A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 21. szám
A járási nemzeti bizottság földszinti csarnoka gyakran szolgál kiállítások színhelyéül is Felteszek Végh Andrásnak egy „fantáziakérdést''. Tegyük fel, hogy valamely más országrészben élő, vagy innen származó, de mostanában frissen végzett fiatal szakember, esetleg házaspár elhatározza, hogy Galántára költözik. Milyen esélye van arra, hogy belátható időn belül önálló otthont teremthet? A városi nemzeti bizottság titkára kertelés nélkül, őszintén válaszol: — Szó ami szó, munkát — akár az iparban, akár a mezőgazdaságban — könnyebben talál az illető, mint lakást. Annak ellenére, hogy az elmúlt fél évtized során csaknem 267 millió korona értékben 511 új lakást építettünk. Az sem titok, hogy sokan vannak, akik szívesen jönnének, dehát ennyire jutottunk mostanáig. Ezt sem hallgatjuk el, hogy a közeli jövőben sem lesz könnyebb, hiszen a felelőtlen csábítgatás esetleges későbbi feszültségek forrása lenne. Tépy viszont, hogy az ezredfordulóig a lakásépítés irama nálunk meghaladja majd a hasonló népességű városokét. Jelenleg 17 ezer személy él Galántán, tizenöt év múlva 25—26 ezer lakossal számolunk. Érthető, ha a többi teendő is ehhez az elképzeléshez igazodik. A közművesítés, a szolgáltatások hálózatának bővítése, a művelődési és oktatási lehetőségek gyarapítása, de legfőképpen az ipartelepítés. Ez utóbbi törekvések keretében a Tesla és a Palma vállalatok létesítenek itt a közeljövőben fióküzemet; bár építőipari vállalat, bútorüzem, szerszámgépgyár és több élelmiszeripari üzem (élükön a Milex-szel vagy a Medos „mézgyárral") már most is jelentős munkaerőbázist jelent. Az üzemek, természetesen, nem csupán munkaalkalmat adnak, hanem anyagiakkal szintén hozzájárulnak a járásszékhely gyarapodásához. így történhet meg, hogy a szükségesnél kevesebb pénzzel, ám társadalmi összefogással nekivághatnak egy-egy új óvoda, vagy bölcsödé építésének. Ennek a hozzájárulásnak eredményeképpen ebben a tekintetben szinte egyáltalában nincsenek gondjaik a galántaiaknak! Persze, egyéb tekintetben azért jócskán akad tennivaló. Ezt nemcsak tudják, hanem tudatosítják is a városházán. A mainál is szebbé, a forgalom elterelésével csöndesebbé akarják tenni például a városközpontot, továbbá fel kell újítani a tatarozásra érett házakat, fejlesztem a járulékos beruházásokat, nomeg az idegenforgalmi s vendéglátóipari létesítményeket. Galántának mindmáig sincs saját fürdője és sportolásra alkalmas strandja, pedig a termálvíz ott hullámzik a város alatt, amiről több próbafurat is tanúskodik! És ez csupán egy a gonddal elegy tervek közül, hiszen a járásszékhely lakói nemcsak becsben tartják városukat, hanem mindinkább részt kémek jövőjének alakításából is. Mindebből bizonyosan kitetszik: a galántaiak bíznak a milliókat termő társadalmi összefogás „varázserejében", és a továbbfejlődés egyetlen esélyét sem akarják elmulasztani. A mi a jövőben megvalósul, az a korábban is mozgósított helyi erőforrásokból, közös összefogásból és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek szövetségéből lesz. Ez a múltat sem feledő, de elsősorban a jövőbe néző város kényelmesebb, tartalmasabb, alkalmasabb életkeretet akar teremteni önmagának és lakóinak. Ez a programja. Nagyratörés nélkül. Józan ütemben. MIKLÓSI PÉTER (M Borský és archívumi felvételek) KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. A magyar romantika és a reformkor egyik legnagyobb egyénisége. A nemzeti múlt nagy alakjainak és tetteinek idézésével kora társadalmát kívánja öntudatra ébreszteni. Első igazi költői sikerét nagyterjedelmű eposzával érte el, melyben érzékletes csatajelenetek és lírai-szerelmi epizódok váltakoznak. Nyelvi gazdagsága, verselésének könnyedsége maradandó értékei a magyar irodalomnak. Egy régi néphistória alapján olyan drámai remekművet alkotott, amelyet még ma is játszanak. VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800—1855) Kérdés: Versei, drámái közül nevezzen meg kettőt. Nobel-díjas lengyel regényíró és elbeszélő. Novelláiban, kisregényeiben a kapitalizálódó világ tragédiáit írja le komor színekkel, lényegretörő stílusban. Történelmi regényei hozták meg számára a sikert, melyekben a feszült drámai cselekmény háttérbe szorítja a konzervatív ideológiát. Jelentősége abban áll, hogy a széles társadalmi rétegek számára megteremtette a nemzeti múlt történelmi tudatát. Kérdés: Regényei közül nevezzen meg egyet. Népszerű német regény- és drámaíró. 1933-tól emigrációban élt. Brecht-tel kötött barátsága ösztönzőleg hatott művészetére. Világnézetét pacifizmus jellemezte. Szívesen választott történelmi témákat. Regénytrilógiát írt a római birodalom és a zsidó nép háborújáról. Egy másik nagy regényciklusában a francia polgári forradalom hagyományait, a politika és a művészet kapcsolatát, a művésznek a néphez fűződő viszonyát vizsgálja. Kérdés: Nevezzen meg regényei közül egyet. LION FEUCHTWANGER (1884- 1958) HENRYK SIENKIEWICZ . (1846-1916) ~š r i A. ■■ A 16. számú irodalmi fejtörő nyertesei: Borzi Irén, Šafárikovo Varga József, Köbölkút (Gbelce) & & n> 13
