A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 3. szám
végzi a maga teendőjét. A magamfajta laikus főleg az izzó üvegmassza és a fúvócsövek végén kialakuló kecses formák látványát érzékeli, érzi, hogy tán éppen ezekben a pillanatokban lehelik be a lelket az ügyes mesteremberek a nemsokára megdermedő üvegmasszába, ám az egyes munkafolyamatok gyors egymásutánjában nemigen tud eligazodni. Süsser mérnök mondja, hogy általában hatos csoportokban dolgoznak az emberek, s hogy a csoportokon belül mindenkinek megvan a maga pontosan megszabott részfeladata. A kollektíván belüli pontos összmunka az egyik alfája és ómegája a minőségi munkának, s egyszerűen lehetetlen az, hogy a csoport valamelyik tagja akár egy percre is kilépjen a munkafolyamatból. A pontosan összehangolt mozdulatokat kicsit tovább figyelve már én sem kételkedem ebben. Azon meditálok, vajon meghúzható-e a határ esetünkben az iparos, illetve a művészi tevékenység között. Persze meditálhatnék ezen a másik csarnokban is, ahol hosszan sorjáznak a csiszológépek, s ügyes lány- és asszonykezek és figyelő tekintetek szabják meg a csöndbe forgó csiszolókövek útját a kohók mentén megformált vázák, poharak, tálak sima felületén. Az embernek hirtelen az a gondolata támad, hogy tán éppen e csinos lányok, fiatalasszonyok szépsége, gyöngédsége és kecsessége vésődik be a csiszolókorong éle által az amúgy rideg üvegfelületbe. Visszatérve az igazgatóhelyettes irodájába fel is teszem a kérdést; mennyire iparos és mennyire művészi az üvegmüvesek munkája? — Nagyon helyénvaló kérdés — mondja Süsser mérnök —, mert tényleg nehéz ezt eldönteni. Én azt mondanám, hogy nagy mértékben művészi munka. Igaz, előzetes rajzok szerint dolgoznak szakembereink, előregyártott formákat is használnak, de nem elég a rajz és a forma, mert nagyon sok függ az üvegfúvó, vagy a csiszoló művészi, formai érzékétől is. Van saját tervezőközpontunk, ahol két, iparművészeti főiskolát végzett tervezőművészünk dolgozik, de az új termék általában úgy születik, hogy a tervezőművész rajzot készít elképzeléséről, ezt megbeszéli a legügyesebb üvegfúvókkal, akik ezt megpróbálják elkészíteni, közben a tervezővel közösen menet közben is alakítgatják az egészet. Vagyis egy olyan együttműködés gyümölcseként alakul ki a végleges termék, ahol a művész és az iparos kölcsönösen, egymást és egymás munkáját tisztelve kiegészíti egymást. — Ha befejezésül megkérdezném, hogy miben rejlik a cseh kristály világhírnevének titka ... — Akkor azt mondanám, hogy az üveg kémiai összetétele megtalálható minden tankönyvben, az olvasztókohók szintén ismert berendezések. A gyártási technológiának, a technológiai folyamatok pontos betartásának, az attól való különböző eltérésekre való azonnali reagálásnak viszont óriási szerepe van az üveg minőségét illetően. És persze annak is, amit már eddig szakembergárdánkról elmondtam. A cseh üvegnek a hagyományokból eredően neve van a világban, a mi feladatunk tehát, hogy most, amikor gyorsan tanulnak a további termelők is, magas színvonalú, kiváió minőségű termékeinkkel ezt a hírnevet tovább öregbítsük. Hazafele jövet, Táborban eltöltve egy rövid időt, a történelmi városrész egyik ódon házában berendezett Bohemia szaküzlet kirakatát szemügyre véve is tapasztalhattam, hogy Süsser mérnök egyáltalán nem volt elfogult termékeik minőségének megítélésekor. Azok szépsége a kirakat kollekciójában tényleg lenyűgöző volt. Persze, az is megfelelt teljes egészében a valóságnak, amit termékeik árát illetően elmondott. NEMETH GYULA A szerző (2) és archívumi felvétel 5