között. Persze medi­tálhatnék ezen a másik csarnokban is, ahol hosszan sorjáznak a csiszoló­gépek, s ügyes lány- és asszonyke­zek és figyelő tekintetek szabják meg a csöndbe forgó csiszolókövek útját a kohók mentén megformált vázák, poharak, tálak sima felületén. Az embernek hirtelen az a gondolata támad, hogy tán éppen e csinos lá­nyok, fiatalasszonyok szépsége, gyöngédsége és kecsessége vésődik be a csiszolókorong éle által az a­­múgy rideg üvegfelületbe. Visszatérve az igazgatóhelyettes irodájába fel is teszem a kérdést; mennyire iparos és mennyire művé­szi az üvegmüvesek munkája? — Nagyon helyénvaló kérdés — mondja Süsser mérnök —, mert tény­leg nehéz ezt eldönteni. Én azt mon­danám, hogy nagy mértékben művé­szi munka. Igaz, előzetes rajzok sze­rint dolgoznak szakembereink, előre­gyártott formákat is használnak, de nem elég a rajz és a forma, mert nagyon sok függ az üvegfúvó, vagy a csiszoló művészi, formai érzékétől is. Van saját tervezőközpontunk, ahol két, iparművészeti főiskolát végzett tervezőművészünk dolgozik, de az új termék általában úgy születik, hogy a tervezőművész rajzot készít elképze­léséről, ezt megbeszéli a legügyesebb üvegfúvókkal, akik ezt megpróbálják elkészíteni, közben a tervezővel kö­zösen menet közben is alakítgatják az egészet. Vagyis egy olyan együtt­működés gyümölcseként alakul ki a végleges termék, ahol a művész és az iparos kölcsönösen, egymást és egy­más munkáját tisztelve kiegészíti egymást. — Ha befejezésül megkérdezném, hogy miben rejlik a cseh kristály világhírnevének titka ... — Akkor azt mondanám, hogy az üveg kémiai összetétele megtalálha­tó minden tankönyvben, az olvasztó­kohók szintén ismert berendezések. A gyártási technológiának, a techno­lógiai folyamatok pontos betartásá­nak, az attól való különböző eltéré­sekre való azonnali reagálásnak vi­szont óriási szerepe van az üveg mi­nőségét illetően. És persze annak is, amit már eddig szakembergárdánkról elmondtam. A cseh üvegnek a hagyo­mányokból eredően neve van a világ­ban, a mi feladatunk tehát, hogy most, amikor gyorsan tanulnak a to­vábbi termelők is, magas színvonalú, kiváió minőségű termékeinkkel ezt a hírnevet tovább öregbítsük. Hazafele jövet, Táborban eltöltve egy rövid időt, a történelmi városrész egyik ódon házában berendezett Bo­hemia szaküzlet kirakatát szemügyre véve is tapasztalhattam, hogy Süsser mérnök egyáltalán nem volt elfogult termékeik minőségének megítélése­kor. Azok szépsége a kirakat kollek­ciójában tényleg lenyűgöző volt. Per­sze, az is megfelelt teljes egészében a valóságnak, amit termékeik árát ille­tően elmondott. NEMETH GYULA A szerző (2) és archívumi felvétel 5

Next

/
Thumbnails
Contents