A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-11 / 15. szám
A CSEMADOK A SZERVEZETI ÉLET A Csemadok 1985-ös munkaterve fontos feladatul tűzte ki a belső szervezeti élet további szilárdítását helyi, járási és központi szinten egyaránt. Értékelve a szervezeti élet területén elért eredményeket, elmondhatjuk, hogy szövetségünk szervei és szervezetei igyekeztek a munkatervben foglalt feladatokat teljesíteni. Az elmúlt év jelentőségét emelte az a tény, hogy az év elején tartottuk a XXV. járási konferenciákat A konferenciák alkalmat adtak arra, hogy mérlegeljük a XIII. országos közgyűlés óta eltelt időszakot, különös tekintettel a közgyűlés határozatainak teljesítésére. Örvendetes, hogy a konferenciákon megjelent párt- és állami küldöttségek vezetői elismeréssel szóltak szövetségünk több mint 35 éves politikai-népművelő munkájáról. A konferenciákon minden esetben méltóképpen megemlékeztek hazánk felszabadulásának 40. évfordulójáról. A küldöttek vitafelszólalásaikban foglalkoztak a szervezeti, művelődési és művészeti munkában elért eredményekkel, valamint az elkövetkező időszak főbb feladataival. Szövetségünk életében nagyon fontos helyet foglalnak el a helyi szervezetek vezetőségi és tagsági ülései. 518 helyi szervezetünk az 1985-ös évben 4 777 ülést tartott; 49 015 vezetőségi tag részvételével. Az 1984-es évhez viszonyítva 111 üléssel tartottak többet. Országos méretben helyi szervezeteink figyelembe véve az előirányzott vezetőségi ülések számát évente 92,2 %-ra teljesítették e feladatot. E téren legjobb eredményeket a Bratislava-vidéki járás, a Galántai járás, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás és az Érsekújvári (Nové Zámky) járás érte el. Szervezeteink többségében javult a vezetőségi ülések színvonala és növekedett a megjelentek száma is. A taggyűlések a tagság politikai nevelését és a helyi szervezeteken belüli időszerű kérdések megvitatását szolgálják. Az 1985-ös évben 864 taggyűlést tartottak helyi szervezeteink, 56 778 tag részvételével. Az 1984-es évhez viszonyítva 189 taggyűléssel tartottak kevesebbet. A taggyűlések megtartása terén legjobb járási bizottságaink közé tartozik a lévai (Levice), nagykürtösi és a Bratislava-városi bizottság. A taggyűlések számának csökkenése azzal indokolható, hogy a helyi szervezetek az 1984-es évben rendkívüli taggyűléseket is tartottak, ahol ünnepélyesen megemlékeztek szövetségünk megalakulásának 35. évfordulójáról. Szövetségünk munkájának és a munka színvonalának egyik fontos tényezője a taglétszám alakulása — ezt kiemeltük a XIII. országos közgyűlés határozatában is, s a XIV. országos közgyűlésig el szeretnénk érni a 90 ezres taglétszámot. Járási bizottságaink az elmúlt évben fokozottabb gondot fordítottak a tagbázis növelésére, aminek az eredménye, hogy 1985- ben 7 956 új taggal gyarapodott szervezetünk. Ezzel az 1985-ös év végére a Csemadok elérte a 86 473-as taglétszámot. Valamennyi járásban nőtt a taglétszám, kivételt képez a Kassa-város, ahol az előző években történt hiányosságok révén (tagnyilvántartás) nagy visszaesés tapasztalható. Legjobb eredményeket érte el a Bratislava-vidéki járás, a Galántai, a Nagykürtösi és a Lévai, valamint a Rozsnyói járás. Lemaradás mutatkozik Kassa-városban, Bratislava-város területén és a Tőketerebesi járásban. Az értékelt időszak eredményei azt mutatják, hogy tervszerű és céltudatos munkával elérhető a tagbázis növelésével kapcsolatos kitűzött feladat. Az értékelt időszakban a Csemadok járási bizottságai az 1985-ös évben két választmányi ütést tartottak. A tavaszi ülésen jóváhagyták az 1984-es év komplex értékelését, az évzáró taggyűlések értékelését és a járási konferenciák értékelését. Az őszi ülés anyaga az 1986-os évi munkaterv-javaslat, az évzáró taggyűlések irányelve, a klubmozgalom területén elért eredmények értékelése, valamint az ének-zenei mozgalom területén, elért eredmények értékelése és távlati továbbfejlesztése volt. A járási bizottságok elnökségei rendszeresen üléseztek a KB által megadott napirendi pontok szerint, ezenkívül foglalkoztak a járás specifikus problémáival. Az elnökségi üléseken való megjelenés az 1984-es évhez viszonyítva 3,1 %-kal, a plenáris üléseken 18,2 %-kal emelkedett. A Csemadok tagsága az 1985-ös évben is aktívan kivette részét a társadalmi munkából, ennek bizonyítéka, hogy az értékelt időszakban 246 018 órát dolgoztak le. Viszonyítva az 1985-ös évhez 70 905 órával dolgoztak többet. Ez országos átlagban egy Csemadok-tagra 2,9 órát jelent. Legjobb eredményeket a Rozsnyói, a Rimaszombati járásban értek el, ahol a járás Csemadok-tagjai több mint 6 órát dolgoztak le személyenként. A Csemadok Központi Bizottságának határozata értelmében november és december folyamán kellett lebonyolítani helyi szervezeteinknek az évzáró taggyűléseket. Az évzáró taggyűlések minden évben határkövet jelentenek helyi szervezeteink életében, mivel ezeken az üléseken értékelik az elvégzett munkát és meghatározzák az elkövetkező időszak főbb feladatait. Járási bizottságaink elnökségei a Csemadok Központi Bizottságának irányelve alapján kidolgozták a helyi szervezetek évzáróinak összehívására szóló politikai-szervezési harmonogramot, ezt megküldték a helyi szervezet vezetőségének, valamint tudomásulvétel végett elküldték az SZLKP járási bizottságaira, valamint a jnb kulturális osztályaira. Sajnos, a múlt évekhez hasonlítva még mindig előfordul, hogy nem minden helyi szervezet tartja meg határozott időben az évzáró taggyűléseket. Ezt azzal indokoljuk, hogy a helyi szervezethez beosztott aktivista nem jelenik meg az előírt előkészítő üléseken, ezáltal a szervezet vezetősége nem vesz tudomást, vagy ha szükséges, nem kap konkrét segítséget az évzáró megszervezéséhez. Ezért szükséges, hogy a jövőben olyan tisztségviselőket válasszunk a járási választmányba, akik kötelességüknek tartják a rájuk szabott feladatok maradéktalan végrehajtását. Örvendetes, hogy a legtöbb helyen megjelentek a párt- és az állami szervek képviselői, elismeréssel nyilatkoztak szövetségünk munkájáról, és felszólalásaikban további konkrétabb együttműködésre kérték fel helyi szervezeteink vezetőit a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetséggel, a Nőszövetséggel és más szervekkel, intézményekkel. Az 1985-ös évben elért eredményeket a szervezeti élet szakaszán pozitívan értékeljük. Az elért eredmények mellett azonban a jövőben tovább kell szorgalmaznunk szövetségünk szerveiben és szervezeteiben a rendszeres és tervszerű munkát, a belső szervezeti élet szilárdítását, hogy a Csemadok minden szinten teljesítse küldetését, s ezáltal hozzájáruljon az egyetemes csehszlovák szocialista kultúra továbbfejlesztéséhez és meghatározó szerepet vállaljon a csehszlovákiai magyarság tudatformálásában. GYENGE JÁNOS EST — MARADANDÓ EMLÉKKEL A gazdag múltú Losonc (Lučenec) nagy egyéniségei közül a kevésbé ismertek közé tartozik Fábián Gyula (1884—1955) rajztanár, etnográfus, festőművész, grafikus, ifjúsági író, keramikus. E sokoldalú tehetséges művész 1884. április 12-én Losoncon született. Tehetségével már diákévei alatt kitűnt. A losonci Kármán József Kör könyvtárosa, a dal- és zenekör elnöke, gyakran látható a hangversenypódiumokon, sikert arat különböző pályázatokon. Még csak nyolcadik osztályos, amikor megnyeri „Az állatoknak a létért való küzdelme" c. országos pályázatot. Később, mint tanár és író egyik regényében ugyanezt a problémát dolgozta fel......hiteles módon az állatvilág parányait, a termeszeket és hangyákat véve regényhősül.. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatja. Ifjúságára nagy mértékben hat a Losoncot övező környezet, a palóc etnikai csoport díszítőművészetének gazdagsága. Míg Bartók és Kodály népzenei kutatásokat folytat, addig ö az Iparművészeti Társulat ösztöndíjával fiatal főiskolai hallgatóként a nógrádi palóc falvakat járja. Megörökíti a hímzések rajzát, megismerkedik a szürszabók szűrmintáival, a ködmönök és szőttesek ornamentikájával. Nevét a Néprajzi Értesítőben megjelent közleményeiből ismeri meg a néprajztudomány. (A gyetvai (Detva) csipke, 1907 A husvét és a húsvéti tojás Losonc palóc vidékén, 1908). Elkezdett kutatásait Sárváron folytatja, ahová 1908-ban kerül rajztanári oklevéllel a zsebében. Tanári tevékenysége mellett a Néprajzi Múzeumban dolgozza fel a palóc népművészetet és népi szövést. Ekkor alakul ki barátsága Győrffy Istvánnal, a magyar néprajztudomány későbbi kiválóságával. Kutatásainak eredményét a „Síkdíszitő művészet az Ipoly mentén és a Nógrádi mézeskalács" c. tanulmányában teszi közzé. 1911-ben megnősül. Felesége Biczó Ilona, az ország első diplomás rajztanámője, a sárvári polgári iskola tanárnője, aki egyben művészi pályatársává is válik. Már közösen ismerkednek meg a fazekassággal, a kerámiával. Műveik a milánói világkiállításra is eljutnak. Fábián Gyula 1915-ben Szombathelyre az állami reáliskolába kerül tanárnak, ahol nyugdíjaztatásáig működött és él 1955. szeptember 22-én bekövetkezett haláláig. Tanulmányozza a jáki gerencsérek mesterségét, több munkájában és egy kötetben írja le a mesterség szépségeit. Tevékenységének egyik legeredményesebb területe ifjúsági szépírói működése. Első regénye Érsekújvárott (Nové Zámky), az utolsó (Vörössipkás diákok) Budapesten jelenik meg 1948-ban. Ennek jelentős része szülővárosában, Losoncon játszódik. Regényei közül többet szlovák nyelvre is lefordítanak. Legismertebb az 1947-ben Bytčán, az Obzor kiadásában megjelent „Utolsó indián" (Posledný indián) c. regénye. Szombathelyen bontakozik ki művészi alkotómunkájának új területe, a rézkarc, amelyet nem kis eredménnyel haláláig művel. Országos tárlatokon szerepel velük, nem egy kerül közülük a Szépművészeti Múzeumba, ismertté válnak külföldön is. A rézkarcok egy részét feleségével közösen készíti. A gazdag hagyaték néhány darabját ezentúl a szülőváros, Losonc lakói is láthatják. A Csemadok Losonci Helyi Szervezetének estjén az örökség tulajdonosai, fia Fábián Pál egyetemi tanár, országos hírű nyelvész, unokái Fábián Gyula, Fábián György tanár, Fábián Dénes festőművész és rajztanár a losonci Nógrádi Galériának 15, a Csemadok helyi szervezetének két az eredeti rézkarcokból készült reprodukciót, valamint Fábián Gyula 1930—35-ös években készült arcképét adták át. Az adományok átadására egy tartalmas beszélgetés után került sor a Csehszlovák-Szovjet Barátság Házában. Az értékes képeket a galéria részéről Szabóné H. Kinga, a galéria igazgatónője, valamint Danes Dezső, a Csemadok helyi szervezetének elnöke vették át s köszönték meg. „Nagy örömmel jöttünk Losoncra, hogy itt felelevenítsük apám, illetve nagyapánk emlékét. Köszönjük, hogy erre a Csemadok lehetőséget adott. A mai szép este emlékét szívünkben mindig őrizni fogjuk" — került mintegy zárószóként a krónika lapjára. A kapott képek, amelyeket a nagyközönség a Nógrádi Galériában jelenleg folyó felújítási munkák befejezése után láthat, remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjék, s megőrizzék a sokoldalú Fábián Gyula emlékét, tehetségét. PUNTIGÁN JÓZSEF 6
