A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 17. szám
Választások előtt Az idén május 23-án és 24-én lesznek nálunk az általános parlamenti és képviselő-testületi választások. Aki figyelemmel kísérte a CSKP XVII. kongresszusának tanácskozásait bizonyára felfigyelt arra, milyen nagy jelentőséget tanúsít társadalmunk vezető ereje a népképviseleti szervek megválasztásának, a társadalmi demokratizmus elmélyítésének. A választások előkészítésében jelentős szerepe és feladata van a Nemzeti Frontnak. A CSKP vezetésével szervezi és irányítja a választási kampányt, amelynek keretében az állampolgárok tevékenyen részt vesznek a választások előkészítésében, a Nemzeti Front szervezeteinek közvetítésével javasolják a képviselőjelölteket, értékelik a képviselő-testületek és a képviselők munkáját részt vesznek azokon a gyűléseken, ahol a jelölteket személyesen is bemutatják. Különösen jelentős vonása választási rendszerünknek, hogy a jelöltek az ország nemzeteinek és nemzetiségeinek valamennyi szociális csoportját képviselik. A CSKP XVII. kongresszusán előadói beszédében Gustáv Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy az egész politikai rendszer, minden láncszemének azzal a tudattal kell dolgoznia, hogy a népet szocialista társadalmunkat szolgálja. Szó szerint kimondotta, hogy „a pártszerveknek és szervezeteknek felelősségre kell vonniuk azokat a vezetőket akik megengedik, hogy az emberek ügyeik intézésekor könnyelműséggel, bürokráciával, fölényes magatartással és a bírálat elfojtásával találkozzanak." Az idézett mondat is bizonyítja, milyen nagy gondot fordít a párt a legmegfelelőbb emberek kiválasztására, akik az elkövetkezendő időszakban népképviseleti szerveinkben tevékenykednek majd. Hangsúlyozta a kongresszus azt is, hogy a nemzeti bizottságok figyelmét az eddigieknél jobban kell arra irányítani, hogy a szövetkezeti szervezetekkel együtt keressék és kihasználják a szolgáltatások, elsősorban a lakáskultúrával kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésének lehetőségét. A nemzeti bizottságokra nagy felelősség hárul a közrendért, az életkömyezet kialakításáért és védelméért az emberek életéhez szükséges jobb feltételek megte remtéséért. Persze, a választási programok gyakorlati megvalósítása a képviselők és a választók közös ügye. Hangsúlyozni kell, hogy a lakóhely szeretete az érte való cselekvés, az egész ország berendezkedését erősíti, kedvezően hat annak fejlődésére. Túlzás nélkül állítható, hogy a Nemzeti Front és a tömegszervezetek mozgástere sokkal szűkebb lenne, a szülőhely a lakóhely szeretetének felkarolása, élesztőse nélkül. A lakóhely szeretete egyik nélkülözhetetlen eleme az oly sokat emle getett helyi politika kibontakozásának, megerősödésének is. Ennek jelentőségét ma már talán fölösleges bizonygatni, hiszen a országépítő, társadalomformáló tervek a szemünk láttára valósulnak meg a városokban, falvakban, a munka- és lakóhelyeken. Az idei képviselő-testületi választások a csehszlovák -államszövetség megszilárdításához. nemzeteink és nemzetiségeink egységének fejlődéséhez vezetnek a szocialista hazafiság és internacionalizmus jegyében. STRASSER GYÖRGY Április 22-én emlékeztünk meg Vlagyimir lljics Lenin születésének 116. évfordulójáról. A tudományos szocializmus klasszikusa, a bolsevik párt és a Szovjetállam alapítója és egykori vezetője óriási szerepet vállalt a nemzetközi munkásmozgalom szervezésében és irányításában. Tanítása örök értékű. VISSZAPIIIANTO ÁPRILIS '86 A Ljudmila Zsivkova Nemzeti Kultúrpalotában megkezdődött a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A szófiai tanácskozáson 932 055 bolgár kommunista képviseletében 2 662 küldött vett részt. A kongresszuson a ha-SZERDA 2 zai vendégek mellett a világ 102 országából 131 kommunista, munkás-, forradalmi-demokratikus, szocialista, szociáldemokrata és más párt, valamint haladó mozgalom képviseltette magát. A guatemalai fővárosban megkezdődött a szombatig tartó latin-amerikai parlament ülésszaka. A tanácskozáson a kontinens 18 országából több mint száz parlamenti képviselő vett részt, köz-CSÜTÖRTÖK 3 tűk a kubai és a nicaraguai delegáció Az ülés napirendjén számos kérdés szerepelt, elsősorban azonban a közép-amerikai helyzet. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Dante Fascellt, az Egyesült Államok PÉNTEK 4 képviselöháza külügyi bizottságának elnökét Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter Tokióban megbeszélést folytatott Nakaszone miniszterelnökkel és Abe Sintaro SZOMBAT 5 külügyminiszterrel, többek között annak részleteiről, miként vehetne részt Japán az amerikai „csillagháborús" programban. Nyugat-Bejrút közelében fekvő palesztin táborok térségében 9 napig folytatott heves harcoknak vetett véget a Palesztin Nemzeti Megmentési Front és a síita Amal-mozgalom vezetői közötti VASÁRNAP 6 tüzszüneti megállapodás. A hat pontból álló megállapodás feltételezi, hogy a táborokból kivonják a fegyveres személyeket és felszámolják a kiépített állásokat. Nyugatnémet—lengyel külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Bonnban. Hans-Dietrich Genscher és Marian Orzechowski elsősorban a két ország viszonyáról, fő-HÉTFŐ 7 ként a gazdasági kapcsolatokról folytatott megbeszélést. Hat évi szünet után ez volt az első lengyel külügyminiszteri tárgyalás Bonnban Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára fogadta a Vietnami Kommunista Párt küldöttségét amely Do Muoinak, a Vietnami KP KB Politikai Bízott-KEDD 8 sága tagjának, a minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével rövid munkalátogatást tett hazánkban. HÉTVÉGI IEVÉL Egyes kisvárosok, községek kulturális életét nemcsak a látványos, reprezentatív rendezvények fémjelzik, hanem a mögötte meghúzódó, hétköznapi, rendszeres szervezőmunka is. Ma már nemcsak egy-egy központi fesztiválra, kerületi vagy járási versenyre készülnek fel a csoportok, hanem szükségét érzik annak is, hogy állandósítsák tevékenységüket és a helyi lakosság számára megfelelő feltételeket teremtsenek a folyamatos művelődéshez, a társasélet kialakításához. ■ Az utóbbi években a Csemadok helyi szervezeteinek keretében is fellendült a klubélet. Lapunk hasábjain járásonként már bemutattuk a klubokat. A beszámolókból kiderül, hogy menynyiségileg ugyan gyarapodtak, de — tisztelet a kivételnek — sok helyen hiányzik a rendszeres munka. Csak alkalomadtán jönnek össze, akkor, ha valahonnan neves előadót sikerül bebiztosítani. Pedig a klubélet nemcsak értékes, érdekes előadások láncolatából áll. A helyi történelmi és néprajzi hagyományok ápolását, a fiatalok szórakozási vágyát, az öregek mesélő, emlékező kedvét mind fel lehetne használni a klubestéken, ahogy ezt már több helyen tapasztaltam. Ehhez persze lelkes szervezőgárda kell, olyan emberek, akik ismerik a helyi lehetőségeket, igényeket és képletesen szólva: húzzák azt a bizonyos szekeret, cipelik a zongorát. A közművelődési munka ott megy jól és eredményesen, ahol a feltételek adottak, beleértve a terembiztositást is, de a művelődési otthon egyedül még nem old meg mindent, nem jelent pezsgő kulturális életet, csak lehetőséget ennek elérésére. Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere a CSKP XVII. kongresszusán a helyi kultúra problémáiról szólva helyesen mutatott rá a lényegre: „Úgy vélem, hogy az úgynevezett helyi kultúra üzemeltetése, a megfelelő létesítmények felépítése az illetékes nemzeti bizottságok, az adott területen tevékenykedő egységes földműves-szövetkezetek, nagyüzemek és társadalmi szervezetek feladata lehetne. Ugyanis elsősorban nekik van szükségük e szellemi értékekre, s a létesítményekre." Ez így igaz. Számos faluban a szövetkezet vezetői már évekkel ezelőtt is támogatták a helyi kulturális rendezvényeket. Megfelelő helyiséget biztosítottak az éneklőcsoportok, a kulturális szervezetek számára, mert tudták, hogy a befektetés nemcsak kulturális, hanem gazdasági szempontból is hasznos. Miroslav Válek az önkéntes társadalmi dolgozók munkáját is nagyra értékelte: ......igyekszünk mindent professzionalizáini, azt is, amit nem lehet. Igyekszünk fizetett népművelőkkel betölteni a helyi kulturális intézmények munkaköreit is. Miért is ne, hiszen ez a gyakorlat szükségszerű, s bizonyos határig ésszerű. Ám ne feledjük, hogy évtizedeken keresztül a helyi kultúrát a helyi lakosok, a haladó gondolkodású értelmiségiek, a munkásegyesületek és más egyletek tagjai éltették. Most lemondjunk segítségükről? Vajon ma ebben a köztársaságban kevesebb a müveit és a kultúrát szerető ember, mint egykorvolt?" Az eredmények azt bizonyítják, hogy ezekből a lelkes, szabadidejüket feláldozó népművelőkből, társadalmi munkásokból ma sincs hiány, csakhogy közösen kellene vállalni a feladatokat. Értem alatta: a fizetett dolgozók is ugyanolyan ügyszeretettel végezzék a rájuk háruló munkát, mint az előbbiek. 3
