A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-30 / 22. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK ^ TARTALMÁBÓL: Emberközelben — BAKÜLÁR LÁSZLÓ, a szocialista munka hőse Rakovský Ferenc: SÁROS GYÖNGYE Fister Magda: HIVATÁSA: KATONA D. Dunajsky Géza: KÖSZÖNTŐ Miklósi Péter: FLÓRA '86 Gál Sándor: BÓDVA MENTI VÁLTOZÁSOK Palágyi Lajos: CSODATEVŐ TŰSZÚRÁSOK? Címlapunkon riportkép a Küldetésünk a világon című íráshoz. Fotó: Prandl Sándor A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Petemé Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72. 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Csanda Sándor talán a legsokoldalúbb csehszlovákiai magyar irodalomtudós. Munkásságában jelentős helyet foglal el a régebbi korok — kivált a reneszánsz kor — magyar irodalmának kutatása, de fontos tanulmányokat, könyveket jelentetett meg a magyar—szlovák irodalmi kapcsolatok témaköréből. a csehszlovákiai magyar irodalom első korszakának történetéről. s nem csekély irodalomtörténeti cikkeinek és köteteinek száma sem. Van-e valami titka, magyarázata ennek a sokoldalúságnak? — A sokoldalúság magyarázata az. hogy különböző témák ragadnak meg a magyar irodalomból, s csak olyan kérdésről szoktam írni, amelyről valami újat, az eddigiektől eltérőt is tudok mondani. Éppen 35 éve adom elő a régi magyar irodalmat; ezen a téren felfedezésnek számított, amikor 1958-ban a bécsi Nemzeti Könyvtárból Ján Mišianik közvetítésével megkaptam a Fanchal Jób kódexet. Ebben először sikerült elolvasnom Balassi Bálint Szép magyar komédiáiét, s erről elsőként írtam tanulmányt a Korunkban, az Irodalmi Szemlében és a Kortársban. Fontos tudományos szempontnak tartom azt is, hogy a kutatásban nem szabad egy eleve feltételezett eredményt mindenképpen bizonyítani, hanem mindig nyíltan meg kell vizsgálni a feltevéssel ellenkező eredményeket is. így pl. a szlovák kuruc dalok vizsgálatában (ez volt tudományos kandidátusi értekezésem) sokáig hiteleseknek véltem a Matunák Mihály gyűjtötte szlovák történeti és kuruc dalokat. Hosszas vizsgálódás után az ellenkező eredményre jutottam : ezek hamisítványok, s bizonyító értekezésemet mind a magyar, mind a szlovák szakemberek elfogadták. Igen fontosnak tartom azt is, hogy a különböző szakemberek véleményével szemben mindig az eredeti forrás vizsgálatát tartsam perdöntőnek. Ilyenkor a kritikus észrevétel indít tanulmányírásra. A csehszlovákiai magyar irodalommal „helyzetemből indíttatva" kezdtem foglalkozni. Hosszú évek óta tagja vagyok az írószövetség magyar szekciója vezetőségének, ezért az írók és a szerkesztőségek rendszeresen kérték vagy megrendelték az ilyen jellegű írásokat. Be kell vallanom, hogy a mai irodalmunk tanulmányozásában mindig hiányzott számomra a történelmi távlat, zavart a müvek heterogén színvonala, s még inkább az élő írók szubjektív elfogultsága saját könyveik iránt. Az aktuális irodalomkritikusi tevékenységet azért nem tartom teljesen tudományos értékűnek, mert még a legnagyobbak (pl. Kazinczy, Fábry) ilyen jellegű tevékenységében is rengeteg tudománytalan tévedés van. Ennek ellenére Fábry Zoltánt tartom az eddigi legjelentősebb szlovákiai magyar írónak, és sajnálom, hogy róla szóló könyvemben a recenzensek csupán új adatok, tények feltárását látták értéknek, s nem ismerték fel, hogy az „emberiroda - lom"-ról és a pályakezdéséről szóló fejezet főként eszmei elemzéseket tartalmaz. Sok félreértéssel találkoztam irodalmi kapcsolatkutató tevékenységemben is. Mint magyar irodalomtörténész nem vagyok hive az olyan kapcsolatkeresésnek, amelyben kirrfutatnám, hogy a szlovákban is voltak hasonló jelenségek, mint a magyar irodalomban, hanem az egybevetésekben a mű alaposabb, tudományosabb megközelítését próbáltam elérni. Azt is hangsúlyoznám, hogy én a komparativisztikát nem csupán Dr. CSANDA SÁNDOR, az irodalomtudomány doktora, egyetemi tanár 1927-ben született Kisújfalun (Nová Vieska). Az érsekújvári (Nové Zámky) gimnáziumba járt, 1947-ben tanulmányai folytatására Magyarországra ment, Budapesten volt népi kollégista. 1950-ben tért vissza szülőföldjére, s a bratislavai bölcsészkaron szerzett magyar—szlovák szakos tanári oklevelet. 1951-ben Sas Andorral együtt megalakította a Komenský Egyetem magyar tanszékét és a Pedagógiai Kar magyar tagozatát. 1951-től itt volt tanársegéd, 1960-tól 1968-ig a Pedagógiai Kar magyar tanszékének vezetője Nyitrán (Nitra), 1966-tól dékánhelyettes is. Kandidátusi értekezését 1959-ben irta meg, s a budapesti Akadémia adta ki A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar—szlovák kapcsolatai (1961) címmel. 1960-tól egyetemi docens, 1974-től professzor. A két háború közti szlovákiai magyar irodalom kézikönyve az Első nemzedék (1968, 1982). A hatvanas években szinte minden megjelenő szlovákiai magyar könyvről írt kritikát is, főként a hazai lapokba. Szülőföldünk régebbi haladó hagyományairól szól Szülőföld és irodalom című könyve (1977). Nagydoktori disszertációjának címe Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus (1973). Újabb tanulmánykötetei: Fábry Zoltán (1980), Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai (1985). magyar és szlovák viszonylatban művelem. Már Balassi-monográfiámban is foglalkoztam lengyel és délszláv kapcsolatokkal is a reneszánsz költészet stílusának vizsgálatához. A kapcsolat néha akkor is fontos, ha csupán fordításról van szó, mert más szempontból világítja meg a problémát. — Melyik a legkedvesebb kutatási területe ? — Legkedvesebb kutatási területem az, amelyikkel éppen foglalkozom: főként a 16—18. század irodalma és a csehszlovákiai magyar irodalom múltja. — Nem gondolt-e arra, hogy megírja a csehszlovákiai magyar irodalom történetét 1918-tól napjainkig? — Valamikor gondoltam ilyesmire, de úgy vélem, az Első nemzedék és Turczel Lajos Két kor mezsgyéjén c. könyve pótolja ezt. Mivel az öt évvel ezelőtt (12 munkatárssal együtt) befejezett Csehszlovákiai magyar irodalmi lexikont sem sikerült még kiadni, ma már tervezni sem mernék egy még bonyolultabb vállalkozást. A mai irodalomról jó történetet írni másutt is erősen problematikus, mert a mához hiányzik a történelmi perspektíva. — Véleménye szerint mi a magyarázata annak, hogy a Komenský Egyetem magyar tanszékének az utolsó évtizedben végzett diákjai között alig akad valaki, aki irodalomtörténészként. irodalomkritikusként folytatná pályáját? ■ — Nemzetiségi iskolaügyünk egyik sajátossága, hogy a magyar szakra jelentkezők sokkal kevésbé felkészültek nyelvtanból, mint irodalomból. Ezért gyakran megtörténik, hogy olyan tanulóink sem tudják elvégezni tanulmányaikat, akik később mint költők sikeresek. Persze irodalomkritikusaink közt is elsősorban magyar szakosokat találunk (Alabán. Zalabai, Tőzsér). Néhányan a nyitrai magyar tanszéken és a prágai magyar szemináriumban is fejtenek ki irodalomtörténészi vagy kritikusi tevékenységet. Az is fontos, hogy nálunk tudományos fokozatot is lehet szerezni magyar filológiából és irodalomtörténetből. — Elképzelhető-e, hogy csehszlovákiai magyar szakemberek intézményes keretek között folytassanak irodalmunk történetével és elméleti kérdéseivel kapcsolatos kutatásokat? — Elképzelhető volna, mert van rá jó példa a mienknél sokkal kisebb ukrán nemzetiségnél: az eperjesi (Prešov) ukrán tanszék mellett van tudományos kutatóintézet is. Nálunk főként az képzelhető el, hogy az SZTA Irodalomtudományi Intézetébe vagy más kutatóintézetbe vesznek fel magyar kutatókat is. — A közelmúltban számos jeles csehszlovákiai magyar író távozott az élők sorából. Vajon mikor kerül sor hagyatékuk számbavételére. feldolgozására? Mi ennek a feltétele? — Az irodalmi hagyatékok különböző jellegűek. Amennyire én ismerem. Egri Viktor és Szabó Béla minden értékes írását kiadta még életében. A Fábry-hagyaték a legfontosabb, s ennek ápolására az írószövetség magyar szekciója már többször is tett javaslatot a Csemadok KB-nak. Ideális volna, ha a Csemadok KB mellett országos magyar nemzetiségi könyvtár és irattár létesülhetne. Jó volna, ha a nemzetiségi területen levő járási múzeumok (komáromi, dunaszerdahelyi stb.) is gyűjtenék az ilyen hagyatékokat, s foglalkoztatnának nemzetiségi irodalomkutatót. (Persze mindez gazdasági kérdés is, amelyről nekem nincs áttekintésem.) — Min dolgozik jelenleg? — Súlyosbodó betegségem miatt csökkent a munkabírásom, jelenleg 12. kötetem (Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai) nyomdai levonatait korrigálom. LACZA TIHAMÉR 2
