A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-11 / 15. szám

ÉLETÉBŐL Szene (Senec) itt van hozzánk egészen közel, mégis gyakran érezzük úgy, hogy messzire tölünk. Az a kisváros, amely néhány évszáza­da Szenei Molnár Albert zsoltárszerzőt és fordítót adta a világnak, mintha elrejtőzne a szemünk elöl. Én magam nem is tudom, mikor jártam Szencen utoljára az idei január végét kivéve, amikor Gyurcsó Istvánra emlé­keztünk aki már két éve nincs közöttünk. Persze, nem sokat számít a szencieknek, ki fordul meg gyakran, ki ritkábban kedves városukban, az érdeklődő idegenektől füg­getlenül élik megszokott életüket. Vannak, akik vonaton, autóbuszon utaznak közeli és távoli munkahelyekre, de szép számmal akadnak olyanok is, akik a városban találtak foglalkozást maguknak. Szene az én sze­memmel nézve most nem is úgy érdekes, hogy naponta kik mennek el a városból s kik maradnak benne, hanem hogy vannak ennek a városnak időnként olyan felvillanásai, ame­lyeknek a fényét jóval Szene határain kívül is látni. Ilyen a már hagyományos és rangos, évről évre megrendezett Szenei Molnár Albert Napok, amely a sajtóban is helyet kap, de figyelemre méltóak a Csemadok városi szer­vezete művelődési klubjában elhangzott elő­adások is. A fővároshoz közel a Csemadok, a magyar tanítási nyelvű alapiskola és gimná­zium tanárai és diákjai jóvoltából, nem utol­sósorban a városi könyvtár igen tevékeny munkája eredményeképp jelentős kulturális események színhelye Szene. Igazán megér­demelné az állandó, illetve a következetes odafigyelést. ■ ■ ■ Huszár László és Oros Gyula Engem meglepett és jóleső érzéssel töltött el, hogy a Csemadok járási bizottsága a városi szervezettel közösen, ha csak egy egész estét betöltő műsor idejére is, ismét élővé varázsolta Gyurcsó Istvánt, abból az alkalomból, hogy a kiváló költő hetvenéves lenne, ha élne. és hogy a halála után, a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatban meg­jelent Mélység és magasság című, válogatott verseit tartalmazó újabb könyvére ráirányítsa a figyelmet. 170 kötet talált akkor este gaz­dára. Őszintén bevallom, fogalmam sincs róla, hogyan születik Szencen egy olyan tartalmi­lag értékes és formájában szép műsor, mint amilyet azon az estén láttam. Arról meg sejtelmem sincs, hogyan „születik" ott a közönség, mert míg másutt jó, ha a szlová­kiai magyar író estjén ötven-hatvan ember részt vesz, a szóbanforgó Gyurcsó István emlékestnek becslésem szerint majdnem háromszáz hallgatója volt, a városi művelő­dési ház nagyterme zsúfolásig megtelt, an­nak ellenére is, hogy belépti-díjas estről volt szó! Ezt hogyan csinálják Szencen, ezt a nagy­szerű közönségtoborzást, erről lenne jó a tapasztalatot megosztani másokkal is. Az író-olvasó találkozók új formájáról lenne szó? Fábry Zoltán híressé vált verskritikájá­nak a címe jut eszembe: Kevesebb verset, több költészetet! Ami másképp, a Csemadok járási bizottsága és a szenciek megfogalma­zásában úgy hangzik, hogy kevesebb iró-ol­­vasó találkozót, de visszhangosabbat és méltóságosabbat? Nyilván erről van szó .. . Azért mégis azt mondanám, legyen ilyen is, olyan is! A Gyurcsó István emlékest a szerző nélkül folyt le, de mindenki úgy érezte, hogy a költő a szellemével, a hátrahagyott értékes és számunkra oly sokat mondó verseivel köz­tünk volt. Pályatársak segítettek megvilágíta­ni Gyurcsó István költészetét, eleven korunk­ba és a csehszlovákiai magyar irodalom egészébe helyezni: a kitűnő, átfogó elemzést adó, a költő életrajzát újabb részietekkel gazdagító Szőke József és jómagam. Rosszul hitte, aki úgy gondolta, hogy a csehszlovákiai magyar költővel a verse is meghal. A szenei est révén újra elevenen emlékezünk a költőre és a költeményeire. Az unokák megszületnek címűre és a többiekre. Meghatóan szép este volt a már két éve halott Gyurcsó Istváné! Érdemessé és emlé­kezetessé tette az önkéntes, derék szereplő­­gárda helyből és a háron szomszédos járás­ból. Az élő szó (versmondók), a furulya és a gitár tették nagyszerűvé, a jelenlevők lélek­ben gazdagabban és kellemes hangulatban távoztak. Mit mondhatnék még? Hogy az iró-olvasó találkozónak ezzel a formájával másutt is próbálkozhatnának! Meg hogy Gyurcsó Ist­vántól idősebb halottak is vannak már a csehszlovákiai magyar irodalom temetőjé­ben (Fábry Zoltán, Egri Viktor, Szabó Béla és Bébi Tibor), róluk se feledkezzünk meg! MÁCS JÓZSEF Görföl Jenő felvételei • A Csemadok Érsekújvári (Nové Zámky) Helyi Szervezete a járási bizottság és a járási könyvtár közreműködésével a XVII. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat 1986. március 11 -e és 1986. április 3-a között rendezte meg. Az akció keretében kiállítást, emlékrfiűsort, koszorúzást, iró-ol­­vasó találkozót, nyelvi-történelmi-honisme­­reti vetélkedőt és nemzetközi társastánc ver­senyt szerveztek. A kulturális rendezvényso­rozat műsorain Érsekújvár és környéke lakói közül több százan vettek részt. • A Csemadok szervei és szervezetei fon­tos feladatuknak tekintik a nyelvművelést; az anyanyelvi kultúra ápolását és a szlovák nyelv elsajátítására irányuló ösztönzést. A szövetség helyi szervezetei tavaly — 6 934 résztvevővel — összesen 112 nyelvművelői rendezvényt tartottak. Különösen a játékos nyelvi vetélkedők iránt mutatkozott nagy ér­deklődés. Játékos nyelvi vetélkedőt 1985- ben a Csemadok Bratislava-vidéki, komáro­mi (Komárno), Érsekújvári (Nové Zámky), Ri­maszombati (Rimavská Sobota) és a Rozs­nyói (Rožňava) járás bizottságai szerveztek. A Csemadok tervezi, hogy 1986-ban újabb nyelvművelő akciókat, játékos nyelvi vetélke­dőket szervez és minden vonalon tökéletesíti a nyelvművelést. • A Csemadok Bratislavai Városi Bizott­sága és az óvárosi helyi szervezet ez évben is megemlékezett az 1848-as nemzeti de­mokratikus forradalom évfordulójáról. A vá­rosi bizottság és az óvárosi helyi szervezet képviselői március 15-én megkoszorúzták a ligetfalui (Petržalka) parkban Petőfi Sándor szobrát. Előzőleg március 12-én este az óvárosi helyi szervezet ünnepi műsort szer­vezett Bratislavában, a Herlianska utcai mű­velődési otthonban. A koszorúzáskor Duba Gyula író, érdemes művész, a Madách Könyvkiadó főszerkesztője, az ünnepi esten dr. Révész Bertalan kandidátus, a Nyitrai Tanárképző Főiskola docense mondott be­szédet. • A Csemadok művelődési munkájának egyre népszerűbb formája a klubtípusú tevé­kenység. A klubokban szerzett tapasztalatok átadása érdekében a járási bizottságok ta­valy a Terebesi (Trebišov), a Kassa-vidéki (Košice)cés a Nyitrai (Nitra) járásban szervez­tek járási művelődési tábort. A Csemadok járási bizottságai rendszeresen szerveznek sajátos érdeklődést kielégítő táborozást a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Rozs­nyói (Rožňava), a losonci (Lučenec) és a Bratislava-vidéki járásban is. Ezeken a tábo­rozásokon a képzőművészet, a néprajz és az irodalom iránt érdeklődő fiatalok vesznek részt. • A Csemadok szervei és szervezetei tavaly összesen 1 049 politikai jellegű emlékmű­­sort szerveztek. A felszabadulás 40. évfordu­lója jegyében és tiszteletére rendezett műso­rokon összesen 106 261-en vettek részt. A legtöbb politikai jellegű emlékműsort a Ga­­lántai, az Érsekújvári (Nové Zámky), a Lévai (Levice) és a Bratislava-vidéki járásban tar­tották. 7

Next

/
Thumbnails
Contents