A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-11 / 15. szám
A nemzetek és nemzetiségek egysége Kongresszusok után vagyunk. Ismerjük az országos érdeklődéssel kísért tanácskozások anyagait. Tudjuk, hogy mind az SZLKP kongresszusa, mind a CSKP XVII. kongresszusa milyen mélyrehatóan foglalkozott a párt és a társadalom életének kérdéseivel. A hangsúly — érthetően és nagyon természetesen — a gazdaságra helyeződött. Elsősorban az jutott kifejezésre, hogy mit értünk el az elmúlt öt, illetve az elmúlt tizenöt év alatt. A nemzeti jövedelem például, amely a társadalom gazdaságának meghatározó mércéje, a XIV. kongresszus óta eltelt tizenöt év alatt 81 százalékkal, az ipari termelés 97 százalékkal, az építőipari termelés 84 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig egyharmadával emelkedett. A népgazdaság fejlesztésében az elmúlt tizenöt év alatt elért eredmények lehetővé tették, hogy a személyi fogyasztás 44, a társadalmi fogyasztás 109 százalékkal növekedjék. Tökéletesedett a nyugdíjbiztosítás, lényegesen javult a gyermekes családokról történő gondoskodás. Igen sokatmondó tény az is, hogy az elmúlt tizenöt év alatt összesen 1 800 000 lakás épült. A XVII. kongresszuson elhangzott beszámoló joggal emelte ki: a párt központi bizottsága és szervei gondoskodtak a XIV. kongresszus stratégiai irányvonalának folytonosságáról és alkotó továbbfejlesztéséről — A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság tanulságai című dokumentummal összhangban — reálisan értékelték a helyzetet, s a pártot és a társadalmat a feladatok felelősségteljes teljesítésére vezették. Az SZLKP kongresszusa éppúgy, mint a CSKP XVII. kongresszusa rámutatott a hibákra, a társadalom életében előforduló negatív jelenségekre is. Egyben azt szorgalmazta, hogy a problémákat ne kendőzzük, ne kerüljük ki, hanem időben oldjuk meg és küzdjük le a formalizmust, a bürokráciát, a szűk reszortszellemet és sehol se engedjük meg, hogy ellentét legyen a szavak és a tettek között. Jó érzéssel hallottuk a nemzetek és a nemzetiségek egységéről elhangzott szavakat is. Hazánkban — mondotta egyebek között Jozef Lenárt elvtárs az SZLKP kongresszusán — töretlenül fejlődik, egymást kölcsönösen befolyásolja és gazdagítja a cseh, a szlovák kultúra, valamint a nemzetiségek kultúrája ... A magyar, ukrán és más nemzetiségű állampolgároknak azonos lehetőségeik vannak az érvényesülésre és a sokoldalú fejlődésre. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott előadói beszédében egyebek között így méltatta a nemzetek és nemzetiségek egységét: az állam szövetségi elrendezésének elve bevált. Tovább fejlődtek és közeledtek nemzeteink és nemzetiségeink... Az SZLKP kongresszusán és a CSKP kongresszusán elhangzottak egyértelműen azt fejezik ki, hogy Csehszlovákiában a közös alapvető politikai, gazdasági és társadalmi érdek köti össze a nemzetek és nemzetiségek tagjait, ez, valamint a szocialista internacionalizmus elvének érvényesülése teszi szilárddá a nemzetek és nemzetiségek egységét. BALÁZS BÉLA A prágai Kultúrpalotában tartották meg Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusát. Pártunk legmagasabb szintű tanácskozásán a CSKP 1 675 000 tagja és póttagja képviseletében 1 541 küldött vett részt. A CSKP Központi Bizottságának meghívására 108 országból 127 testvéri kommunista és munkáspárt, szocialista, szociáldemokrata és nemzeti forradalmi párt, szervezet és mozgalom képviselői érkeztek Prágába. Felvételünkön: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára megnyitó beszédében üdvözölte a küldötteket és a vendégeket. VISSZAPILLANTÓ MÁRCIUS '86 Együttes ülést tartott Prágában a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága. A Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a nemzeti bizottságok SZERDA 19 megválasztásáról szóló törvények értelmében megválasztotta a Nemzeti Front Központi, Csehországi és Szlovákiai Választási Bizottságát. A lengyel fővárosban befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülése. A Varsói Szerződés tagállamainak képviselői a barátság és az elvtársi együttmű-CSÜTÖRTÖK 20 ködés légkörében lezajlott ülésen véleménycserét folytattak az európai helyzetről a nemzetközi kapcsolatok állásával, illetve fejlődésük távlataival összefügésben. A bajorországi Würzburgban záróközlemény elfogadásával ért véget a NATO nukleáris tervezőcsoportjának kétnapos ülése. A tanácskozáson a tagországok had-PÉNTEK 21 ügyminiszterei vettek részt. A közlemény teljes mértékben támogatja Washington militarista politikáját, amely a lázas fegyverkezés további fokozására irányul. Az Egyesült Államok 150 kilotonna erősségű kísérleti atomrobbantást hajtott végre a nevadai sivatagban. A Reagan-kormány döntése az újabb atomfegyver-kí-SZOMBAT 22 sérlet végrehajtásáról az egész Egyesült Államokban nagy felháborodást váltott ki, beleértve az amerikai törvényhozást is. Hazánk ünnepélyesen feldíszített fővárosába, Prágába szombaton és vasárnap megérkeztek Cseh-VASÁRNAP 23 Szlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusának külföldi vendégei. Amerikai hadihajók és vadászgépek a líbiai partok közelében tartott provokatív hadgyakorlat során behatoltak a Nagy-Szidraöbölbe. Washingtoni kormánykörökben a behatolás tényét mege-HÉTFŐ 24 rősítették, a líbiai légvédelem tényét azonban nem. A vasárnap megkezdett újabb provokatív hadgyakorlaton három amerikai repülőgép-anyhajó, s vagy kétszáznegyven repülőgép vett részt. Pekingben megkezdődött a kínai parlament ülésszaka, melyen több mint 2 700 képviselő megvitatja az 1986—1990-és évekre KEDD 25 szóló népgazdasági tervet, melynek főbb vonásait Csao Ce-jang kormányfő ismertette. HÉTVÉGI LEVÉL A CSKP XVII. kongresszusán előterjesztett politikai beszámolóban Gustáv Husák elvtárs a legutóbbi pártkongresszus óta eltelt időszak értékelése és elemzése mellett kitért azokra a feladatokra is, amelyek az elkövetkező években a társadalom valamennyi területén ránk várnak „Kulcsfontosságú kérdés társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítása, a népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának lényeges fokozása, — állapította meg, majd így folytatta: — Ehhez hatékonyabban kell mozgósítanunk egész anyagi és szellemi potenciálunkat. Az ebből eredő feladatokat egész forradalmi jellegükben kell értelmeznünk, olyan fö harci területként, ahol a szocializmus további sikereiről döntünk majd." Érthető módon a beszámoló nagy figyelmet szentelt a népgazdasági feladatoknak, hiszen ezek maradéktalan valóraváltása biztosíthatja csak azt, hogy tovább emelkedjen népünk életszínvonala és fokozódjon szociális biztonsága. „Az elkövetkező 15 évben a nemzeti jövedelemnek több mint kétharmadával kell növekednie, a termelés anyag- és energiaigényességének lényeges csökkenésével." Mindez persze csakis úgy érhető el, hogy a társadalmi munkamegosztásban érvényesülnek a haladó változások, amelyek nemcsak az emberi tevékenységet, hanem magát az embert is megváltoztatják". A főtitkár itt elsősorban a tudományos-műszaki haladás eredményeinek széles körű gyakorlati alkalmazására célzott. „A tudományban és a technikában valóban forradalom zajlik le — szögezte le —, amely messzemenő hatást gyakorol a termelés minden területére, a társadalmi viszonyokra, az egész irányítási rendszerre, minden ember élet- és munkakörülményeire. (...) Korparancs, hogy radikálisan fokozzuk képességeinket a tudomány és a technika fejlesztésében, megvalósítsuk eredményeit, gyorsan és a lehető legnagyobb mértékben érvényesítsük a technológiai innovációkat, amelyek jelentős társadalmi hatást eredményeznek, a termelés magas műszaki színvonalához és minőségéhez vezetnek". Gustáv Husák elvtárs rámutatott arra is, hogy az előttünk álló igényes feladatok megvalósításához szükség van az emberek felelősségteljes hozzáállására és arra is, hogy az új körülményekhez és feltételekhez igazítsuk gondolkodásmódunkat is. Elképzelhetetlen az újszerű feladatok megoldása maradi módon gondolkodó, szakmai fejlődésre képtelen emberekkel. „Az emberek gondolkodásmódjáért folytatott küzdelem bonyolult, hoszszan tartó folyamat, amely rendkívüli türelmet igényel. Szem előtt kell tartani a változó viszonyokat, nem szabad alkalmazkodni az elavult nézetekhez és hangulatokhoz, hanem mindig látni kell céljainkat és távlatainkat." A beszámoló rámutatott azokra a veszélyekre is, amelyeket a bürokratikus jellegű intézkedések idézhetnek elő a termelésben. Gondoskodni kell arról, hogy lényegesen csökkenjen a különböző irányelvek és előírások száma, mert a gyakorlat „azt mutatja, hogy közülük sok sem a termelést, sem a társadalmat nem segíti, hanem ellenkezőleg, feleslegesen nehezíti a dolgokat és az életet". Még hosszan idézhetném a politikai beszámoló figyelemre méltó megállapításait, de úgy vélem sokkal fontosabb az, hogy az elhangzottak szellemében lássunk hozzá az új feladatok és célkitűzések megvalósításához. 3
